A gluténhoz kapcsolódó betegségekről sok tévhit kering, ezért érdemes különbséget tenni a klasszikus, autoimmun eredetű cöliákia és az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) között.
A betegség nem csupán emésztési panaszok formájában jelentkezhet. A felismerés késlekedése súlyos következményekkel járhat – figyelmeztet a szakorvos.
Egy új vérvizsgálattal anélkül kimutatható az autoimmun eredetű lisztérzékenység, hogy a betegeknek a rosszullétet okozó glutént kellene fogyasztaniuk.
Sokakat foglalkozó kérdésre adott választ egy friss kutatás, amelynek eredménye a cöliákiások számára nagyon hasznos. Kiderült ugyanis, hogy mennyi glutént tartalmaz egy csók.
Francia és kanadai kutatók fedezték fel azt az adalékanyagot, amely az arra hajalmos embereknél növeli a lisztérzékenység, más néven a cöliákia kialakulásának kockázatát.
Határérték feletti gluténtartalom miatt visszahívja a Nébih az Auchan Petits Beurre gluténmentes vajas kekszét.
Gluténérzékenységre hajlamosíthat az E551-es kóddal jelölt adalékanyag, amelyet világszerte több ezer élelmiszerben használnak csomósodásgátlóként.
„Egy falattól nem lesz semmi bajod!” – Életében legalább egyszer valószínűleg minden gluténérzékeny hallja ezt a mondatot, ám közülük csak kevesekre igaz ez. Érzékenység és érzékenység között is van ugyanis különbség: míg egy részüknek valóban nem gond egy kis glutén, az autoimmun eredetű lisztérzékenyeknél már egy morzsányi is károkat okozhat. Belgyógyászt kérdeztünk az ételallergiáról.
Egy új kutatás szerint az Epstein–Barr-vírus eredetű fehérjék aktiválnak bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat.
Tisztában lenni azzal, hogy mit rejt a DNS-ünk – egy ideális világban –, arra motiválna minket, hogy minél több szűrővizsgálatot végeztessünk el. Vagy arra, hogy komolyabban vegyük a testmozgást, az omega-3 zsírsavak fogyasztását és más olyan stratégiákat, amelyekkel a kutatók szerint késleltethető többek között a rettegett Alzheimer-kór kialakulása.
Úgy tűnik, méltán gyűlölt ellenségünknek, a gluténnek van egy ügyesen rejtőzködő cinkostársa, újabb kutatások szerint ugyanis a búzában lévő fruktán áll a legtöbb emésztési és bélpanasz hátterében.
Az ételintolerancia alattomos betegség, hiszen van, hogy a tünetek erőssége függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, a panaszok pedig csak órákkal vagy egy-két nappal később alakulnak ki, így nagyon nehéz a mindennapokban az ok-okozati összefüggést felismerni.
