Elég lehangolóan indult ez az év, hiszen nem egy kulturális ikon halálhíre rázta meg a világot. Ugyan mind súlyos betegek voltak, mégis, mintha valami lenne ebben a januárban... Kevésbé ismert, de a tudósok által is alátámasztott tény, hogy a január az év leggyászosabb időszaka, aminek hátterében egyszerű és bonyolultabb okok is állnak. A Daily Mail összegyűjtötte ezeket.
A lelki okok
Tudta, hogy január harmadik hétfője (amit a britek és az amerikaiak Blue Monday néven emlegetnek) statisztikailag is a leglehangolóbb nap az évben? Legalábbis ezt állítja dr. Cliff Arnall, aki kutatásai során olyan tényezőket vett figyelembe, mint az időjárás, az anyagi gondok, az év végi ünnepek óta eltelt időszak vagy a kudarcba fulladt újévi fogadalmak. Az algoritmus szerint tehát túl vagyunk a legszomorúbb napon, de a hónapnak még nincs vége. Tudományosan ezek a számítások talán üres fecsegésnek tűnnek, de mégis olyan sokan hisznek benne, és a civilek szerint is januárban szokatlanul kétségbeesettek és elkeseredettek az emberek.
Ha nem kedveli a leghidegebb és legsötétebb évszakot, biztosan ön is abban szokott reménykedni, hogy a karácsony és a szilveszter majd hoz valami jót, valami újat, ami kizökkenti a szürke hétköznapokból. Decemberben valóban vissza szokott esni az öngyilkosságok száma („késleltető hatás”), ám januárban aztán rekordot dönt ez az arány. A pszichológusok ezt az ünnepek utáni depresszív jelenséget a „megszegett ígéretek hatásának” nevezik.
Másrészt a súlyos betegek gyakran kitartanak az ünnepekig, hogy még utoljára láthassák szeretteiket, érzelmileg feltöltődjenek és élvezzék a számukra legfontosabb emberek közelségét. Legalábbis ezt igazolja a New York-i Állami Egyetem szociológusai által felfedezett jelenség is, amely szerint a túlélési arány a születésnap közeledtével megnövekedik. Az American Social Review című szaklapban megjelent tanulmány 1300 ember halálának dátumát vizsgálta meg, és az eredmények alapján kiderült például, hogy a zsidó származású súlyos betegeknek általában sikerül olyan fontos vallási ünnepek utánra halasztaniuk a távozást, mint a Jóm kippur (engesztelés napja).
A testi okok
Meglepő, de a betegségek közül nem az influenza, hanem egyéb légzési, valamint keringési problémák vezetnek a legtöbb halálesethez télen, ami annak köszönhető, hogy szervezetünket megviseli, hogy helyt kell állnia a nagy hidegben. Az immunrendszerünk is a megszokottnál jobban felpörög, hogy ellenálljon a közvetlen környezetünkben – a munkahelyen, a buszon vagy az otthonunkban - elterjedő kórokozóknak. Amikor azonban az immunrendszer túlságosan is aktív, akkor nagyobb az esélye annak, hogy becsúszik valamilyen hiba, és a gyulladás, ami elvileg azt a célt szolgálja, hogy legyőzzük a betegséget, halálos is lehet. A krónikus gyulladások az egész testben kárt tehetnek, és jelentős szerepük van a szívbetegségek, az 1-es típusú diabétesz vagy az ízületi gyulladások kialakulásában.
Védekezni muszáj!
A fagyos idő is egy nyilvánvaló tényező, amit 2015-ös statisztikai adatok is bizonyítanak: a korábbi tíz év januári átlagához képest Nagy-Britanniában tavaly több mint harminc százalékkal volt magasabb a halálozási ráta, ami azt jelenti, hogy a vártnál kb. 12 500-zal több ember halt meg az év első négy hetében. Az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) az időjárást tette felelőssé a halálesetek jelentős növekedéséért. A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján a skandináv és észak-európai országokban jóval alacsonyabb a téli halálozás aránya Nagy-Britanniához képest, és egy 2013-ban készült jelentés szerint ennek oka, hogy ezekben az országok hatékonyabban védekeznek a hideg ellen.
"Az 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált páciensek száma valóban növekvő tendenciát mutat januárban, és a szívproblémák is gyakoribbak a téli hónapokban” – állítja John Todd, a Cambridge-i Egyetem munkatársa. A Brit Szívalapítvány adatai is bizonyítják, hogy január folyamán az átlagosnál jóval többen halnak meg szívkoszorúér-betegségben. Egy a Harvard Egyetemen végzet vizsgálat szerint pedig a szív- és érrendszeri panaszokért felelős trigliceridek aránya januárban tetéződik, míg a nyári hónapok alatt a legalacsonyabb – ám ennek pontos okai egyelőre nem tisztázottak.
Nyárra várva
Azért van egy jó hírünk is, mielőtt teljesen kiábrándulna 2016-ból: brit felmérések szerint 1959 és 2012 között a július, az augusztus és a szeptember volt az a három hónap, amikor a legalacsonyabb volt a halálozás átlagos aránya, csak addig kell valahogy kibírni.
