Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar ember szinkronnal néz filmet. Legalábbis a többség, és legalábbis egyelőre. De időről időre felmerül a kérdés, nem járnánk-e jobban, ha (sok más európai országhoz hasonlóan) eredeti nyelven, felirattal követnénk a külföldi mozgóképeket. Vannak, akik szerint ez lenne a záloga idegennyelv-tudásunk fejlesztésének, mások szerint viszont a magyar szinkron több mint egyszerű szövegátültetés: megőrzendő hungarikum.
A téma ismét terítéken van: a Bosszúállók című film szinkronszínészstábja nemrégiben kiáltványt fogalmazott meg a magyar szinkron védelmében, és azt kéri a döntéshozóktól, tegyék lehetővé a nézők számára a szabad választást úgy, hogy a külföldi filmek legyenek elérhetők eredeti nyelvű és magyar felirattal, audionarrációval és szinkronizáltan is.
A világ számos pontján, rengetegféle nyelven készülnek filmek. A leggyakoribb idegen nyelv az angol, így ennek kapcsán merül fel a legtöbbekben, hogy nagyot lendíthetnénk a nyelvtudásunkon már azzal is, ha eredeti nyelven, felirattal néznénk a filmeket.
Az emellett kardoskodók azzal érvelnek, hogy még ha főleg a magyar szövegsorok alapján követjük is a történéseket, a folyamatos idegen nyelvi inger közben fejleszti a tudásunkat, és filmnézés közben csaknem olyan automatizmussal tanulhatunk, mint a gyerekkori nyelvelsajátítás során. Jobb, életszerűbb nyelvtudásra pedig nagyobb szükség van, mint valaha. Nemcsak a munkaerőpiaci boldoguláshoz vagy a külföldi tanuláshoz és karrierhez lenne rá szükség, de hamarosan az itthoni felsőoktatási belépéshez is küszöb lesz a középfokú nyelvtudás. Ebben a helyzetben érthető, ha sokan vannak amellett, hogy ne fordítsunk le mindig mindent.
Te is kérdeznél?
Van olyan téma, ami erősen foglalkoztat, és amivel kapcsolatban már régen el szeretnéd mondani a véleményed?
Írd meg nekünk, és legyen a te kérdésed a hét kérdése! Ötletedet a balazs.barbara@divany.hu címre várjuk, és ha bennünket is megmozgat, a hét kérdése rovatunkban a többi olvasónak is bemutatjuk.
De nem mindenki gondolja ilyen hasznosnak a szinkron mellőzését, még akkor sem, ha tavaly kormányzati szinten is komolyan elkezdtek foglalkozni a kérdéssel. Szerintük a passzív idegen nyelvi inger önmagában nem elegendő: a néző aktivitása nélkül teljesen felesleges nyelvoktatási céllal szinkronmentesíteni. Ők azt hangsúlyozzák, hogy ahhoz, hogy filmnézés közben tényleg ragadjon ránk valami, okosan kellene használnunk a hallott szöveget és a hozzá kapcsolt feliratot, például csak akkor odapillantanunk, amikor nem értünk valamit, vagy ha kifejezetten kíváncsiak vagyunk egy-egy szó jelentésére, bár az összefüggéseket anélkül is megértjük. A legtöbben, ha feliratos filmet nézünk, nem így teszünk, mert hacsak nem valamilyen „agykímélő” alkotásról van szó, nem akarunk semmilyen szövegrészről lemaradni, és árgus szemekkel igyekszünk egyszerre a sorokra és a képre is figyelni.
Érték-e a magyar szinkron?
Azok, akik a szinkron megtartása mellett érvelnek, sokszor hivatkoznak a magyar szinkron magas minőségére, és mi is sokszor érezhetjük úgy, hogy a magyar átültetés még jobb is, mint az eredeti, különösen a régebbi filmek esetében. Hogy mindez elfogultság-e, aligha lehet innen megítélni, az viszont sokak közös tapasztalata, hogy egyes külföldi színészekhez erőteljesen hozzátartozik és sokszor nagyon jól illeszkedik a magyar hangja.
Hogy is nézne ki, ha egy-egy Columbo-epizódban nem Szabó Gyula szólna, hogy van még egy kérdése, vagy az Esőemberben egyszer csak nem Tahi Tóth László hangján szólalna meg Dustin Hoffman. Furcsa lenne, igaz? Az is igaz ugyanakkor, hogy magyar szinkronból is készült már sokféle, John Travoltát például sokan, de nem mindannyian szeretjük Gergely Róbert hangjával. Innen nézve úgy tűnik, a szinkron amennyit hozzá tud tenni, annyit el is vehet egy-egy film élvezeti értékéből.
