Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy krónikus tüneteik a családi örökség részei. Pedig néhány betegségben a genetikai háttér kulcsfontosságú.
Vannak betegségek, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy a családból hozzuk. Ha nagymamád migrénnel él, szüleid egyikének pajzsmirigyproblémái vannak, vagy a testvéred szorongásos zavarral küzd, lehet, hogy te is nagyobb kockázattal nézel szembe ezekkel a problémákkal. Nem arról van szó, hogy biztosan megöröklöd a betegséget, de a genetikai hajlam erősen beleszólhat abba, mire leszel fogékony – és gyakran az adott kórkép többi lehetséges okozója, például a környezet, az életmód vagy a stressz billenti el a mérleget, hogy a hajlamból kialakul-e betegség.
A migrén több, mint fejfájás, a hajlam rá szülőről gyerekre szállhat
A migrént sokáig egyszerű fejfájásnak gondolták, pedig valójában összetett neurológiai állapot, amely akár napokra is ágyhoz kötheti az érintetteket. Családon belüli lehetséges ismétlődése egyértelmű. Ha az egyik szülő migrénes, a gyermeknek 30-40 százalék esélye van arra, hogy szintén érintett lesz, ha mindkét szülő az, ez az arány már 70-80 százalékra nő.
A kutatások több tucat génváltozatot azonosítottak, amelyek hajlamosíthatnak a migrénre. Ezek a gének az idegrendszer működéséhez, az idegsejtek ingerületátviteléhez és az erek szabályozásához kapcsolódnak. Nem véletlen tehát, hogy bizonyos családokban szinte generációs „örökségnek” számít a migrén. Ugyanakkor a rohamok gyakoriságát és súlyosságát környezeti tényezők – például alváshiány, hormonális változások, stressz vagy egyes ételek – is nagyban befolyásolják.
A depresszió sem véletlenül lép fel többeknél a családban
Még mindig vannak, akik úgy vélik, hogy a depresszió és a szorongás kizárólag a személyes megküzdési képességeken múlik. A valóságban többek között a genetikai hajlam is erősen közrejátszik. Ha a családban előfordult már súlyos depresszió vagy szorongásos zavar, akár kétszer-háromszor nagyobb eséllyel alakulhat ki hasonló probléma a leszármazottaknál. A tudomány több olyan génvariánst azonosított, amelyek az agyi ingerületátvivő anyagok – például a szerotonin vagy a dopamin – szabályozásában játszanak szerepet. Ezek a rendszerek alapvetően befolyásolják a hangulatot, a motivációt és a stresszre adott válaszokat. Nem véletlen, hogy bizonyos családokban halmozottan jelennek meg ezek a pszichés problémák.
A genetikai hajlam ugyanakkor nem sorscsapás. A környezet, a támogató kapcsolatok, a kiegyensúlyozott életmód és a pszichológiai segítség
mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hajlamból ne legyen súlyos betegség.
A pajzsmirigybetegségek is mutatnak családi halmozódást
A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése, illetve az autoimmun eredetű Hashimoto-kór és Basedow-kór szintén örökölhető. Utóbbi két betegségnél az immunrendszer tévesen a pajzsmirigy saját sejtjei ellen fordul, ami gyulladáshoz, majd a hormontermelés zavaraihoz vezet. Amennyiben a közeli családban valakinek pajzsmirigyproblémája van, jelentősen nő a kockázat a rokonoknál. Különösen igaz ez a nőkre, akiknél a hormonális változások eleve sérülékenyebbé teszik a pajzsmirigyet. Mivel a tünetek gyakran alattomosak – fáradékonyság, hízás vagy fogyás, szorongás, hajhullás – az érintettek sokszor évekig nem sejtik, hogy pajzsmirigybetegség áll panaszaik hátterében. A családi érintettség miatt azonban érdemes tudatosan figyelni és időnként laborvizsgálattal ellenőriztetni a hormonértékeket.
Mit tehetsz, ha érintett a családod?
A genetikai hajlamot nem tudjuk kiiktatni, de nem is jelenti azt, hogy elkerülhetetlen a betegség. Az öröklődésre inkább fokozott kockázatként érdemes tekinteni, amely csak bizonyos körülmények között válik valóban betegséggé.
- Ismerd a családi anamnézisedet: ha tudod, hogy a szüleidnél, nagyszüleidnél előfordult migrén, depresszió vagy pajzsmirigyprobléma, ezt jelezd az orvosodnak.
- Figyelj a korai jelekre: a fejfájás, a hangulati ingadozások vagy a megmagyarázhatatlan fáradtság nem mindig ártatlan tünetek.
- Életmóddal csökkentheted a kockázatot: rendszeres mozgás, alvás, kiegyensúlyozott étrend és a stressz kezelése mind segítenek abban, hogy a hajlamból ne legyen betegség.
- Ne félj segítséget kérni: pszichológus, endokrinológus vagy neurológus szakember támogatásával ezek a betegségek ma már általában jól kezelhetők.
Ha érdekel, milyen személyiségjegyekről árulkodhat egyes kutatások szerint a laborvizsgálat, ezt a cikket ajánljuk.
