Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Úgy tűnik, méltán gyűlölt ellenségünknek, a gluténnek van egy ügyesen rejtőzködő cinkostársa, újabb kutatások szerint ugyanis a búzában lévő fruktán áll a legtöbb emésztési és bélpanasz hátterében.
A föld lakosságának egy százaléka szenved cöliákiában, egy autoimmun betegségben, ami miatt szervezetük nem megfelelően reagál a gluténra, azaz a búzafehérjére, a felszívódási zavarok miatt pedig tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-hiány alakulhat ki. Létezik azonban egy olyan rendellenesség is, amiben az emberek további 12 százaléka érintett, ez pedig a nem cöliákiás gluténérzékenység, melynek lényege, hogy gluténfogyasztást követően a beteg a cöliákia tüneteit (hasfájás, puffadás, székletproblémák) észleli, ám ebben az esetben a vékonybél nem károsodik, és szövődmények sem lépnek fel. Azt eddig is gyanították a szakemberek, hogy a „gluténérzékenyek” nagy részénél valójában nem is a glutén okoz problémákat, de úgy tűnik, most meg is találták beleink másik rosszakaróját.
A tényleges oknyomozást egy 2013-ban végzett vizsgálat indította el, melybe nem cöliákiás, de bélpanaszaik miatt gluténmentes étrenden élő felnőtteket vontak be. A kísérletben a résztvevők mind hasonló ételeket fogyasztottak azzal a különbséggel, hogy míg az egyik csoport étrendje tele volt gluténnal, a másik csoport tagjai gluténmentesen étkeztek. Mivel a kutatók nem találtak különbséget az alanyok panaszai között, arra a következtetésre jutottak, hogy biztosan nem a glutén a ludas, hanem egy másik olyan összetevő, ami sok gluténtartalmú ételben is megtalálható – írja a New Scientist.
A tudósok a fruktán nevű cukorlánc-molekulára kezdtek gyanakodni, ami többek között a búzában, az árpában, a rozsban, de a különböző hagymafélékben, a csicseriborsóban, a káposztafélékben és az articsókában is megtalálható.
Mi a csuda az a fruktán?
Nem ér összekeverni a fruktózzal, azaz a gyümölcscukorral! A fruktóz kémiailag az egyszerű cukrok közé tartozó szénhidrát, míg a fruktán átfogó kifejezés a fruktózmolekulák polimerjei számára. A rövid láncú fruktánok a frukto-oligoszacharidok (FOS).
A fruktózt tartalmazó szénhidrátok egy része az emésztés során egyszerű cukrokká bomlik és szívódik fel a vékonybélben. Az inulin típusú fruktánok (fruktofuranóz reziduumok, sajátos glükozid kötéssel) és a levan típusú fruktózpolimerek nem emészthető szénhidrátok, viszont a vastagbélben a bélbaktériumok fermentálják ezeket. Az erjesztés során gáz képződik, amitől normális esetben a vastagbél megszabadul, azoknál azonban, akiknek érzékeny az emésztőrendszere, elég nagy gondokat okozhat ez a folyamat.
A teljesség igénye nélkül íme néhány fruktánban gazdag étel: szilva, aszalt szilva, datolya, grépfrút, görögdinnye, hagymafélék, articsóka, búza, árpa, rozs, pisztácia, kesudió, vörös bab, kamilla, édeskömény.
Ahhoz, hogy górcső alá vegyék a fruktán hatásait, a kutatók 59 nem cöliákiás, de bélérzékenység miatt gluténmentes étrenden élő felnőttet vontak be a kísérletükbe. Az alanyoknak három különféle müzliszeletet adtak, melyek közül az egyik gluténben, míg a másik fruktánban volt gazdag, a harmadik pedig ezek közül egyik összetevőt sem tartalmazta. Az önkéntesek egy héten át csak az egyik fajta müzliszeletet fogyasztották, majd egy hét szünet után a másik, végül a harmadik fajta müzlit adták nekik a kutatók, és mivel a müzliszeletek mind ugyanúgy néztek ki, a résztvevők soha nem tudták, hogy mikor melyiket majszolgatják.
Az eredmények alapján a fruktántartalmú müzliszelet a kontroll müzliszelethez képest 15 százalékkal erősebb felfúvódást okozott az alanyoknál, és 13 százalékkal növelte az általános gyomor-bélrendszeri tüneteket, míg a gluténnek semmilyen hatása nem volt.