Ráadásul ideális esetben a hangjukat kölcsönző színészek éppúgy színészi játékkal dolgoznak, hangsúlyozásukkal pluszt adhatnak egy-egy karakter személyiségéhez, és ha jó a szinkron alapját képező fordítás, az anglicizmusok is jól magyaríthatók. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy épp erre a magyarításra nincs szükség. Szerintük még a jól sikerült szinkronok is sokszor túl erősen avatkoznak bele a film eredeti hangulatába, koncepciójába is akár.
És tényleg van olyasmi is, amit vétek lenne szinkronizálni, csak eredetiben, vicces feliratokkal üt igazán.
Ez a szinkron már nem az a szinkron?
Azt a szinkront támogatók és ellenzők is elismerik, hogy sajnos egyre több a nem megfelelő színvonalon elkészített magyarítás, a rossz fordítások alapján elkészülő átirat, ezek pedig biztosan nem tesznek hozzá sem a közös értéshez, sem az élvezeti értékhez. Akik védenék a szinkronizálás gyakorlatát, úgy gondolják, a kialakult helyzet rendezéséhez nem a bevett gyakorlattól kellene megválni, hanem megfelelő megbecsülést kellene adni a szinkronban dolgozó színészeknek, és elegendő időt és pénzt biztosítani a munka elvégzésére.
Azt mondják, ma sokszor méltatlan feltételek között, gyakran csak a szöveg egyes részleteit látva, akár rendezés nélkül készül el a magyarítás, aminek így nyelvileg helytelen, kevéssé érthető és színészileg sem feljavított, silány hangminőségű, sokszor a képekkel sem rímelő eredménye lesz. Ők ugyanakkor nem a szinkronizálás megszüntetésében, hanem a feltételek jobbításában látják a kulcsot. Az ellenzők viszont úgy vélik, ha már úgyis leáldozóban a szinkron csillaga, nyugodtan át lehetne térni a gyorsabb és olcsóbb feliratozásra.
Összeköt vagy elválaszt?
A szinkron mellett kiálló színészek kiáltványának, és az abban közölt gondolatoknak egyik központi része, hogy a szinkron nemcsak megőrzendő kulturális érték, de olyasvalami is, ami összekötheti a magyar anyanyelvűeket akár határokon átívelve is: szimbolizálja és erősíti is a nemzeti összetartozást. Kiemelik azt is, hogy mivel a magyar közönség jelentős része csak audiovizuális formában, sokszor filmművészeti alkotásokon keresztül találkozik kulturális értékekkel, a magyarra átültetett tartalmak nélkül a művelődéshez, kultúrához való joguk is sérülhet.
Az ellenzők viszont úgy gondolják, a szinkron nemhogy összeköt, inkább elválaszt, legalábbis Európától, ahol az itthoni arányokhoz képest egy sor országban többen és jobban beszélnek idegen nyelvet, és ahol saját magunk megértetése csak akkor lesz garantált, ha mi is igyekszünk a világnyelvek valamelyikén kommunikálni.
Szép új világ
Világszerte trend, hogy egyre több és több képanyag jut el a felhasználókhoz. Ma már nemcsak a mozivásznon, de videómegosztókon és a streamingszolgáltatóknál is napról napra nő a hozzáférhető anyag, ezzel párhuzamosan pedig a nézői szokások is jelentősen átalakulnak. A szinkron miatt aggódók szerint itt is sürgős reformokra lenne szükség, mert az itteni szinkrongyakorlat sem jobb a mozifilmek kapcsán tapasztalhatónál. A feliratpártiak azonban úgy vélik, hogy a streamelők között a többségi társadalomhoz képest eleve magasabb a nyelvet beszélők aránya, így miattuk aztán igazán nem szükséges ragaszkodni a magyar hanghoz.
Kényelmetlenség
A szinkron mellett érvelők sokszor kiemelik azt is, hogy vannak olyan filmek, ahol a szinkronszöveg olvasása negatívan befolyásolja az összélményt, vagy azért, mert nem minden esetben olvasható megfelelő gyorsasággal a szöveg, vagy azért, mert a szövegre pillantva jelentős képi információkról maradhatunk le, és így a művészi érték csak csorbán jön át.
Idősebbek és szinkronizált vagy magyar nyelvű filmeken szocializálódottak számára valóban nehézségekbe ütközhet a feliratos film élvezete. Azok ugyanakkor, akik a feliratozás mellett vannak, úgy gondolják, hogy minél hamarabb válik rendszeres gyakorlattá, hogy feliratozva nézünk filmet, annál hamarabb meg is fogjuk majd szokni, és a gyerekeink, ha eleve ezzel a formával ismerkednek meg, sokkal könnyebben át is állnak majd. Sokan ráadásul épp a feliratot érzik kényelmes és gyors megoldásnak. Napjainkban hozzánk is nagyon gyorsan eljutnak a legújabb filmek, sorozatok, sokan alig győzik kivárni a szinkronos verziót, míg a felirat sokszor hamarabb megvan, és már nézhető is a film.
És te mit gondolsz? Kell nekünk a szinkron?
A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:
