Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orvosok már korábban megfigyelték, hogy a nők és a férfiak másképp reagálnak a műtéti altatásra. Ám, hogy ennek mi lehet az oka, arra csak most jöttek rá.
A legfrissebb kutatás eredményei alapján az orvosok úgy vélik, hogy a feltárt összefüggések ismeretében a műtétekhez célzottabb és személyre szabottabb érzéstelenítési protokollokat lehet majd kidolgozni, amelyek segítik a betegek biztonságosabb és eredményesebb altatását.
A műtéti altatást jelentősen befolyásolják a hormonok
A korábbi kutatások azt igazolták, hogy a nőket hosszabb időbe telik elaltatni műtét előtt, és a beavatkozást követően sokkal gyorsabban „lépnek ki” az érzéstelenítésből, mint a férfiak. Sok nő arról is beszámolt, hogy szinte mindent hallottak, miközben a műtőasztalon feküdtek és az orvosok beavatkozást végeztek rajtuk. De, hogy ennek mi lehet az oka, ez idáig jórészt csak elméletben próbálták feltárni a kutatók, a jelenség tanulmányozására csak a közelmúltban volt lehetőség, miután az egészségügyben széles körben elterjedt a nemek közötti egyenlőség.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói az állatokon elvégzett kutatás eredményeit emberek megfigyelésével is megerősítették. A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a hormonok kulcsszerepet játszanak az altatást elősegítő gyógyszerek hatékonyságában. Ezért van az, hogy a nők szervezete ellenállóbb az általános érzéstelenítés során.
Az altatást elősegítő érzéstelenítők részben azáltal idézik elő az eszméletvesztést, hogy az agyban a hipotalamusz azon részének aktivitását befolyásolják, amely az alvás-ébrenlét szabályozását végzi. Ezért feltételezték az orvosok azt, hogy az érzéstelenítő hatása igenis nemfüggő. Feltételezésük beigazolódott, amikor kiderült, a hormonoknak milyen jelentős szerepük van abban, ki mennyire altatható.
Ivartalanított állatokkal is bizonyították
Az egereken elvégzett vizsgálat során a kutatócsoport megállapította, hogy azonos érzéstelenítő koncentrációk mellett a nőstény egerek ellenállóbbak voltak a gyógyszerrel szemben, mint a hímek. Amikor azonban a kísérletet ivartalanított egereken megismételték, azt tapasztalták, hogy megnövekedett az állatok ellenálló képessége az altatógyógyszerrel szemben.
Ez összhangban volt azzal az eredménnyel, hogy a nőstények kevésbé fogékonyak az altatásra, és ez a fogékonyság hormonálisan befolyásolható.
Ez egybecsengett egy néhány éve egészséges embereken, műtét nélkül elvégzett altatási kísérlet eredményével is, amelyet most újraelemeztek a szakemberek.
Mind a nők, mind a nőstény egerek esetében lassabban lehetett csak elérni a teljes altatottság állapotát, majd hamarabb is múlt el náluk az altató hatása, mint a hímeknél, férfiaknál. Az ivartalanított hím egerek a nőstényekhez hasonlóan kevéssé voltak altathatóak, ám a tesztoszteron beadása növelte az altathatóságukat, ami ismét az ép hímekével volt azonos.
A műszeres vizsgálat kevés
A tanulmány érdekes aspektusa volt, hogy az altatás alatti agyi aktivitás mérésére használt hagyományos elektroencefalogramos (EEG) módszerek nem tudták kimutatni a nemi alapú különbségeket. Ez pedig arra utal, hogy a szokásos kontroll vizsgálatokkal nem lehet a nemek közti különbségeket érzékelni az altatás során.
Emellett egy alvással kapcsolatba hozott gén aktivitása is más volt a nőstény és más a hím egerek agyában, illetve a hímek hipotalamuszának természetes alvást szabályozó régiója is eltért a nőstényekétől. Az agyi jelek EEG-vel történő leolvasása során nem volt nyilvánvaló különbség a nők és a férfiak alvásmélysége között.
De amikor egy állatkísérlet során a teljes agyi tevékenységet feltérképezték, sokkal több olyan stimulációt mutattak ki a hímek hipotalamuszában, ami elősegíti a természetes alvást.
A kutatók úgy vélik, ez az oka annak, hogy sokkal több nő számol be arról, hogy az altatás ellenére tudta, mi történik a beavatkozások során. Az orvosok megerősítették, hogy az érzéstelenítő eltérő hatása túlnyomórészt nemi különbségekre, azon belül is a tesztoszteronszintre vezethető vissza.
A hormonok sok mindenért felelősek. Egy kutatás nemrég kiderítette, hogy a menopauza nem csupán a nők méhére és petefészkére, hanem az agyára is jelentős hatással van. Ha érdekel, hogy ez pontosan miben nyilvánul meg, olvasd el az arról szóló cikkünket is!