„Mindez magyarázatot adhat arra, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedők miért lesznek jobban a gluténmentes étrendtől – úgy, hogy azért mégsem áll helyre teljes mértékben beleik egészsége. A búzának az étrendből való kiiktatásával ugyanis egy nagy adag fruktántól szabadulnak meg, ugyanakkor más fruktánt tartalmazó ételek (hagyma, fokhagyma) fogyasztásával csak elrontják az emésztéskönnyítőként aposztrofált diétát” – fogalmazott dr. Jane G. Muir, a kutatás egyik vezetője. Nem beszélve arról, hogy néhány gluténmentes termék, például a csicseriborsós csipsz is tartalmaz fruktánt.
A friss tanulmány megmagyarázza azt is, miért volt olyan nehéz rájönni, hogy a glutén milyen módon okozhat problémákat a nem cöliákiás emberek számára is. „Eleinte a gluténra fogtunk mindent a lisztérzékenység kapcsán, hiszen a búzamentes étrendtől javul a betegek állapota, ma már azonban tudjuk, hogy tévedés volt a glutént okolni az IBS valamennyi tünetéért” – vallják a tanulmány szerzői.
Persze lehetséges, hogy a nem cöliákiások egy része ugyanúgy érzékeny a gluténra, ám az eddigi vizsgálatok nem voltak elég nagyszabásúak ahhoz, hogy pontosan kiszűrjék az érintettek ezen csoportját, a legújabb eredmények mindenesetre azt sugallják, hogy esetükben inkább a fruktánnal van a probléma.
Nehéz megemészteni
A Gastroenterology című szaklapban megjelent tanulmány megerősíti annak a hat, közelmúltban végzett vizsgálatnak az eredményeit is, amelyekben az irritábilis bél szindrómával küzdő alanyok mintegy 70 százalékánál állapotjavulást figyeltek meg, miután – egyéb tápanyagok mellett – kiiktatták a fruktánokat is a speciális étrendjükből, az úgynevezett FODMAP-diétából.
A FODMAP angol mozaikszó a Fermentable, Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides és Polyols kifejezésekből áll össze, az egyes szavak jelentése:
- fermentálható, azaz erjeszthető tápanyagkomponensek
- monoszacharidok, azaz egyszerű cukrok
- oligoszacharidok: 3-10 monoszacharidból állnak (fruktán!)
- poliszacharidok: legalább 10 monoszacharidból állnak
- poliolok, azaz cukoralkoholok
És hogy mi a közös ezekben az összetevőkben azon túl, hogy a rövid láncú cukormolekulákhoz tartoznak? Az, hogy nehéz őket megemészteni. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatói jöttek rá korábban arra is, hogy a FODMAP csoportba tartozó ételek felelősek az IBS tüneteiért, valamint a vékonybélbaktérium túlszaporodásáért. A FODMAP-diéta, melynek lényege, hogy kerüljük a magas FODMAP-értékkel bíró alapanyagokat, azok számára is hasznos, akik megmagyarázhatatlan eredetű emésztési problémákkal küzdenek, vagy állandóan puffad a hasuk.
Miután ezek a vízben jól oldódó összetevők a vastagbél gáztermelő baktériumainak kezére jutnak, a bél kissé megfeszül. Különösen az irritábilis bél szindrómával élők tudják, milyen érzés ez, hiszen az ő beleikben hiperérzékenyek az idegvégződések.
A klinikai dolgozók körében ma már bevett szokás, hogy a hasi és gyomorpanaszokkal küzdő pácienseknek FODMAP-diétát javasolnak. „A cöliákia kizárása után is azt szoktam tanácsolni a betegeimnek, hogy minimalizálják az étrendjükben a búzát és figyeljük meg, hogyan változik az állapotuk, de mindig elmagyarázom nekik, hogy nem a glutén, hanem a fruktán miatt van erre szükség. Ha pedig kiderül, hogy a fruktán áll a panaszok hátterében, akkor jó néhány olyan ételt vissza lehet tenni az étrendbe, ami korábban tiltólistás volt. A szójaszósz például gyakran tartalmaz glutént, ugyanakkor alacsony a fruktántartalma, míg a kenyérsütésnél alkalmazott fermentációs eljárás eliminálja a búzában lévő fruktánokat” – nyilatkozta a New Scientistnek Katie Ellard, a Sidney-i Mater Kórház gasztroenterológusa.
Úgy tűnik, újabb mérföldkőhöz érkeztünk az ételintoleranciák világában. Talán érdemes már most barátkoznod a fruktán fogalmával, mert sanszos, hogy fogsz még róla hallani a közeljövőben. De addig is olvasgass még több érdekességet a belekről.
