Ma éjjel végre megérkezhetnek a Földre a hónapokra a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) ragadt asztronauták, ám kemény akklimatizáció és akár rendkívül komoly egészségügyi problémák is várhatnak rájuk.
Nyolc nap helyett több mint kilenc hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) Suni Williams és Butch Wilmore. Amennyiben minden a NASA, az amerikai Űrügynökség tervei szerint halad, és nem jön közbe valamilyen technikai probléma – mint amilyen már párszor késleltette a két űrhajós hazaérkezését –, magyar idő szerint ma késő este, 11 óra tájban csapódhat be az óceánba SpaceX Dragon űrjármű személyszállításra kifejlesztett változata. (Az eseményt a NASA hol képpel, hol csak hanggal, élőben közvetíti.)
Noha azt gondolhatnánk, hogy a két asztronauta megpróbáltatásai ezzel véget érnek, hiszen végre elhagyhatják az ISS szűk folyosóit, furcsa berendezéseit és mindenhol tekergőző kábelkötegeit, sok szempontból nézve a Suni Williams és Butch Wilmore számára nagyon nehéz időszak kezdődik.
Az ismételt akklimatizálódás a Föld tömegvonzásához ugyanis roppantmód megviseli a szervezetet. A kihívásokat és problémákat, amelyekkel az asztronauták szembesülhetnek, három csoportba lehet osztani: egyrészt komoly hatásai lehetnek a súlytalanságban töltött hosszú időnek, illetve a Föld tömegvonzásába történő visszatérés is okozhat kényelmetlenségeket. Másrészt az atmoszférán kívül az űrhajósok sokkal nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint a legtöbb ember a felszínen. Végül az sem elhanyagolható kihívás, amit mentálisan az át- vagy visszaállás jelenta „hétköznapi” életre.
Mi is történt a két űrhajóssal?
2024. június: Suni Williams és Butch Wilmore június 5-én elindul a Boeing Starliner űrkapszula első emberes tesztrepülése keretében az ISS-re. Nem sokkal megérkezésük után azonban üzemanyagszivárgást tapasztalnak, valamint hajtóműhibát észlelnek.
2024. augusztus: a NASA bejelenti, hogy nem a Boeing Starliner fedélzetén tér majd haza a két űrhajós.
2024. szeptember: a Boeing Starliner utas nélkül visszatér a Földre – a landolás közben is meghibásodnak bizonyos berendezései.
2024. november: a két űrhajós az ISS-en tölti a hálaadást – egy videóüzenetben Suni Williams elmondja: „Az emberek aggódnak értünk – pedig erre nincs okuk. „Edzünk, megfelelően táplálkozunk. Jól érezzük magunkat itt fent”.
2024. december: a NASA újabb csúszást jelent be; február helyett márciusban, de elképzelhető, hogy csak áprilisban térhetnek az asztronauták haza.
2025. február: bejelentik, hogy Suni Williams és Butch Wilmore a március 12-én fellőtt SpaceX Dragon űrjárművel térhet haza.
2025. március 8.: a NASA bejelenti, hogy amennyiben a március 12-i indulás meghiúsul, március 13. és 14. lehet a fellövés dátuma.
2025. március 12.: meghiúsul a fellövés a földi támogató rendszer hidraulikai problémája miatt.
2025. március 14.: sikeresen fellövik a SpaceX Dragon űrjárművet, fedélzetén az ISS SpaceX Crew-10 személyzetével.
2025. március 16.: a Dragon sikeresen dokkol az űrállomással.
A szív alakja is megváltozik
Az emberi szervezet alapvetően úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy a gravitáció hatása is szerepet kapott működésében. Ennek megszűnése komoly problémákat okozhat. A csontok és az izmok használata és igénybevétele például drasztikusan csökken a súlytalanságban – ezt az sem tudja teljes mértékben ellensúlyozni, hogy az asztronautáknak az ISS-en kötelező rendszeres testmozgást végezniük az erre kialakított különleges kondigépeken. Gyakran olyan egyszerű tevékenységek is gondot okoznak nekik földi körülmények között eleinte, mint a járás.
A kutatások szerint minden űrben töltött hónap alatt 1 százalékkal csökken a csontsűrűség, és az izmokra is hasonlóan rossz hatással van a súlytalanság.
