A szóbeli bántalmazásban a legrosszabb, hogy észre sem vesszük

Kiabálás, leszólás, vádaskodás, fenyegetés. Ezek mind a verbális erőszak különböző megnyilvánulásai, melyek hosszú távon megnyomorítanak egy kapcsolatban.

Minden kapcsolatban előfordul, hogy néha bántjuk egymást, ez elkerülhetetlen. Azonban a bántás és a bántalmazás között hatalmas különbség van. Ha elfelejtem megvenni a tejet, amit a másik kért tőlem és ez neki rosszul esik, azonban ezt megbeszéljük és törekszem rá, hogy máskor észben tartsam, ez a bántás kategóriájába tartozik. A két kulcsszó, hogy be/elismerem és motivált vagyok a fejlődésre/változásra, fontos nekem a másik jóléte, illetve az, hogy örömet okozzak neki. A bántalmazás célja a hatalom gyakorlás, a másik feletti kontroll uralása. A bántalmazó párkapcsolatban merev hierarchia működik. Az ilyen kapcsolatban hiába jelzem, hogy bántó a másik viselkedése vagy szavai, nem lesz változás.

Tudjuk már azt, ha verés, leköpés vagy akár lökdösés fordul elő egy párkapcsolatban, az már erőszaknak számít. Azt is tudjuk, ha párunk módszeresen leépíti barátainkat, szeretteinket, nem engedi, hogy dolgozzunk és állandóan féltékeny, szintén gyanakodhatunk rá, hogy bántalmazó kapcsolatban élünk.

Az azonban kevésbé ismert tény, ha párunk kiabál velünk, érzelmeit nem mutatja ki vagy akár nem szól hozzánk szintén párkapcsolati erőszaknak minősül.

Sokan nem is sejtik, hogy kapcsolatuk mindennapos eleme a bántalmazás. A szóbeli bántalmazást nagyon nehéz fülön csípni, hiszen bár nincsenek látható nyomai, következményei annál inkább maradnak. Mivel leggyakrabban négyszemközt zajlik, az elszenvedők még inkább csak magukban és az érzéseikben bízhatnak. A bántalmazók  társaságban lehetnek elbűvölőek, nagyon kedvesek, odaadóak és figyelmesek, így a környezet gyakran amikor az áldozat megosztaná miben is él, értetlenül áll az elmondottak előtt. Borzasztó nehéz kilépni egy ilyen kapcsolatból, hiszen a elnyomó szépen lassan leépíti párja önértékelését, elnyomott elveszíti az élete feletti kontrollt. A verbális bántalmazás elnyom és kontrollál, az ilyen kapcsolatban élő személy egyre tehetetlenebbnek érzi magát. A szóbeli bántalmazás idővel egyre intenzívebbé válik, a másik fél megszokja a bántó szavakat és egy idő után már természetesnek tekinti amiben él.  

