Egészen hihetetlennek hangzik Anna Bågenholm története: a svéd nő síelés közben a jég alá szorult, és 80 percet töltött a fagyos vízben. Leállt a szíve és kihűlt a teste, ám túlélte – esete megmutatta a hipotermiás terápia erejét.
Anna Bågenholm ortopéd sebésznek tanult az 1990-es években, rezidenséveit pedig a norvégiai Narvikban töltötte. Itt vált sebészasszisztenssé is a városi kórházban. 1999. május 20-án a mentora nyugdíjba vonulásának alkalmából rendezett bulira volt hivatalos, ám előtte – ahogy azt gyakran tette munka után – két kollégájával és barátjával elment síelni.
Csak a lécei lógtak ki a jég alól
Sportolás közben következett be a majdnem végzetesnek bizonyuló baleset: pályán kívül síeltek, egy meredek hegyoldalon, amelyen Bågenholm – társaival együtt tapasztalt síző volt – már számtalanszor lecsúszott. Ezúttal azonban valami félresikerült, és a 29 éves nő elveszítette uralmát a lécei fölött.
Elesett, és fejjel előre, a hátán sodródott lefelé, egyenesen egy befagyott patak felé. A közeli vízesés mellett azonban a jég nem mindenhol volt összefüggő: Bågenholm szinte teljesen belecsúszott egy lyukba, csak a lába és sílécei álltak ki – ruhái hamar átáztak, és egyre lejjebb húzták, ráadásul beszorult a sziklák és a 20 centiméter vastag jég közé. Esélye sem volt önerőből kijutni, és sajnos az is hamar kiderült, hogy társai sem tudják kihúzni. Szerencséjére a jég alá szorult levegőre lelt, így legalább a fulladástól nem kellett tartania – testhőmérséklete azonban rohamosan csökkent.
Hipotermia és testhőmérséklet
Az emberi test normál hőmérséklete 37 Celsius-fok körüli. 35 fok alatt már hipotermiás állapotról lehet beszélni, amelynek jele a reszketés és a sápadtság. 30 Celsius-fok körül a legtöbb ember eszméletét veszti, 25 fokos testhőmérséklet pedig szinte minden esetben a keringés leállásához vezet.
„Teljesen halottnak tűnik”
Noha barátai szinte azonnal felhívták a mentőket, rövidesen kiderült, hogy a mentőhelikopter csak másfél óra múlva fog odaérni – épp egy beteg gyereket szállított. A rendőrhadnagy, Bård Mikalsen, aki fogadta a kollégák hívását, azonnal elindított két mentőegységet: egyik a hegy tetejéről, a másik az aljáról próbálta megközelíteni a baleset helyszínét.
A helyzet azonban reménytelennek látszott: 40 perc elteltével Bågenholm teste elernyedt és mozdulatlanná vált – leállt a keringése, a szíve nem dobogott többé.
A mentést az is késleltette, hogy az elsőként a helyszínre érkező csapatnál csak hólapátok voltak, amelyekkel nem tudták áttörni a vastag jeget – a hegy alja felől érkezők hoztak csak magukkal egy hegyes kerti ásót. Ezzel már sikerült kiszabadítani a csapdába esett nőt: 19:40-et mutatott az óra, amikor kihúzták – mintegy 80 percig volt Bågenholm a jég alatt. Noha természetesen azonnal megkezdték az újraélesztés, a legtöbben azt gondolták volna, hogy a nő menthetetlen: a pupillái ki voltak tágulva, vérnyomása nem volt és nem is lélegzett.
Nem vert a szíve, a testhőmérséklete pedig 13,7 Celsius-fok volt.
„Sápadt, fehér, mint a fal. A bőre jéghideg, teljesen halottnak tűnik” – így írta le Bågenholm állapotát dr. Mads Gilbert aneszteziológus, a tromsói kórház intenzív osztályának vezetője. A nő szerencséjére azonban az orvos a melegebb tájakon megszokottakhoz képest jóval gyakrabban találkozott kihűléses esetekkel. Ahogy az ottani mondás tartja: a betegeket fel kell melegíteni, mielőtt halottnak nyilvánítják őket.
Így is tett Gilbert és mintegy 100 főből álló csapata, akik egymást váltva kilenc órán keresztül küzdöttek azért, hogy Bågenholm életben maradjon – vagy talán pontosabb a „felélesztés” szót használni. Fél órával azután, hogy megérkezett a kórházba, 21:40 kor a nőt szív-tüdő gépre kötötték, amely a testén kívül kezdte el fokozatosan felmelegíteni a vérét. Első szívdobbanását 22:15-kor regisztrálták, 0:49-re pedig a testhőmérséklete elérte a 36,4 Celsius-fokot. Összesen 2 órán és 35 percen keresztül nem vert a szíve.
Miatta terjedt el a hipotermiás terápia
Amikor Bågenholm május 30-án magához tért, nyaktól lefele bénult volt. Eleinte dühös volt barátaira, amiért megmentették. „Attól féltem, hogy értelmetlen, méltóság nélküli élet vár rám” – mondta később. Szerencsére azonban felépült, októberben már újra munkába tudott állni – 2009-ben abban a kórházban dolgozott radiológusként, ahol megmentették az életét.
Elsőre megmagyarázhatatlannak tűnhet, hogyan maradhatott életben. Szakemberek szerint életét a körülményeknek köszönhette. A lehűlés ugyanis nemcsak halált okozhat, hanem bizonyos esetekben életmentő is lehet.
„Anna nagyon lassan, de egyenletesen hűlt le: mire a szíve leállt, az agya már annyira kihűlt, hogy az agysejtek oxigénigénye szinte a nullára csökkent”
– mondta később Mads Gilbert. Az orvos arról is beszélt, hogy Bågenholm esete után a terápiás hipotermia Norvégia-szerte elterjedt, mint lehetséges életmentő módszer súlyos keringési vészhelyzetek során. Ma már szinte mindenhol használják, például bizonyos típusú szívműtéteknél: 10 Celsius-fokosra is lehűtik ilyenkor a beteg testét, aminek köszönhetően a páciens agya akár 15 percig is oxigénellátás nélkül maradhat. Más esetekben – például újraélesztés után, jóval mérsékeltebb hőmérsékletcsökkentést alkalmaznak.
A nagy hidegnek komoly veszélyei vannak: ebből a cikkünkből megtudhatod, mit tesz a testeddel.
