Ha egy állásinterjún biztosra akarsz menni, mindenképpen fontos: tudd, hogy hová mész, hogy mire készülsz, ismerd a pozíciót, amit el szeretnél nyerni, és ismerd a céget, ahol dolgozni szeretnél – javasolja Huszka Ági stílustanácsadó, aki szerint egy állásinterjún nagyon fontos a komfortérzetünk. Sokkal fontosabb, mint hogy divatosak legyünk, hiszen egy állásinterjú nem a divatról szól.
Talán senkinek nem jutna eszébe egy UV-rózsaszín ingben állásinterjúra menni, azt azonban már kevesebben tudják, hogy pontosan mit is kellene viselniük annak érdekében, hogy a legelső alkalommal jó képet fessenek saját magukról. Pedig ez különösen fontos, hiszen az első benyomás megismételhetetlen. Ha valaki, akkor Huszka Ági ezt különösen jól tudja. Ő ugyanis fejvadászból lett színtanácsadó stylist, és HR-esként a munkaerő-toborzások során számos jó és rossz példával találkozott. Az állásinterjúra készülőknek mindenképpen tanácsos megfogadni Ági javaslatait annak érdekében, hogy a súlyos baklövéseket elkerüljék.
Mi a titka annak, hogy egy állásinterjún az első benyomás valóban megnyerő legyen?
Habár a jó benyomás lehet ettől független is, de jó, ha adott kereten belül megfelelünk a társadalmi normáknak, elvárásoknak. Vagyis nem baj, ha nőként nem túl kivágott blúzban jelenünk meg, vagy a szoknyánk nem túl rövid. Mindannyian rendelkezünk bizonyos fokú szín- és formaharmónia-érzékeléssel, és jó, ha erre a megérzésünkre is hallgatunk.
Azt szoktam mondani, hogy az öltözködés valójában matematika és fizika egyvelege.
A matek része a geometria, ami a testarányokban és a testalkatban nyilvánul meg, a fizika pedig a színharmóniában érvényesül. Ezekre ösztönösen ráérezhetünk, de jó, ha van egy szakember, aki segít nekünk abban, hogy megtudjuk, nekünk milyen ruhafazon, milyen szín áll a legjobban, mert ez is előnyünkre válhat egy állásinterjún.
Mit javasolsz, milyen színeket viseljünk egy állásinterjún?
Részesítsük előnyben az úgynevezett alap- vagy natúr színeket. Bár a bázisszínekből a fekete-fehér összeállítás az iskolai ünneplőviseletre emlékeztet, ám ezzel biztos, hogy nem lehet melléfogni. Ettől a kék árnyalatokkal tudunk elrugaszkodni. Hogy miért éppen ezzel?
Mert minden szín, ami a természetben nagy felületen megtalálható, az általában nyugalmat sugároz, és ez érvényes a viselésükkor is.
A kék az ég vagy az óceán színe, melyek szintén a békességet, a nyugalmat juttatják eszünkbe. Érdekes módon a zöld nem köszön vissza olyan mértékben az öltözködésünkben, mint a kék. Ha mégis szeretnénk becsempészni az állásinterjús ruhatárunkba, akkor a türkiz valamelyik árnyalatát válasszuk.
Egy állásinterjún a színek közöl a bőrtónushoz hasonlatos bézsek és a visszafogottabb barnák jöhetnek még szóba. De mértékkel egyéb színeket is bevethetünk. Én ebben az esetben a Pareto-elv alapján az úgynevezett 80-20 arányt szoktam javasolni. Vagyis 80 százalékban legyünk formálisak, visszafogottak, odaillők, és csak 20 százalékban mutassuk meg saját magunkat.
Ez utóbbi megoldható valamilyen kiegészítővel, legyen az egy fülbevaló vagy egy medál, ami semmiképpen nem jelkép, a férfiaknál jó megoldás lehet a mandzsetta, a zokni vagy egy színes ing.
Fontos szempont lehet az öltözék megválasztásánál, hogy ki mikor, például melyik évszakban megy állásinterjúra?
Nem feltétlenül, hiszen egy alap öltözködési stílus eleve adott színben és formában is, ettől nem javasolt eltérni csak azért, mert tél vagy nyár van. Ennél sokkal praktikusabb, ha leellenőrizzük például a LinkedIn-profilon vagy a honlapon, hogy milyen a dresscode az adott cégnél, ahová állásinterjúra megyünk, és már eleve úgy érkezünk, hogy ezt figyelembe vesszük. Ezzel azt üzenjük, hogy már odatartozónak érezzük magunkat. Ahol fiatalosan laza stílust képviselnek, oda nem javasolt feltétlenül öltönyben érkezni. Sokkal jobb benyomást kelthetünk, ha itt business casual, vagyis a mindennapi öltözék elegánsabb, formálisabb változata szerint választjuk ki a ruházatunkat. Ám, ha bank- vagy jogi szektorban, illetve big four cégnél keresünk állást, ott sokkal kötöttebbek az irányvonalak, ezért a klasszikus üzleti öltözködés szabályaitól nem térhetünk el.