Ráadásul az izmok sorvadása nemcsak a mozgatóizmokat, de például a szívizmokat is érinti, mivel a vér áramlásáért felelős szervnek gravitáció hiányában sokkal könnyebbé válik a munkája – emiatt az alakja is megváltozik, ovális formája kissé kikerekedik. Ehhez hozzájön annak a hatása, hogy az űrben töltött idő alatt csökken a vérmennyiség – ilyen körülmények között roppant fontos a vérrögök képződésének megelőzése. A kevesebb vérmennyiség miatt a vérnyomás szabályozása is nehezebbé válik: ez
szédüléshez, émelygéshez vagy akár ájuláshoz is vezethet.
Centrifugában aludhatnak a jövő űrhajósai
Nem a vér azonban az egyetlen folyadék, amely megváltozik a szervezetben. „Felgyülemlik a folyadék a fejben, ami olyan érzés, mintha állandóan meg lenne fázva az ember” – mondta Alan Duffy, a Swinburne Egyetem asztrofizikusa. Ez egyik kevés előnye a gravitáció ismételt megtapasztalásának: Suni Williams és Butch Wilmore úgy érzi majd magát, mintha egy kilenc hónapos náthájuk ért volna véget. Az viszont már nem nevezhető kellemesnek, hogy a szemben felgyűlt folyadék hatására a látás is romlik – ezért vannak olykor tökéletesen látó űrhajósok szemüvegben az ISS-en töltött idejük alatt. Ez a probléma a Föld tömegvonzásának hatására általában magától elmúlik, ám olyan esetek is akadnak, hogy visszatértük után az űrhajósok életük végig szemüvegesek maradnak.
A folyadék az agyban is felgyűlik, ami növelheti az agyi ödéma kockázatát.
A NASA jelenleg is dolgozik egy olyan, a centrifuga működési elvén alapuló szerkezeten, amely segíthetne a folyadékprobléma megoldásán – ebben aludnának az asztronauták. Alan Duffy az űrhajósokra váró akklimatizációs és rehabilitációs folyamatot ahhoz hasonlította, mint amit egy olyan betegnek kell elvégeznie, aki hosszabb kómából tért magához.
Egy kevésbé komoly, ám rendkívül kellemetlen jelenséget is meg kell szoknia a két űrhajósnak: az űrben megváltozik a bőrük. Egyrészt annak hatására, hogy a súlytalanságban a ruha nem súrlódik hozzá, elszoktak ettől az érzéstől. Sok visszatérő asztronauta számol be arról, hogy földi körülmények között
olyan érzés a legpuhább anyagból készült ruha is, mintha csiszolópapírból készült volna.
Másrészt az űrben eltűnnek a talpról a bőkeményedések, így a járás – különösen mezítláb – akár fájdalmas élmény is lehet.
Nem könnyű visszatérni a hétköznapokba
A Föld felszínén a légkör és a bolygó mágneses mezője a káros sugárzás jelentős részét kiszűri – ez a védelem az ISS-en nem áll rendelkezésre. A Föld mágneses mezejében csapdába esett részecskék, a naptevékenység hatására kialakuló sugárzás, valamint a kozmikus sugárzás együttes hatásának következtében jelentősen nőhet a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata. Ennek a problémának a megoldásán a NASA is dolgozik, hiszen az Űrügynökség távlati tervei között szerepel, hogy asztronauták hosszasabban tartózkodjanak mind a Holdon, mind pedig a Marson.
A mentális kihívások sem elhanyagolhatóak. Szorongás, depresszió például kifejezetten valószínű ilyen esetekben Brad Tucker, az Ausztrál Nemzeti Egyetem asztrofizikusa szerint. A szakember szerint gyakori problémát okoz az úgynevezett „overview effect” is (magyarra nagyjából az áttekintés hatásának vagy áttekintés-hatásnak lehetne fordítani). Ez azt jelenti, hogy a Földre fölülről letekintve, a bolygó görbületét szemlélve sok űrhajós számol be arról, hogy roppant szoros kapcsolatot érez az egész emberiséggel, és fájóan rádöbben annak törékenységére. Ez után a magasztos, különleges érzés után nem könnyű visszatérni a földi hétköznapokba. „Egyszer csak reggelit kell készíteniük, és munkába kell menniük” – mondta Tucker.
„Ez hatalmas váltás”.
Ha érdekel, hogy hol töltötte az elmúlt több mint kilenc hónapot a két űrhajós, galériánkban megnézheted.
