A „maradj otthon” időszaknak már rég vége, de sokan továbbra is szívesen dolgoznának otthonról. Egy friss kutatás szerint viszont nem is olyan jó ötlet az állandó otthoni munkavégzés: elmondjuk, miért.
Emlékszem, amikor – még a világjárvány előtt – lehetőségem nyílt az állandó otthoni munkavégzésre, a mindenki által ismert előnyök mellett néhány hónap után hiányérzetem támadt. Hiányozni kezdtek a beszélgetések a kollégákkal, a közös kávézások, a munka utáni beülős beszélgetés lehetősége. Egyre inkább remetének éreztem magam, és bár valóban hatékonyan végeztem a rám bízott feladatokat, azon kaptam magam, hogy „egybenőttem” a kanapéval: napközben azon ülve dolgoztam, este ott néztük az épp aktuális sorozatot, vagy olvastam a soron következő könyvet. A szó szoros értelmében véve tehát semmi mást nem csináltam, mint egész nap a kanapén ücsörögtem.
Hatékony munka a nappaliból
A koronavírus-járvány alatt aztán világszerte milliók tapasztalhatták meg az otthoni munkavégzés előnyeit és hátrányait. Persze már a pandémia okán se mindenki tehette meg, hogy otthon maradjon, de aki mégis, most szinte büntetésként éli meg, hogy ismét ingáznia kell az otthona és munkahelye között. Az otthoni munkavégzést pártolók azzal érvelnek, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról, megspórolják az utazással töltött időt, és egyébként is, ha a járványhelyzet alatt működött, miért ne lehetne akár állandó jelleggel a nappaliból dolgozni. Akik viszont nem irodai munkát végeznek, gyakran nem is értik a problémát, hiszen a munkavégzés ott történik, ahol a munkáltató előírja.
Inkább felmondanak, csak bejárni ne kelljen
Ugyanakkor a home office széles körű megtapasztalása óta az irodában munkát vállalók elsöprő többségének lett fontos, hogy otthonról (is) dolgozhasson. Néhány tavaly végzett felmérés pedig azt mutatja: a Z generációs munkavállalók inkább felmondanak, ha nincs lehetőség a home office-ra. A felmérésben részt vevő 18–24 évesek 71 százaléka mondta azt, hogy fontolóra venné, hogy más munkahelyet keres, ha a vállalat ragaszkodna ahhoz, hogy teljes munkaidőben visszatérjen az irodába. Egy 2021-es felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók 88 százaléka, míg a munkaadók 84 százaléka nyilatkozta, hogy az otthoni vagy hibrid munkavégzés bevezetése óta nem változott, vagy kimondottan javult is a hatékonyság. (Nemzetközi viszonylatban kissé más a helyzet: a vezetők 80%-a nem érezte ugyanolyan hatékonynak az otthoni munkavégzést, mint az irodait.)
A munkába járás jót tesz az egészségnek
Ami a legfrissebb kutatásokat illeti, a University College London kutatói több mint 3000, Anglia északi részén élő munkavállalót kérdeztek meg munkába járási szokásaikról, fizikai egészségükről és lelkiállapotukról. Az eredmények szerint
azok, akik több mint húsz kilométert tesznek meg nap mint nap, jobb fizikai állapotnak örvendenek, mint kevesebbet utazó társaik,
továbbá kevésbé érzik magányosnak magukat. A kutatók szerint minél több helyet keres fel valaki, annál jobb fizikai és mentális állapotban van, emellett többször találkozik családtagjaival és barátaival, mint otthon ülő társai. A tudósok szerint azok az 55 év felettiek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik ritkán hagyják el lakhelyüket: náluk az izoláció és a magány fokozottabban jelentkezhet, ami rosszabb általános egészségi állapothoz vezethet.
A home office nem várt hatásai
Egy másik tanulmány szerint az otthonról dolgozó, 30 év alatti britek körében drámaian megnőtt a hátfájással küszködők aránya. Legtöbben deréktáji fájdalmakra panaszkodnak, amit a rossz testtartás okoz. Figyelembe véve, hogy minden 5. brit az ágyából dolgozik, és ugyanennyien választják a konyhaasztalt a munkavégzésre, ez sajnos nem annyira meglepő.
A friss munkahelyi pletykák, a kényelmes karosszékek és az ingyenkávé mellé további előnyöket is felsorakoztathatnánk a munkahelyre bejárás mellett: például azt, hogy nem kell egész nap macinaciban-pizsamában lenni, nem folyik egybe a munka és a magánélet, és a napi séta sem a nappali és a fürdőszoba között történik. De azért, valljuk be, jólesik heti néhány otthonról dolgozós nap. És most mennem kell, lejárt a mosás.
