Az Óbudáról indult Bánki Balázs atya közel egy évtizede él elzártan a franciaországi kolostorban, ahol alig beszélnek egymással a szerzetesek. Szinte teljes magányban töltik mindennapjaikat. Azt vallják, hogy csak így kerülhetnek igazán közel Istenhez.
Bánki Balázs (Dom Simeon) karthauzi atya nyolc éve él a a provence-i remetekolostorban, ahol évente mindössze három napon fogadhat vendégeket. Az Újlaki Hangok lehetőséget kapott, hogy meglátogassa őt és bepillantson a teljes elzártságban élő szerzetes mindennapjaiba.
Bánki Balázs karthauzi atyáról
1970-ben született Budapesten. Bátyjával, Zsolttal egészen kicsit gyerekkoruktól kezdődően ministráltak. Büki Balázsban 1988-ban fogalmazódott meg először a papi-szerzetesi hivatás gondolata.
![]()
A misék utáni mély beszélgetések megerősítették a szerzetesi hivatás iránt elkötelezettségét.

A karthauzi rendről
A karthauzi rend római katolikus szemlélődő, zárt vallási vagy félremete rend. A XI. században alapították. A szerzetesek hitvallása, hogy a hallgatásban és a magányban találhatják meg Istent. Szigorú napirend szerint élnek, rendszeresen böjtölnek. A szerzetespapi képzés legalább hét évig tart. Fizikai munkával gondoskodnak a kolostor fenntartásáról. Fő bevételi forrásuk a chartreuse likőr, amelynek titkos receptjét egy időben mindössze két szerzetes ismeri.
Évente három nap
2026-ban hat fős magyar csapat tett látogatást a franciaországi kolostorban. Bánki Balázs édesanyja, bátyja és annak felesége, egy másik házaspár, valamint az Újlaki Plébánia munkatársa volt a karthauzi atya vendége. Az atya erre a három napra részleges felmentést kapott a napirend alól. A napot a reggeli konventmise és a délutáni zsolozsma kivételével a vendégeivel tölthette. Sokat beszélgettek, a férfiakkal a liturgiákon vettek részt és bejárták a monostort is.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Lakhelyén asztalosműhely is található
Egy közös kerengőből nyílik a szerzetesek háza, amely egy apró, saját kertből és egy kétszintes épületből áll. A földszinten egy műhely található (Simeon atya esetében egy asztalosműhely), az emeleten pedig a cubiculum, az ima- és hálószoba.
A monostor egész területén csend van, a szerzetesek nem beszélnek egymással, csak a priorral. Heti két közösségi alkalom van, amikor a beszélgetés engedélyezett: a vasárnapi ebéd és egy közös séta a monostor körüli erdőkben. Évi egyszer az egész közösség elmegy egy több napos kirándulásra egy festői helyszínre – ilyenekben bővelkedik a provence-i táj.
Montrieux Franciaországban, a földközi-tengeri kikötőváros, Toulon közelében található. A XII. század elejétől éltek itt remeték. A karthauzi rend 1929-ben vásárolta vissza a romos monostort, és azóta élnek ott újra háborítatlanul a szerzetesek.
Kevesen tudják, de József Attilából is majdnem pap lett, mielőtt híres költővé vált volna.
























