Minden harmadik magyar D-vitamin-szintje kritikus

Bár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint a lakosság harmada továbbra is extrém D-vitamin-hiányban szenved.

A hiányállapot többek között csontfogyáshoz vezethet, valamint növeli a depresszió, az autoimmun betegségek, fertőzések, az 1-es típusú cukorbetegség, sőt az emlő- és vastagbéltumor kockázatát is.

A riasztó szövődmények ellenére a hiányállapot még mindig meglehetősen gyakori: február végére – azoknál, akik nem részesülnek D-vitamin-pótlásban – csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint a probléma.

A nők és a fővárosban élők tudatosabbak

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság felmérése alapján jelentősen javult hazánkban a D-vitamin-pótlás gyakorisága: míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett. A kutatás eredményei szerint a budapesti lakosok az átlagosnál tudatosabbak a D-vitaminpótlás terén, és hasonló arány figyelhető meg a női és férfi lakosság között is: a kutatás szerint feleannyi férfi szed D-vitamint, mint nő.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen ügyelnek a tudatos pótlásra, azonban az eredmények még mindig nem érik el a kívánt mértéket – sokan nem tudják, hogy a téli hónapokban életkortól és nemtől függetlenül mindenkinek szüksége van D-vitamin-pótlásra. Ugyanakkor az utóbbi években egy újabb jelenség, a túlzott D-vitamin-bevitel is felütötte a fejét, ez pedig pont olyan káros lehet, mint a hiány” – hívja fel a figyelmet dr. Gomez Izabella, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) főtitkára.

shutterstock 650713045

Az első születésnap nem lehet vízválasztó

Bár az élet első 1000 napjában a D-vitamin segít a cukorbetegség, valamint a túlsúly elleni harcban és hozzájárul az egészséges csontozat kialakulásához, egy friss iparági kutatás szerint a magyar szülők nem fordítanak elég figyelmet a pótlásra. Annak ellenére, hogy a nemzetközi és hazai szakértői ajánlások egyéves kor felett is határozottan javasolják a D-vitamin adását, az első születésnapot a szülők fele vízválasztónak tekinti: az első életév betöltése után nyolcból négy szülő hagyja el a D-vitamin rendszeres pótlását.

„A megfelelő gyermekkori csontnövekedés fenntartásához elengedhetetlen a D-vitamin-bevitel, és rendkívül fontos, hogy a pótlást egyéves kor felett sem szabad abbahagyni. A csúcs-csonttömeg, azaz a csontok maximális mésztartalmának kialakulása miatt pubertáskorban, valamint fiatal felnőttkorban is kiemelt jelentősége van a megfelelő D-vitamin-ellátottságnak, így a szülők feladata, hogy odafigyeljenek a gyermekek megfelelő vitaminpótlására” – hangsúlyozza Dr. Takács István, a MOOT és az Első 1000 Nap program elnöke.

A D-vitaminhiány megelőzésére Magyarországon javasolt dózisok a következők: 

Korcsoport Napi javasolt dózis A biztonságos mennyiség felső határa (napi)
Csecsemők 400 - 1000 NE 2000 NE
Gyermekek 600 – 1000 NE 4000 NE
Felnőttek Túlsúlyos felnőttek 1500 – 2000 NE 3000-4000 NE 4000 NE 4000 NE
Várandósok 1500 – 2000 NE 4000 NE

Fontos tudni, hogy a túlsúly növeli a D-vitamin-szükségletet, valamint, hogy a máj és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát. Hosszú felezési ideje miatt egyébként a D-vitamin pótlása a felnőtteknél nemcsak napi adagolással oldható meg, de heti-havi adással is biztosítható, a gyerekeknél viszont ez nem opció.

Tudtad, hogy a D-vitamin valójában egy szteroidhormon előanyaga, és csak orvostörténeti okokból hívják vitaminnak? A D-vitamin kétféle formában fordul elő: a D3 (kolekalciferol) vitamin a zsíros halfélékben és a tojássárgájában, míg a D2 vitamin (ergokalciferol) néhány gombafélében található meg. Előbbi sokkal aktívabb és hasznosabb, mivel kétszer olyan mértékben növeli a vérben a D-vitamin szintjét mint a D2. További érdekességeket alább olvashatsz. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra