Ezért ne szégyelld, ha szeretsz sokáig aludni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem dob ki az ágy reggel 6-kor, és maximum a sokadik szundi után sikerül kikelni belőle? Nem szabad erkölcsi kudarcként vagy gyengeségként felfognod, ugyanis egyszerűen arról van szó, hogy más a cirkadián ritmusod, mint a pacsirta típusú embereknek.

Az, hogy valaki éjszakai bagoly vagy pacsirta típus, nem csak városi legenda vagy valamiféle úri huncutság, amivel az emberek nyugtatják magukat, miért szeretnek sokáig aludni vagy épp hajnalok hajnalán felkelni. A genetika a ludas abban, hogy az egyik vagy a másik ritmus szerint szeretnénk élni az életünket.

Melyik kronotípusba tartozol?

Az idők során elterjedt az a nézet, hogy csakis a korán kelő ember lehet a hatékony. Akinek nehezére esik hajnalok hajnalán kipattanni az ágyból, vagy egyenesen képtelen rá, arra jó eséllyel rásütik, hogy „hétalvó”, azaz lustaságra hajlamos ember. A jó hír az, hogy az alvási-ébrenléti ciklusunk a genetikai felépítésünk része: az határozza meg, hogy mikor álmosodunk el, és mikor kényelmes az ébredés, hogy melyik kronotípusba tartozunk. 

Ha későn tudunk elaludni, viszont rendszeresen korán kell munkába járni, azt egy idő után jelzi a szervezetünk
Fotó: Daly and Newton / Getty Images Hungary

Bagoly vagy pacsirta

A kronotípusunk meghatározza, melyik napszakban végzünk szívesen bizonyos tevékenységeket. Nemcsak az alvási szokásainkat befolyásolja, hanem az olyan napirendi pontokat is, mint az étkezések vagy a testedzés. A kronotípus azt mutatja meg, hogyan működünk a nap során, amit a cirkadián ritmusunk szabályoz. Ettől a ritmustól függ a hormonális működésünk, a hangulatunk vagy a koncentrálóképességünk is, és az is, hogy bagolytípusok vagy inkább pacsirták vagyunk – azaz éjszaka sokáig fent vagyunk, így szeretünk másnap sokáig aludni, vagy este 8-9 körül már fellövik a pizsit, cserébe frissen, üdén kezdjük az 5-kor induló napot.

A kronotípusnak nevezett napi alvási-ébrenléti ütemterv nagyrészt genetikai eredetű.

A szakértői vélemények azonban megoszlanak arról, hogy az emberek hány százaléka tartozik egyik vagy másik csoportba. Egyes szakértők körülbelül 15%-ra teszik a baglyok arányát, míg egy nemrégiben készült finnországi tanulmány szerint a férfiak 10%-a és a nők 12%-a erősíti a baglyok táborát.

Dr. Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológusa és alvásszakértője szerint nem döntés és főleg nem lustaság kérdése, ha valaki szeret sokáig fenn maradni és tovább aludni, mint ahogy azt a társadalom „normálisnak” tartja. Épp ezért helytelen rásütni valakire a negatív jelzőt.

A munkahely vagy az iskola azonban nem veszi figyelembe, ki meddig szeret aludni, hiszen a nagy átlag igényeihez igazodik.

Az este 9-től reggel 5-ig terjedő alvás azonban csak a pacsirták számára ideális. Gondot okozhat, ha olyan munkánk van, amely nem igazodik a cirkadián ritmusunkhoz. Amikor az ébrenléti kötelezettségeink összeütközésbe kerülnek az alvási ütemtervünkkel – tehát nem tudunk időben elaludni, de ugyanúgy korán kel kelni –, egy idő után kialakul egy alvás-ébrenlét fáziszavarnak nevezett állapot. Kutatások szerint a felnőttek 0,2–1,7%-a küzd ezzel az állapottal.

Engedjünk a testünk jelzésének, és inkább a munkánkat alakítsuk az alvási szokásainkhoz?
Fotó: ljubaphoto / Getty Images Hungary

Alvási szokásokhoz alakítsuk a munkát?

Az ideális az lenne, ha az emberek a munkabeosztásukat a biológiai ritmusukhoz igazíthatnák – mondja Malow, majd példaként említi az egyik páciensét, aki a középiskolában küszködött a korai ébredések miatt, de kivirágzott, amikor szakácsként kezdett dolgozni, hiszen ez a szakma tökéletesen rezonált az ő cirkadián ritmusával.

Az alvásszakértő szerint már az is megoldást nyújthat az eltérő bioritmusokra, ha a munkáltatók kevésbé lennének merevek a munkakezdési időpontokat illetően. Egészségügyi szempontból a legjobb forgatókönyv az lenne, ha lehetőségünk lenne a saját kronotípusunknak megfelelő életmódra – ahelyett, hogy megpróbálnánk megfelelni a társadalmi igényeknek. Nem csupán munkahellyel kapcsolatos aggályok merülnek fel a bagoly típusúak esetében. Hosszú távon egészségkárosító hatása lehet, ha valaki szembemegy a saját cirkadián ritmusával: kutatások szerint fokozza a depresszió és a szorongásos tünetek kockázatát.

Mennyire rugalmas a cirkadián?

Át lehet szoktatni magunkat éjszakai bagolyról pacsirtára? A viselkedési alvásgyógyászatra specializálódott dr. Phil Gehrman klinikai szakpszichológus szerint nem megoldhatatlan a váltás; számos elalvást segítő módszer rendelkezésre áll, mint például a melatonintartalmú szerek használata vagy a testmozgás. Ezek segítségével megváltoztatható a cirkadián ritmus, igaz, ha nem elég rugalmas a cirkadián ritmus, nem lesz sikeres az átállás.

Akár sikerül megszokni a korán kelést, akár egy rugalmasabb munkahelyre váltunk, mindenképp biztató, hogy nem kell rosszul éreznünk magunkat amiatt, ha nehezünkre megy „beállni a sorba”. Az emberek sokfélék, különbözőek, így az sem elvárható, hogy mindenki cirkadián ritmusa ugyanolyan legyen.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.