A divatról mindenképpen le kell mondanunk, ha állásinterjúra megyünk? Például a mostanában igen kedvelt bőrhatású ruhadarabokat viselhetjük valamilyen formában?
A nagyon csini, de mégis merész bőrszoknyát hagyjuk inkább a hétköznapokra. Azt javaslom, hogy egy állásinterjúra ne olyan alapanyagból készült ruhába menjünk, amit a hétköznapi viseletek készítéséhez használnak. Ilyen a műbőr, a bőr vagy a latex, mert ezek merésznek számítanak, és visszás lehet bármelyik. Akkor választhatunk olyan innovatív anyagból készült ruhát, ami kényelmesebb is, ha olyan iparágba megyünk, ahol fontos a kreativitás. Ahogyan a színekkel, úgy az anyaghasználattal is érdemes óvatosan bánni, és inkább a klasszikus textileknél maradni.
De nem csak az lehet kellemetlen, ha valaki alulöltözött, attól is feszenghet valaki, ha a többiekhez képest túlöltözött.
Szintén nagyon fontos, hogy az új darabokat soha ne az állásinterjún avassuk fel. Ha mindenképpen valami új holmit szeretnénk viselni, akkor vásároljuk meg két-három héttel korábban, hogy kipróbálhassuk, betörhessük, hogy rájöjjünk, hol szúr vagy szorít, mert ezektől a kellemetlenségektől is feszenghetünk.
Nagyon fontos, hogy meglegyen a komfortérzetünk.
Sokkal fontosabb, mint hogy divatosak legyünk, hiszen egy állásinterjú nem a divatról szól, hacsak nem egy olyan céghez szeretnénk elszegődni, melynek profilja a divat.
Mi az, amit feltétlenül kerülni kell a nőknek és a férfiaknak is, ha megfelelően akarnak kinézni egy állásinterjún?
Ne mutassanak túl sokat, tartsák be a protokollból ismert hosszokat. Fedetlen vállakkal, spagettipántos fölsőben semmiképpen ne menjenek, legyen rajtuk egy kardigán vagy egy blézer. Ha engedi a dresscode, később lazíthatnak majd az öltözködésükön, de az interjúra az elvárásoknak megfelelően érkezzenek.
Én nagyon szeretem a blézert és sportzakót, szerintem ezek azok a ruhadarabok, amelyek szinte minden helyzetben bevethetők, legyen az egy lazább, farmeres vagy egy elegánsabb öltözék. Mindemellett ez a ruhadarab ad egyfajta tartást, magabiztosságot is, ami szintén nagyon fontos, mert nem elhanyagolható tény, hogy mi hogyan érezzük magunkat.
Az öltözködési szabályok közül talán sokkal köztudottabbak a nőkre vonatkozó kritériumok. A férfiaknak mit javasolsz, ők mire figyeljenek?
A magyar férfiak a legtöbbször ott hibáznak, hogy rosszul mérik fel a ruhaméretet. A kicsi, kihízott inget érdemes kicserélni, és a túl nagy zakó is furán mutathat. Nőként és férfiként is kell legalább egy olyan szett a ruhatárunkban, amiben jól érezzük magunkat, és valóban mindenhol passzol ránk.
Fejvadászként őrzöl olyan emléket, legyen az pozitív vagy negatív, ami egy életre nyomot hagyott benned?
Általános jótanács, hogy mindig úgy gondoljunk magunkra egy állásinterjú előtt, hogy beszélgetőpartnerek leszünk, vagyis főként az arcunk lesz a középpontban, illetve a mellkasunk fölső része lehet még perifériás területen.
Az említett részeken érdemes valamilyen fókuszpontot elhelyeznünk, ahová összpontosíthat a kérdező.
Ha túl homogén képet festünk, vagyis nincs rajtunk se smink, se ékszer, vagy esetleg egy szín, akkor általában a figyelő sem tud semmilyen extra dologra koncentrálni, ami felkelthetné az érdeklődését, amiről emlékezetesek lehetnénk a számára. Ilyenkor jó megoldás egy jó szemüvegkeret, egy izgalmas gallérpasszé, egy szép bross, egy szép fülbevaló vagy egy nyaklánc.
A személyes emlékeim közül a mai napig emlékszem arra az állásinterjúra, amikor fejvadászként egy francia céghez kerestem munkatársakat. A beszélgetésre megérkezett egy nagyon visszafogottan felöltözött fiatal hölgy, akinek kifogástalan volt a ruhája, ám a nyakláncán a medál egy kis Eiffel-torony volt. Ezzel az összhatással pedig tökéletesen kifejezte a céghez való elköteleződését.
