Ezért ne szégyelld, ha szeretsz sokáig aludni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem dob ki az ágy reggel 6-kor, és maximum a sokadik szundi után sikerül kikelni belőle? Nem szabad erkölcsi kudarcként vagy gyengeségként felfognod, ugyanis egyszerűen arról van szó, hogy más a cirkadián ritmusod, mint a pacsirta típusú embereknek.

Az, hogy valaki éjszakai bagoly vagy pacsirta típus, nem csak városi legenda vagy valamiféle úri huncutság, amivel az emberek nyugtatják magukat, miért szeretnek sokáig aludni vagy épp hajnalok hajnalán felkelni. A genetika a ludas abban, hogy az egyik vagy a másik ritmus szerint szeretnénk élni az életünket.

Melyik kronotípusba tartozol?

Az idők során elterjedt az a nézet, hogy csakis a korán kelő ember lehet a hatékony. Akinek nehezére esik hajnalok hajnalán kipattanni az ágyból, vagy egyenesen képtelen rá, arra jó eséllyel rásütik, hogy „hétalvó”, azaz lustaságra hajlamos ember. A jó hír az, hogy az alvási-ébrenléti ciklusunk a genetikai felépítésünk része: az határozza meg, hogy mikor álmosodunk el, és mikor kényelmes az ébredés, hogy melyik kronotípusba tartozunk. 

Ha későn tudunk elaludni, viszont rendszeresen korán kell munkába járni, azt egy idő után jelzi a szervezetünk
Fotó: Daly and Newton / Getty Images Hungary

Bagoly vagy pacsirta

A kronotípusunk meghatározza, melyik napszakban végzünk szívesen bizonyos tevékenységeket. Nemcsak az alvási szokásainkat befolyásolja, hanem az olyan napirendi pontokat is, mint az étkezések vagy a testedzés. A kronotípus azt mutatja meg, hogyan működünk a nap során, amit a cirkadián ritmusunk szabályoz. Ettől a ritmustól függ a hormonális működésünk, a hangulatunk vagy a koncentrálóképességünk is, és az is, hogy bagolytípusok vagy inkább pacsirták vagyunk – azaz éjszaka sokáig fent vagyunk, így szeretünk másnap sokáig aludni, vagy este 8-9 körül már fellövik a pizsit, cserébe frissen, üdén kezdjük az 5-kor induló napot.

A kronotípusnak nevezett napi alvási-ébrenléti ütemterv nagyrészt genetikai eredetű.

A szakértői vélemények azonban megoszlanak arról, hogy az emberek hány százaléka tartozik egyik vagy másik csoportba. Egyes szakértők körülbelül 15%-ra teszik a baglyok arányát, míg egy nemrégiben készült finnországi tanulmány szerint a férfiak 10%-a és a nők 12%-a erősíti a baglyok táborát.

Dr. Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológusa és alvásszakértője szerint nem döntés és főleg nem lustaság kérdése, ha valaki szeret sokáig fenn maradni és tovább aludni, mint ahogy azt a társadalom „normálisnak” tartja. Épp ezért helytelen rásütni valakire a negatív jelzőt.

A munkahely vagy az iskola azonban nem veszi figyelembe, ki meddig szeret aludni, hiszen a nagy átlag igényeihez igazodik.

Az este 9-től reggel 5-ig terjedő alvás azonban csak a pacsirták számára ideális. Gondot okozhat, ha olyan munkánk van, amely nem igazodik a cirkadián ritmusunkhoz. Amikor az ébrenléti kötelezettségeink összeütközésbe kerülnek az alvási ütemtervünkkel – tehát nem tudunk időben elaludni, de ugyanúgy korán kel kelni –, egy idő után kialakul egy alvás-ébrenlét fáziszavarnak nevezett állapot. Kutatások szerint a felnőttek 0,2–1,7%-a küzd ezzel az állapottal.

Engedjünk a testünk jelzésének, és inkább a munkánkat alakítsuk az alvási szokásainkhoz?
Fotó: ljubaphoto / Getty Images Hungary

Alvási szokásokhoz alakítsuk a munkát?

Az ideális az lenne, ha az emberek a munkabeosztásukat a biológiai ritmusukhoz igazíthatnák – mondja Malow, majd példaként említi az egyik páciensét, aki a középiskolában küszködött a korai ébredések miatt, de kivirágzott, amikor szakácsként kezdett dolgozni, hiszen ez a szakma tökéletesen rezonált az ő cirkadián ritmusával.

Az alvásszakértő szerint már az is megoldást nyújthat az eltérő bioritmusokra, ha a munkáltatók kevésbé lennének merevek a munkakezdési időpontokat illetően. Egészségügyi szempontból a legjobb forgatókönyv az lenne, ha lehetőségünk lenne a saját kronotípusunknak megfelelő életmódra – ahelyett, hogy megpróbálnánk megfelelni a társadalmi igényeknek. Nem csupán munkahellyel kapcsolatos aggályok merülnek fel a bagoly típusúak esetében. Hosszú távon egészségkárosító hatása lehet, ha valaki szembemegy a saját cirkadián ritmusával: kutatások szerint fokozza a depresszió és a szorongásos tünetek kockázatát.

Mennyire rugalmas a cirkadián?

Át lehet szoktatni magunkat éjszakai bagolyról pacsirtára? A viselkedési alvásgyógyászatra specializálódott dr. Phil Gehrman klinikai szakpszichológus szerint nem megoldhatatlan a váltás; számos elalvást segítő módszer rendelkezésre áll, mint például a melatonintartalmú szerek használata vagy a testmozgás. Ezek segítségével megváltoztatható a cirkadián ritmus, igaz, ha nem elég rugalmas a cirkadián ritmus, nem lesz sikeres az átállás.

Akár sikerül megszokni a korán kelést, akár egy rugalmasabb munkahelyre váltunk, mindenképp biztató, hogy nem kell rosszul éreznünk magunkat amiatt, ha nehezünkre megy „beállni a sorba”. Az emberek sokfélék, különbözőek, így az sem elvárható, hogy mindenki cirkadián ritmusa ugyanolyan legyen.

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.