Az űrben rekedt két asztronauta: nem tudják, mi lesz a sorsuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Az eredetileg tervezett nyolc nap helyett már három hete van az űrben az a két asztronauta, akiknek űrhajója, egy Boeing Starliner június 5-én csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A jármű meghibásodása miatt egyelőre nem tudni, mikor kockáztathatják meg a visszatérést a Földre.

Suni Williams és Butch Wilmore június 5-én indult el floridai Kennedy Űrközpontból, hogy végrehajtsák a Boeing által fejlesztett Starliner űrhajó első emberes tesztrepülését az ISS-re. A felszállást korábban kétszer is el kellett halasztani, majd amikor végre sikerült, az űrállomás felé haladva héliumszivárgást észleltek, és a manőverezést segítő 28 hajtómű közül öt elromlott.

Azóta a két asztronauta az űrállomás „foglya”. Veszélyben szerencsére nincsenek, hiszen az űrhajó rendelkezik elegendő üzemanyaggal a visszatéréshez, és élelmiszerük is van elég az űrállomáson. Az mindenesetre nem túl bíztató jel, hogy a hazatérést már kétszer el kellett halasztani. Először június 18-ra, majd 26-ra tolták el az indulást, ám ez utóbbi sem valósulhatott meg. Új dátumot most már nem tűztek ki, így

Idézőjel ikon

az eredetileg 8 naposra tervezett küldetés határozatlan időre elhúzódik.

A fellövésnél még nem lehetett tudni, hogy ilyen bizonytalanná válik az űrben az asztronauták sorsa
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

A két asztronauta sorsa teljesen bizonytalan

Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy az űrhajósoknak mennyi időre lesz szükségük a hibák kijavításához. A NASA szerint ugyanakkor aggodalomra nincs ok. Amikor végül sikerül majd megoldani a problémákat, az űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról történő leválás után mintegy hat órával ér majd földet valószínűleg Új-Mexikó, Utah vagy Arizona állam sivatagi területén.

A Boeing projektje már a kezdetektől nem alakult túl jól, és a visszatérés körüli akadályok sem tesznek valószínűleg sokat a cég jó híréért. Eredetileg 2017-re ígérte a vállalat az első emberes utat, ráadásul a fejlesztés dollármilliárdokkal több pénzbe került az eredeti tervekhez képest. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.