Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gluténhoz kapcsolódó betegségekről sok tévhit kering, ezért érdemes különbséget tenni a klasszikus, autoimmun eredetű cöliákia és az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) között.
Míg előbbinél a glutén konkrét szöveti gyulladást és bélkárosodást okoz, addig az NCGS esetében nincs kimutatható autoimmun folyamat vagy jellegzetes laboratóriumi marker – ennek ellenére az érintettek valós panaszokat élhetnek meg – olvasható a Weborvos cikkében.
Cöliákia: jól ismert autoimmun mechanizmus
A cöliákia autoimmun kórkép, amelyben a glutén fogyasztása gyulladást indít el a vékonybél nyálkahártyájában, a bélbolyhok elsorvadnak, a tápanyagfelszívódás romlik, és hiányállapotok alakulhatnak ki (vas, folsav, B12, D-vitamin, cink). A diagnózishoz vérből kimutatható antitestek (tTG-IgA, EMA) és szükség esetén szövettani vizsgálat is szükséges; a kezelés az élethosszig tartó gluténmentes étrend.
Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS): létező jelenség, bizonytalan határokkal
NCGS esetén a gluténtartalmú ételek fogyasztása után hasi panaszok (puffadás, görcsök, hasfájás) és extraintestinalis tünetek – például fejfájás, fáradékonyság, ízületi vagy bőrpanaszok – jelenhetnek meg, ugyanakkor nincs kimutatható autoimmun reakció és a bélbolyhok sem sérülnek. A diagnózis kizárásos: először a cöliákiát és a búzaallergiát kell vizsgálni, és csak negatív eredmények esetén jöhet merül fel a NCGS vagy egyéb kórkép jelenléte.
Ha érdekel, mi okozza a tüneteket, és mit tegyél, ha gluténérzékenységre gyanakszol, ajánljuk a Weborvos cikkét.
