cöliákia - Dívány

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

A gluténhoz kapcsolódó betegségekről sok tévhit kering, ezért érdemes különbséget tenni a klasszikus, autoimmun eredetű cöliákia és az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) között.

A betegség nem csupán emésztési panaszok formájában jelentkezhet. A felismerés késlekedése súlyos következményekkel járhat – figyelmeztet a szakorvos.

Egy új vérvizsgálattal anélkül kimutatható az autoimmun eredetű lisztérzékenység, hogy a betegeknek a rosszullétet okozó glutént kellene fogyasztaniuk.

Sokakat foglalkozó kérdésre adott választ egy friss kutatás, amelynek eredménye a cöliákiások számára nagyon hasznos. Kiderült ugyanis, hogy mennyi glutént tartalmaz egy csók.

Francia és kanadai kutatók fedezték fel azt az adalékanyagot, amely az arra hajalmos embereknél növeli a lisztérzékenység, más néven a cöliákia kialakulásának kockázatát.

Határérték feletti gluténtartalom miatt visszahívja a Nébih az Auchan Petits Beurre gluténmentes vajas kekszét.

Gluténérzékenységre hajlamosíthat az E551-es kóddal jelölt adalékanyag, amelyet világszerte több ezer élelmiszerben használnak csomósodásgátlóként.

„Egy falattól nem lesz semmi bajod!” – Életében legalább egyszer valószínűleg minden gluténérzékeny hallja ezt a mondatot, ám közülük csak kevesekre igaz ez. Érzékenység és érzékenység között is van ugyanis különbség: míg egy részüknek valóban nem gond egy kis glutén, az autoimmun eredetű lisztérzékenyeknél már egy morzsányi is károkat okozhat. Belgyógyászt kérdeztünk az ételallergiáról.

Egy új kutatás szerint az Epstein–Barr-vírus eredetű fehérjék aktiválnak bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat.

Tisztában lenni azzal, hogy mit rejt a DNS-ünk – egy ideális világban –, arra motiválna minket, hogy minél több szűrővizsgálatot végeztessünk el. Vagy arra, hogy komolyabban vegyük a testmozgást, az omega-3 zsírsavak fogyasztását és más olyan stratégiákat, amelyekkel a kutatók szerint késleltethető többek között a rettegett Alzheimer-kór kialakulása.

Úgy tűnik, méltán gyűlölt ellenségünknek, a gluténnek van egy ügyesen rejtőzködő cinkostársa, újabb kutatások szerint ugyanis a búzában lévő fruktán áll a legtöbb emésztési és bélpanasz hátterében.