A szóbeli erőszak fajtái

• elfelejtés: előfordul, hogy kiesik valami a fejünkből, viszont, amikor rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy párunk elfelejti azokat az eseteket, amikor jelezzük számára, hogy megbántott minket, az már bántalmazás.
• kiabálás: amennyiben partnerünk agresszívan szól hozzánk, amit jelzésünkre sem hagy abba, az szóbeli erőszak.
• bagatellizálás: Ha a megbántott fél jelzi, azt gondolja nem veszi komolyan a párja, a tipikus reakció lehet:  “ ugyan már nem is úgy történt.”  “ Lehet, hogy lefutottad a margiszigetkört kétszer, de ez semmit nem jelent. Pláne nem azt, hogy ügyes vagy.” “ ugyan már, az nem is volt olyan nagy dolog.”
• hallgatás: Látszólag úgy tűnhet, ez jóval  “lájtosabb”, mint a kiabálás, hisz legalább csend van. Ám gondoljunk bele, ha a másik úgy tesz, mintha ott sem lennénk, ha hozzászólunk nem válaszol, az mennyire nehéz és frusztráló tud lenni. Pláne, ha ezt napokig teszi. A hallgatással létezésünket vonja kérdőre, ami rendkívül személyiségromboló hatású.
• leszólás:  Amikor az áldozat esetleg jelzi, hogy megbántva érzi magát, majd erre az a válasz érkezik, hogy “ túl érzékeny vagy “. “ Semmi humorod nincs” “ nem érted a viccet “ “ már megint képzelődsz. “  “ bolhából elefántot csinálsz! “ “mindent felfújsz” “már megint kezded” “mindent félreértesz”
• titkolózás: ha azt érezzük társunkról meglehetősen keveset tudunk, gyakran nem tudjuk merre jár, azt sem, hogy kb.. mikor ér haza. Ha elmondjuk neki gondolatainkat erről, akkor gyakran tagadja, hogy ő titkolózna.  “Elmentem, majd valamikor jövök, ne várj."  “Ma este később jövök haza.“
• ellenkezés: “ Nincs igazad! “ “ azt sem tudod miről beszélsz” Legyen a téma bármi, a bántalmazó nem akar és tud párjával egyetérteni, állandó ellenséget lát benne.
• viccnek álcázott szóbeli erőszak: Szülés után néhány hónappal a kismamán maradt némi súlyfelesleg ami őt nagyon zavarta. Párja gyakran tonna bébinek nevezte, ami a nőnek nagyom fájt. Szólt is erről, de férje felháborodottan és sértődötten közölte vele, hogy: “ Neked semmi humorod nem maradt”
• vádaskodás, hibáztatás: “ Azért késtem el a munkából, mert TE nem keltettél fel időben “
• ítélkezés, kritizálás : megalázó helyzetbe hozza partnerét mások előtt. Megbélyegzően beszél vele: “Szerencsétlen ostoba vagy!“  “Nincs kitartása semmihez.” “Folyton nyafog.”
• lekicsinylése az áldozatnak, vagy az áldozat számára kedves dolgoknak: “Te egy jó levest nem vagy képes megcsinálni." “Semmire nem vagy képes." “Hihetetlen, hogy ezeket olvasod, szánalmas…”
• parancsolás kérés helyett, utasítás.  “Most nem mehetsz el!” "Vidd ezt innen!” "Erről nem beszélünk!" "Most ezt csináljuk és kész!"
• fenyegetés gyerekek elvételével való fenyegetés, öngyilkossággal való fenyegetés: “Ha elhagysz, viszem a gyerekeket!“ “Ha elválsz tőlem, nem bírom ki és öngyilkos leszek.“ “Ha nem csinálod azt, amit mondok/ azt amit akarok, akkor elválok tőled, szeretőt fogok tartani, nagyon dühös leszek.”
• a beszélgetés akadályozása, vagy mellébeszélés: a bántalmazó célja, hogy abbamaradjon a beszélgetés, lezárja azt és bizonyos információkat visszatartson: “Ez a beszélgetés nem vezet sehová, részemről befejeztem.” “Fogd már be a szád!" “Ne hisztériázz!"
• aláásás: megvonja az érzelmi támogatást a másiktól, önbizalmát és elszántságát is megtöri.

A szóbeli  bántalmazás a másik által megélt élményeknek, érzéseknek a megtagadása. A folyamatban az elnyomott rövid idő után a megélt valóságot is megkérdőjelezi magában, amíg nem ismeri fel, hogy bántalmazó kapcsolatban él, magában keresi a hibát.

Amennyiben a fentiek alapján felmerül Önben, hogy a kapcsolatában a szóbeli erőszak jeleit fedezi fel, mindenképpen kérjen segítséget! Kérjen személyes konzultációt egy segítő szakembertől, vagy keresse fel a  következő szervezetek valamelyikét a NANE egyesületet, (illetve a) PATENT Egyesületet, valamint az  Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot.

Mindenkinek joga van egy partnerkapcsolatban a biztonsághoz, és senki nem érdemli meg, hogy bántalmazzák.

Következő írásomban a bántalmazó személy lehetséges vonásait és a szóbeli erőszak hatásait veszem sorba. Arról is írok később, hogyan védhetjük meg magunkat egy verbális bántalmazóval szemben.