Életem

Életem cikkek

Ebben a könyvtárban könyvek helyett embereket lehet kölcsönözni

Van egy könyvtár Dániában, ahol a könyvek beszélnek, mert a könyvek emberek, és az élettörténeteket az őket megélt valós szereplők mesélik el harminc percben azoknak, akik kikölcsönzik őket. Mindenkinek van címe: „munkanélküli”, „menekült”, „bipoláris” és így tovább – de a történeteket hallva gyorsan kiderül, nem szabad a borítója alapján megítélni egy könyvet. A kezdeményezés célja az előítéletek elleni küzdelem, és úgy hívják: az „Emberi Könyvtár”.

Ezért ne szégyelld, ha szeretsz sokáig aludni

Nem dob ki az ágy reggel 6-kor, és maximum a sokadik szundi után sikerül kikelni belőle? Nem szabad erkölcsi kudarcként vagy gyengeségként felfognod, ugyanis egyszerűen arról van szó, hogy más a cirkadián ritmusod, mint a pacsirta típusú embereknek.

Sírig tartó szerelmet akarsz? Ennyit számít a rúzs színe

Miért szeretünk bele valakibe? És miért éppen abba az emberbe habarodunk bele eszméletvesztésig? És vajon meddig borítja el az elménket az a rózsaszín köd, amitől minden olyan tökéletesnek tűnik, ha a szerelmesek vagyunk? Mi az igazság arról, hogy meddig tart valójában a szerelem? És mi köze ennek a rúzs színéhez?

Ezt a színt válaszd, hogy sikered legyen az állásinterjún

Ha egy állásinterjún biztosra akarsz menni, mindenképpen fontos: tudd, hogy hová mész, hogy mire készülsz, ismerd a pozíciót, amit el szeretnél nyerni, és ismerd a céget, ahol dolgozni szeretnél – javasolja Huszka Ági stílustanácsadó, aki szerint egy állásinterjún nagyon fontos a komfortérzetünk. Sokkal fontosabb, mint hogy divatosak legyünk, hiszen egy állásinterjú nem a divatról szól.

A jó főnök ezekre a dolgokra figyel, ha az alkalmazottairól van szó

Ma már nem kérdés, hogy egy főnöknek a napi ügymenet mellett a beosztottak lelkiállapotával is foglalkoznia kell. Ha az alkalmazott jól van mentálisan, nemcsak a kedve lesz jobb, hanem a munkáját is hatékonyabban végzi el, ennek köszönhetően pedig a cég is sikeresebb lesz. Ezeket az összefüggéseket pedig nem hagyhatja figyelmen kívül az a cégvezető, aki folyamatos és eredményes működésre vágyik.

Ezeket a filmes kliséket unjuk a legjobban

Februárban mindig megszaporodik a romkomok száma – az összes felvonultatható kliséikkel együtt – a streamingszolgáltatók oldalán. A Valentin-nap ugyan már lecsengett, de a hatása velünk maradt, és nem jó értelemben.

Ha így beszélsz a vitás témákról, nem lesz ordítozás a vége

Kevesen tanuljuk meg, hogyan is lehet kommunikálni a szükségleteinket és a nehéz érzéseinket. Különösen nagy kihívás a szomorúság vagy a csalódottság mellett a frusztráció, a düh és a harag kifejezése anélkül, hogy ne parttalan kiabálássá váljon egy konfliktus megbeszélése. Nem a konfliktusokkal van a nehézség, hanem ahogy kezeljük őket.

Idétlen időkig: ezért érzed te is minden napodat ugyanolyannak

A szürke hétköznapok nem véletlenül kapták meg ezt a nem túl csábító színt, hajlamosak unalmasak és ugyanolyanok lenni. Amikor azt tapasztaljuk, hogy beleragadunk a mindennapi rutinba, könnyen érezhetjük, hogy az idő csak úgy elszalad mellettünk. A minket csapdába ejtő időhurok kulcsa azonban a kezünkben van.

Ezért ne teregesd ki a neten az életed: az érzelmi inkontinencia veszélyei

Ugye, neked is van olyan ismerősöd, aki naponta legalább ötször posztol öröméről-bánatáról, kórházi tartózkodásáról, reggelijéről, napi oufitjéről vagy éppen arról, hogy milyen gondolatok járnak az agyában a lakás legkisebb helyiségében? Esetleg te is ilyen vagy? Akkor van egy rossz hírünk: érzelmi inkontinenciában szenvedsz!

Valentin-napi hazugságok a szerelemről – nem jó, ha te vagy a mindene

„Örökké a tiéd, örökké az enyém.” Áll a hatalmas, piros, szívecske alakú héliumos lufin, ami unottan várja, hogy gazdára találjon a szerelem ünnepén. Vajon egy ilyen üzenet valóban az, amit hallani szeretnénk? A kultúránk üzenetei a szerelemről olyan hiedelmeket ültethetnek belénk, amiknek gyakran kevés köze van a valósághoz, az irreális elvárásoknak pedig igencsak nehéz megfelelni.

Arisztokraták a rizsföldön: ilyen volt a szocializmusban a kitelepítettek élete

1950-ben kezdődött meg a Rákosi-rendszer által kuláknak vagy rendszerellenesnek ítélt családok kálváriája. A rendszer ellenségeit – hajdani földbirtokosokat, papokat, csendőröket és családtagjaikat, akik között éppúgy volt csecsemő, mint aggastyán – lakóhelyük elhagyására kényszerítették, és kuláknak bélyegzett családokhoz, vagy rosszabb esetben zárt táborokba száműzték.