Fejleszti a memóriát és vonzóbb is lehetsz tőle – valamint időszakosan alacsonyabb is.
Nemrég kiderült, hogy egyre többen és egyre jobb eredményekkel futunk maratont, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen magas intenzitású testedzések többek között a szív vagy az immunrendszer megfelelő működését is veszélyeztetik. Persze azért sok jó oldala is van a hosszútávfutásnak; egyesek szerint például fejleszti a memóriát és vonzóbbá tesz. Utánajártunk, hogy mi minden zajlik le a futók szervezetében a 42 km-es verseny alatt.
„A maratonfutás vagy más, hasonlóan nagy teljesítményt és kitartást igénylő, huzamosabb ideig tartó mozgás során a szervezet fokozott és intenzív terhelésnek van kitéve, megfelelő edzéssel és felkészüléssel azonban alkalmazkodik a nem mindennapi kihíváshoz. Egyes szervek elviselik, ha kis időre csökken vérellátásuk, mivel a futás során a test automatikusan a szívbe, az agyba és az izmokhoz tereli a vért” – nyilatkozta a Daily Mailnek dr. Agim Beshiri, az Abbott egészségügyi vállalat orvos igazgatója.
Összemegy a test
Egy maratonfutó átlagosan 1 cm-rel lesz alacsonyabb a verseny végére. A Journal of International Research című folyóiratban megjelent tanulmány kutatói hosszútávfutók gerincoszlopát vizsgálták egyórás futás előtt, majd közvetlenül utána, és megállapították, hogy a testmagasság csökkenése a csigolyaközti porckorongok ideiglenes összenyomódása miatt következik be. A szakértők azt is hozzáfűzték, hogy a két mérés alkalmával a legnagyobb különbség az ágyéki 5. és a keresztcsonti 1. csigolya között mutatkozott, de nem kell megijedni, mert egy nap elteltével helyre is áll a futók gerincoszlopa, illetve normális testmagassága.
Több liter verejték
A Bostoni Atlétikai Szövetség szerint egyórányi intenzív edzés alatt 0,8-1,3 liter az átlagos folyadékveszteség, ami azt jelenti, hogy a maratoni táv során 3,4-6 litert is kiizzadnak magukból a futók. „A hat liter azért már közel van a halálos mértékű folyadékveszteséghez. Ezeket az értékeket úgy kell értelmezni, hogy a kiizzadt mennyiséget a futó menet közben újra és újra kiegyenlíti, tehát a kiszáradás veszélye miatt nagyon fontos, hogy a verseny ideje alatt is gondoskodjunk a folyamatos folyadékpótlásról” – mondta a Díványnak dr. Toman József, az OSEI Sportkórház sebésze.
16 liter vér
A nagyjából félmilliárd sejtből felépülő szív a test nyugalmi állapotában percenként 4-6 liter vért képes pumpálni az erekbe, maratoni futás közben – és más erős izommunka hatására – azonban ez a mennyiség háromszor vagy négyszer több, vagyis akár 16 liter is lehet. „Többek között ezért sem árt az alapos felkészülés és az orvosi kivizsgálás, hiszen nemcsak az izmokat és az ízületeket, de a szívet is edzeni kell a megmérettetésre” – figyelmeztet a szakértő.
Kockázatok és mellékhatások
„Az azonban, hogy a szív milyen gazdagon van átszőve hajszálerekkel, gyermek-, illetve serdülőkorban eldől, ez edzéssel később már nem fejlesztető, ahogy a szív tápanyag- és oxigénellátása sem. Számos betegség megelőzhető vagy enyhíthető ugyan rendszeres mozgással, de mint minden farmakológiai hatóanyagnak, úgy a testedzésnek is van egy egészséges határértéke, amelyen túl olyan káros hatások érhetik a szervezetet, mint a mozgásszervi trauma, a szívizom-károsodás, gyengébb immunválasz és a szívritmuszavar. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az olyan nagy állóképességet igénylő sportok, mint például a félmaraton vagy maratonfutás miatt ötszörösére is nőhet a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázata, és ez végzetes is lehet. Ráadásul, mivel a boka, a térd és a csípő porcfelszínének a gördülés-csúszás az optimális mozgás, hosszú távon az aszfalton való tengelyirányú ütődés a porcfelszín károsodásához vezet. Ehhez egyébként hozzájárulhat a tengelydeformitás is, és ezért nagyon fontos a szűrés” – magyarázza dr. Toman József.
