Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A kerofóbia olyan fóbia, amelyben az ember irracionálisan fél attól, hogy boldog legyen, és gyakran idegenkedik az olyan tevékenységektől, ami a többségnek örömet okoz.
A kifejezés a görög „chero” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „örvendezni”. Egyelőre a kerofóbiát nem betegségként, hanem állapotként tartják számon, ennek ellenére pszichiáterek és pszichológusok is vizsgálják, és igyekeznek különböző kezelési módszereket kidolgozni.
Boldogságtól ordítani
Szakértők szerint a kerofóbia a szorongásos zavarok egyik fajtája, hiszen a szorongás irracionális vagy fokozott félelemérzet. A kerofóbiás nem boldogtalan, de kerül minden olyan tevékenységet, ami örömet okozhat számára. Például nem fog elmenni egy társas összejövetelre, buliba vagy koncertre, mert attól fél, hogy ott valami rossz dolog történik vele. A kerofóbiás hasonlóképp elutasítja még a lehetőségét is minden olyan életmódbeli változásnak, ami egyébként pozitív fordulatot hozhatna az életébe.
„Boldognak lenni azt jelenti, hogy valami rossz történik velem” – osztja meg gondolatait egy kerofóbiás az állapotáról. „A boldogság rossz emberré tesz; úgy érzem, ha boldognak mutatom magam, azzal ártok a családomnak, a barátaimnak. A boldogság egész egyszerűen felesleges.”
A Journal of Cross-Cultural Psychology szerzői 14 különböző kulturális közeg bevonásával készítettek el egy boldogságfélelem-skálát, amely abban segít, hogy egy páciens vagy a kezelőorvosa felmérje, mutat-e az illető kerofóbiás tüneteket. A skálán olyan kijelentések szerepelnek, mint:
- Az örömet általában szomorúság követi.
- A szerencsés időszak után gyakran beüt a katasztrófa.
- A túlzott boldogságnak rossz vége lesz.
- A pácienst megkérik, hogy értékelje 1-től 7-ig terjedő skálán, mennyire ért egyet az állítással, így fény derülhet a kerofóbiára.
Miért fél valaki attól, amire mindenki más vágyik?
A kerofóbia abból a meggyőződésből fakadhat, hogy ha valami nagyon jó történik velünk, vagy ha jól alakul az életünk, akkor biztosan valami rossznak kell következnie. Amiatt alakulhat ki a boldogsággal kapcsolatos tevékenységektől való félelem, hogy a kerofóbiás úgy érzi, ezáltal elháríthatja a katasztrófát. Általában egy múltbeli fizikai vagy érzelmi traumatikus esemény átélése váltja ki boldogságfóbiát.
Egyes személyiségtípusoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki a kerofóbia. Az introvertált személy is közéjük tartozik, ami abból is adódik, hogy szívesebben végez magányos tevékenységeket, nem zavarja, ha egyedül van, sőt megfélemlítve vagy kényelmetlenül érezheti magát nagyobb társaságban és hangos helyeken. Ezzel szemben az extrovertáltaknál például épp azért csekély a valószínűsége, hogy kerofóbia alakuljon ki náluk, mert ők igazi társasági lények, akik igyekeznek vidám hangulatot teremteni maguk körül.
A perfekcionisták egy másik személyiségtípus-csoport, amely összefüggésbe hozható a kerofóbiával, hiszen ők azok, akik eleve szorongóbb típusok. A perfekcionisták összekapcsolhatják a boldogságot a lustasággal, emiatt elkerülhetik azokat a tevékenységeket, amelyek boldogságot okoznának számukra, mivel azok nem elég produktívak.
Kezelhető a kerofóbia?
Nem mindenkinek van szüksége kezelésre, aki idegenkedik a boldogságtól. Vannak, akik egyszerűen nagyobb biztonságban érzik magukat, amikor kerülik a boldogságot. Amíg a kerofóbia nem befolyásolja túlzottan negatívan az életminőséget, nincs hatással a munkavégzésre és a társas kapcsolatokra, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nem igényel kezelést. Ha azonban a kerofóbia tünetei múltbeli traumához kapcsolódnak, az alapbetegség kezelése segíthet a kerofóbia megszüntetésében is.
A kerofóbia legyőzésére ugyan konkrét kezelést nem dolgoztak még ki, de léteznek olyan módszerek és terápiák, melyek segíthetnek megváltoztatni a káros gondolkodásmódot.
A kognitív viselkedésterápia segít felismerni a rossz beidegződéseket, egyúttal felismerni azokat a viselkedésmintákat, amelyek elősegítik a változást. Hatékonyan bevethetők a relaxációs technikák, mint például a jóga, a légzésterápia, a naplóírás vagy a sport. A szakember hipnózist is alkalmazhat, ami segít feltárni azt a múltban történt traumatikus eseményt, ami végül a boldogságtól való félelemhez vezetett. Segíthet a „sokkterápia” is, ami ez esetben azt jelenti, ha a kerofóbiás tudatosan kerül olyan helyzetekbe, amik boldogságot okoznak. Ezáltal felismerheti, hogy nem történik semmi rossz attól, hogy ő jól érzi magát. Bár időbe telhet, amíg gondolkodásmódja megváltozik, a folyamatos kezeléssel talán sikerüllegyőznie a félelmeit.
