Ezért ne szégyelld, ha szeretsz sokáig aludni

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem dob ki az ágy reggel 6-kor, és maximum a sokadik szundi után sikerül kikelni belőle? Nem szabad erkölcsi kudarcként vagy gyengeségként felfognod, ugyanis egyszerűen arról van szó, hogy más a cirkadián ritmusod, mint a pacsirta típusú embereknek.

Az, hogy valaki éjszakai bagoly vagy pacsirta típus, nem csak városi legenda vagy valamiféle úri huncutság, amivel az emberek nyugtatják magukat, miért szeretnek sokáig aludni vagy épp hajnalok hajnalán felkelni. A genetika a ludas abban, hogy az egyik vagy a másik ritmus szerint szeretnénk élni az életünket.

Melyik kronotípusba tartozol?

Az idők során elterjedt az a nézet, hogy csakis a korán kelő ember lehet a hatékony. Akinek nehezére esik hajnalok hajnalán kipattanni az ágyból, vagy egyenesen képtelen rá, arra jó eséllyel rásütik, hogy „hétalvó”, azaz lustaságra hajlamos ember. A jó hír az, hogy az alvási-ébrenléti ciklusunk a genetikai felépítésünk része: az határozza meg, hogy mikor álmosodunk el, és mikor kényelmes az ébredés, hogy melyik kronotípusba tartozunk. 

Ha későn tudunk elaludni, viszont rendszeresen korán kell munkába járni, azt egy idő után jelzi a szervezetünk
Fotó: Daly and Newton / Getty Images Hungary

Bagoly vagy pacsirta

A kronotípusunk meghatározza, melyik napszakban végzünk szívesen bizonyos tevékenységeket. Nemcsak az alvási szokásainkat befolyásolja, hanem az olyan napirendi pontokat is, mint az étkezések vagy a testedzés. A kronotípus azt mutatja meg, hogyan működünk a nap során, amit a cirkadián ritmusunk szabályoz. Ettől a ritmustól függ a hormonális működésünk, a hangulatunk vagy a koncentrálóképességünk is, és az is, hogy bagolytípusok vagy inkább pacsirták vagyunk – azaz éjszaka sokáig fent vagyunk, így szeretünk másnap sokáig aludni, vagy este 8-9 körül már fellövik a pizsit, cserébe frissen, üdén kezdjük az 5-kor induló napot.

A kronotípusnak nevezett napi alvási-ébrenléti ütemterv nagyrészt genetikai eredetű.

A szakértői vélemények azonban megoszlanak arról, hogy az emberek hány százaléka tartozik egyik vagy másik csoportba. Egyes szakértők körülbelül 15%-ra teszik a baglyok arányát, míg egy nemrégiben készült finnországi tanulmány szerint a férfiak 10%-a és a nők 12%-a erősíti a baglyok táborát.

Dr. Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológusa és alvásszakértője szerint nem döntés és főleg nem lustaság kérdése, ha valaki szeret sokáig fenn maradni és tovább aludni, mint ahogy azt a társadalom „normálisnak” tartja. Épp ezért helytelen rásütni valakire a negatív jelzőt.

A munkahely vagy az iskola azonban nem veszi figyelembe, ki meddig szeret aludni, hiszen a nagy átlag igényeihez igazodik.

Az este 9-től reggel 5-ig terjedő alvás azonban csak a pacsirták számára ideális. Gondot okozhat, ha olyan munkánk van, amely nem igazodik a cirkadián ritmusunkhoz. Amikor az ébrenléti kötelezettségeink összeütközésbe kerülnek az alvási ütemtervünkkel – tehát nem tudunk időben elaludni, de ugyanúgy korán kel kelni –, egy idő után kialakul egy alvás-ébrenlét fáziszavarnak nevezett állapot. Kutatások szerint a felnőttek 0,2–1,7%-a küzd ezzel az állapottal.

Engedjünk a testünk jelzésének, és inkább a munkánkat alakítsuk az alvási szokásainkhoz?
Fotó: ljubaphoto / Getty Images Hungary

Alvási szokásokhoz alakítsuk a munkát?

Az ideális az lenne, ha az emberek a munkabeosztásukat a biológiai ritmusukhoz igazíthatnák – mondja Malow, majd példaként említi az egyik páciensét, aki a középiskolában küszködött a korai ébredések miatt, de kivirágzott, amikor szakácsként kezdett dolgozni, hiszen ez a szakma tökéletesen rezonált az ő cirkadián ritmusával.

Az alvásszakértő szerint már az is megoldást nyújthat az eltérő bioritmusokra, ha a munkáltatók kevésbé lennének merevek a munkakezdési időpontokat illetően. Egészségügyi szempontból a legjobb forgatókönyv az lenne, ha lehetőségünk lenne a saját kronotípusunknak megfelelő életmódra – ahelyett, hogy megpróbálnánk megfelelni a társadalmi igényeknek. Nem csupán munkahellyel kapcsolatos aggályok merülnek fel a bagoly típusúak esetében. Hosszú távon egészségkárosító hatása lehet, ha valaki szembemegy a saját cirkadián ritmusával: kutatások szerint fokozza a depresszió és a szorongásos tünetek kockázatát.

Mennyire rugalmas a cirkadián?

Át lehet szoktatni magunkat éjszakai bagolyról pacsirtára? A viselkedési alvásgyógyászatra specializálódott dr. Phil Gehrman klinikai szakpszichológus szerint nem megoldhatatlan a váltás; számos elalvást segítő módszer rendelkezésre áll, mint például a melatonintartalmú szerek használata vagy a testmozgás. Ezek segítségével megváltoztatható a cirkadián ritmus, igaz, ha nem elég rugalmas a cirkadián ritmus, nem lesz sikeres az átállás.

Akár sikerül megszokni a korán kelést, akár egy rugalmasabb munkahelyre váltunk, mindenképp biztató, hogy nem kell rosszul éreznünk magunkat amiatt, ha nehezünkre megy „beállni a sorba”. Az emberek sokfélék, különbözőek, így az sem elvárható, hogy mindenki cirkadián ritmusa ugyanolyan legyen.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.