Felturbózza a memóriát?
Egy korábbi, maratonfutókon végzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a futók explicit memóriája (emlékek, információk) romlik, míg az implicit memóriájuk (készségek) javul közvetlenül a verseny után. A kaliforniai Salk Intézmény kutatói szerint ugyanaz a testi folyamat felelős a memória és a tanulás hatékonyságáért is, amely a hosszútávfutáshoz kellő energiával tölti fel a szervezetet, és emiatt a maratonfutóknak általában élesebb a memóriája. Ezzel a hipotézissel azonban többen vitatkoznak: „A memória egy komplex dolog. A megcsináltam, túléltem érzése, vagyis a sikerélmény javíthatja, a relatív folyadék- és tápanyaghiány viszont ronthatja az agyműködést és a kognitív képességeket. Futás során egyébként rengeteg endogén ópiát (önjutalmazó vegyület) szabadul fel a szervezetben, ami segít az extrém terhelés leküzdésében. Ennek a folyamatnak a memóriára gyakorolt pozitív hatáshoz is köze lehet” – mondta dr. Toman József.
Vonzóbbá tesz
A Cambridge Egyetem kutatói megfigyelték, hogy összefüggés van a magas magzati tesztoszteronszint és a teljesítmény, meg persze a magasabb a spermaszám, valamint a nemi vágy között is. Kisebb arányban, de természetesen a női futóknál is kimutatható az állóképesség és a méhben termelődő tesztoszteron mennyisége közötti összefüggés. A szakértők evolúciós szempontból magyarázzák a felfedezést: „Vadászó-gyűjtögető őseink korában a zsákmány megszerzése sokszor kitartó és kemény mozgás, azaz rengeteg futás árán sikerült. A hímek ügyessége és gyorsasága a nőstények számára egyet jelentett – az élelem és a biztonságérzet mellett – egy túlélő génekkel és tökéletes reproduktív funkciókkal rendelkező társsal” – állítja dr. Danny Longman, a tanulmány vezető szerzője.
Verseny előtt
Vannak, akik a maratonfutásra a bakancslistájuk egy pontjaként tekintenek, amit egyszer csak le kell tudni és kipipálni – akár edzés nélkül is. „Pedig a felkészülés során rengeteg szempontot figyelembe kellene venni, ezért fontos, hogy többször is konzultáljunk egy sportorvossal és egy futóedzővel is. Érdemes előre kiszűrni a kockázatokat, értelmezni a folyadék- és az energiahiány tüneteit, illetve biztosítani a pótlási lehetőségeket. Továbbá szükséges a futóstílus, a bokabillenés, a lábboltozat és az alsó végtag tengelyének elemzése, illetve korrekciója cipőváltással vagy speciális talpbetéttel. Ahhoz pedig, hogy a szervezet a megfelelő üzemanyaggal legyen ellátva, szénhidrátban, vitaminokban és rostban gazdag, alacsony zsír- és sótartalmú ételek és sok folyadék fogyasztása ajánlott” – mondja dr. Toman József.
Segít a cékla és a kávé
Akad néhány trükk, amit a profi sportolók is gyakran bevetnek, hogy eredményesebb legyen a célba érés. „Ilyen például a céklalé, amely magas nitráttartalmának köszönhetően segíti a véráramlást, a vázizmok összehúzódását és a neurotranszmissziót, vagyis az ingerületátvitelt. Flavonoidtartalmának köszönhetően a tea, sőt a közhiedelemmel ellentétben a kávé is jó hatással van a futók teljesítményére. Az a leghatásosabb, ha egy órával a verseny előtt fogyasztjuk, ilyenkor azonban számolni kell a vízhajtó hatásával és pótolni a kiürített ásványi anyagokat a szervezetből” – fűzi hozzá a szakértő.
