A mesterséges intelligencia segítségével másodpercek alatt kielemezhető, melyik molekuláris ráktípust milyen gyógyszerrel kezelhetnek hatékonyan az onkológusok a jövőben: magyar kutató, Peták István innovációja ad reményt a világnak.
Az illatok sokkal többek annál, mint valaha is gondoltuk, akár terápiás célból is alkalmazhatjuk azokat. Kapcsolatban állnak emlékeinkkel, a múltba repítenek boldog, vagy éppen traumatikus élményeinket feltárva. Molnár Évával, A láthatatlan gyógyító – Az illatok terápiás ereje című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Magyarországon egyedi elbírálás alapján dől el, hogy az érintett gyerekek hozzájutnak-e a Duchenne-betegség korszerű terápiájához. Jól van ez így? A szülők szerint nincs.
A szénanátha nem csupán kellemetlenség, hanem népbetegség is: világszerte 400 millió embert kínoz, rontja a munkaképességet és kezeletlenül asztmához is vezetethet. Míg a hagyományos gyógyszerek csak a tüneteket kezelik, az új típusú immunterápia képes újrahuzalozni az immunrendszert, hosszú távú gyógyulást ígérve a pollenallergiásoknak.
A fejlesztés segítségével időben érzékelhetjük az epilepsziás rohamok elektromos jeleit, és célzott ingerléssel mérsékelhetjük a rohamok számát.
Egészen hihetetlennek hangzik Anna Bågenholm története: a svéd nő síelés közben a jég alá szorult, és 80 percet töltött a fagyos vízben. Leállt a szíve és kihűlt a teste, ám túlélte – esete megmutatta a hipotermiás terápia erejét.
Nem minden esetben műtenek, kevesebb szűrővizsgálatot végeznek, rövidebb lesz a kórházi megfigyelés időszaka – ilyen változtatások várhatók Hollandiában, ahol fokozatosan kivezetik a hatástalan egészségügyi beavatkozásokat.
Ha azt hisszük, a mai wellness- és bioőrület furcsa trendeket szül a betegségek kezelésében és megelőzésében, érdemes egy pillantást vetni a múltba.
Csontkovács lehet valaki egy-két napos képzés által is, a megfelelő szaktudás nélkül azonban súlyos sérüléseket lehet okozni.
A hazai állapotokról, a korszerű terápiás megközelítésről és érintettek tapasztalatairól is beszéltek a szakma képviselői a „A diagnózis után is van élet” nevű rendezvényen.
Egy genetikai rendellenesség miatt, öt hallás nélkül született gyermek először hallhatja a körülöttük lévő világot. Mindez egy kísérleti génterápiának köszönhető, amely áttörést jelenthet a jövő kezeléseit illetően.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az onkológiát – a betegek fele már most célzott terápiához juthatna – hangzott el az AI Summit egészségügyi szekcióján.
