Ilyen az idegösszeomlás valójában

Az idegösszeomlás orvosilag nem létező kategória, a legtöbb embernek mégis nagyjából pontos képe van róla, milyen tünetek együttesét értjük rajta. Bárkivel előfordulhat, hogy komolyabb megrázkódtatás vagy stressz hatására elpattan a húr, nem bírja tovább, és összeroppan.

A mindennapi életben gyakran használjuk az idegösszeomlás kifejezést, holott nem konkrét, elfogadott orvosi fogalom. Legfőbb jellemzője, hogy a páciens a felhalmozódott stressz és szorongás hatására kibillen életének sodrából, és látszólag megoldhatatlan lelki szituációba kerül. Az Elemental írása körüljárja a témát.

Amikor úgy érzed, minden összedől

Az idegösszeroppanás időtlen idők óta benne él a köztudatban, holott máig nincs rá pontos diagnózis – magyarázza Michelle Newman, a Penn Állami Egyetem vezető pszichológusa. A legtöbb esetben a tünetek mégis könnyen azonosíthatók. Az erős stressz, szorongás, félelem, ingerlékenység és bűntudat számítanak a legfőbb érzelmi tüneteknek, emellett kevésbé tudsz koncentrálni, gondolataid szertekószálnak, folyamatosan aggódsz. A problémák testi tünetek formájában is jelentkezhetnek: ilyen a fokozott szívverés, a kifulladás és a szédülés.

A felsorolt tünetek többsége megegyezik a pánikroham jellemzőivel, ami viszont orvosilag diagnosztizálható rendellenesség. Mint Craig Sawchuk, a Mayo Klinika pszichológiaprofesszora magyarázza, a pánikroham és az idegösszeomlás közti különbség, hogy az előbbi gyakran az utóbbi kicsúcsosodásaként jelentkezik, és azt jelzi, hogy az illető nem bírja tovább a feszültséget. Míg a pánikroham rövid ideig, maximum tíz percig tart, az idegösszeomlás napokon keresztül is elhúzódik.

Úgy látod, nincs kiút
Úgy látod, nincs kiútGuido Mieth / Getty Images Hungary

Rengeteg különböző tényező vezethet az idegösszeomlás kialakulásához, többségében olyan dolgok, amik felett nincs ellenőrzésünk. Gyakori, amikor azt érzi az ember, hogy minden összeesküdött ellene. A munkahely elvesztése, egy szeretett személy halála, egy lesújtó diagnózis, a folyamatos nyomás, lelki problémák vagy szorongatott anyagi helyzet egyaránt kiválthatja a stressz és a szorongás folyamatos vagy hirtelen felhalmozódását. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem súlyos a helyzet, valaki mégis reménytelennek látja, ezért összeomlik.

Túllendülni a krízisen

A krízis akadályoz a mindennapi teendők ellátásában, képtelenné tesz a megszokott munkahelyi és családi élet folytatására. A helyzet azonban szerencsére sohasem reménytelen, és számos megoldás létezik rá. Enyhébb tünetek esetén a szakemberek különböző meditációs és relaxációs technikákat javasolnak – például a mindfulnesst –, de a megfelelő táplálkozás és alvás, a barátokkal töltött idő és a testmozgás is segíthet a tünetek folyamatos leépítésében.

Komolyabb összeroppanás esetén kérj terápiás segítséget, esetleg antidepresszánsokat. Érdemes átmeneti, múló dologként gondolni az idegösszeomlásra, ami egy negatív élethelyzet jellemzője, nem állandó jelenség. A krízisen túl lehet és túl kell lendülni – meg tudod találni a megoldást arra, hogy a szorongatott helyzet örökre a múlté legyen.

Oszd meg másokkal is!
Mustra