Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az űr meghódításának nem csak eszmei értéke van, nem véletlen, hogy a hidegháború során megkezdett versenyfutás napjainkra ismét kiélezett versenyhelyzetté vált. A világűr kiaknázásának csak a képzelet szabhat határt, a versengő országok egész iparágakat telepítenének a sztratoszférán túlra. Nagyon úgy tűnik, van, akinek már most is sikerült.
Élelmiszert, gyógyszereket és építőipari alkatrészeket is terveznek készíteni az űrállomásokon hosszú távon, nem véletlenül küzdenek a legnagyobb nemzetek az ismételt holdra szállásban való elsőbbségért. Aki a Hold felszínét birtokolja majd, azé nemcsak az alatta lévő nyersanyag, de állandó bázisként is szolgál az égitest a tervek szerint.
Pár hete még csak feltételes módban utalt arra az Economx egyik cikke, hogy hamarosan mi mindent készíthetnek az űrben, de ez mára valósággá vált: elkészült ugyanis az első gyógyszer, amit teljes egészében odafenn alkottak meg. A történelem első űrgyárában HIV-ellen hatékony gyógyszert alkottak meg, azonban egyelőre fenn is maradnak a pirulák, ugyanis az Egyesült Államok légiereje nem engedi landolni a gyógyszereket szállító kapszulát.
Ami az űrben készült, ott is marad?
A Varda Space Industries, az űrben történő gyártásra szakosodott startup szeptemberben két alkalommal is kérvényezte az amerikai légierő területeinek használatát annak érdekében, hogy visszaszállíthassa az odafenn elkészített gyógyszereket, azonban szeptember 8-án másodszor is elutasították a kérvényüket. A gyártó valószínűleg számolt azzal, hogy lehozni nehezebb lesz valamit az űrből, mint felküldeni vagy elkészíteni, ugyanis eleve 2026-ra irányozta be első eredményeit korábban, mégis meglepődhettek, amikor a ritonavir kristályokat tartalmazó, HIV-gyógyításban használt pirulák nem találtak befogadó állomásra.
A Varda Space Industries üzleti tervének középpontjában egyébként egy fehérjekristályosodás néven ismert jelenség állt, s számításaik beválni látszanak – hogy miért, arról kicsit később –, azonban komoly problémát okoz, hogy a startup nem rendelkezik olyan leszállópályával, ahol biztonságosan landolhatna a kísérleti kapszula. Ráadásul partnerre sem találtak ebben egyelőre.
W-Series 1 Satellite has DEPLOYED!! pic.twitter.com/di13aAR1Je
— Varda Space Industries (@VardaSpace) June 12, 2023
„Az Egyesült Államok légiereje elutasította a Varda Space Industries legutóbbi kérését, hogy a kapszulájuk egy utahi gyakorlóterületen landolhasson, ezzel szépen gáncsot is vetettek a startup azon tervei elé, hogy bemutathassák a világnak az első űrgyár termékeit. A társaság kereskedelmi űrengedélyre vonatkozó kérelmét egyébként az Egyesült Államok Szövetségi Légi közlekedési Hivatala (FAA) is elutasította” – közölte a szervezet szóvivője.
De miért is akarna bárki gyógyszert készíteni az űrben?
Nos, a legnagyobb fegyvertény ez esetben a gravitáció – illetve annak hiánya. Hiába tűnik drága mulatságnak bármit is felvinni a világűrbe, még mindig költséghatékonyabb hosszú távon, mint az egyes gyógyszer-előállítási folyamatokhoz szükséges súlytalanság biztosítása idelenn, a Földön. Az űrben ugyanis többek között nincs konvekciós áramlás, ami miatt egészen más kristályszerkezeteket is képesek könnyedén létrehozni a gyárakban – ennek pedig a gyógyszeriparban kiemelt jelentősége van, ugyanis sokkal precízebben lehet előállítani a gyógyszerek hatóanyagait.
Nem csak a Varda, más cégek is startra készen állnak, az azonban még kérdéses, hogyan kerülhetnek vissza a kész termékek a Földre, hiszen egy-egy cég a lehető legritkább esetben rendelkezik az űrjárművek fogadására alkalmas tereppel.
