Képzeld el, hogy egy parányi, gemkapocs méretű űrszonda majdnem fénysebességgel száguld egy fekete lyuk felé. Nem egy sci-fi regényről van szó, hanem egy friss tudományos tervről, ami néhány évtizeden belül akár valóra is válhat.
A kutatók eljátszottak azzal a gondolattal, mi történne akkor, ha az emberiség és vele a Föld összes élőlénye kihalna, miközben NASA űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson rekednének. Vajon mennyi ideig maradhatnának életben?
Ha sikerül a magán űrszonda Holdraszállása, akkor öt nap leforgása alatt ez lesz a második landolás.
A legfrissebb hírek szerint hónapok múlva térhetnek csak vissza a Földre a NASA űrben rekedt asztronautái.
Az eredetileg tervezett nyolc nap helyett már három hete van az űrben az a két asztronauta, akiknek űrhajója, egy Boeing Starliner június 5-én csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A jármű meghibásodása miatt egyelőre nem tudni, mikor kockáztathatják meg a visszatérést a Földre.
Az űr meghódításának nem csak eszmei értéke van, nem véletlen, hogy a hidegháború során megkezdett versenyfutás napjainkra ismét kiélezett versenyhelyzetté vált. A világűr kiaknázásának csak a képzelet szabhat határt, a versengő országok egész iparágakat telepítenének a sztratoszférán túlra. Nagyon úgy tűnik, van, akinek már most is sikerült.
Több mint ötven évvel ezelőtt lépett az első ember a Holdra. Legfényesebb csillagunkat azóta sem sikerült újra meglátogatni, de hamarosan ismét megteheti az emberiség a legendás nagy lépést. A tervek szerint ezúttal egy nő indul majd az űrbe.
A Szputnyik–1 fellövésével elindult az űrverseny, melynek kezdeti szakaszában az Egyesült Államok kétségbeesetten próbálta utolérni a markáns előnyben lévő Szovjetuniót. Az amerikai kormány eleinte még nem egy emberi legénység holdra szállásával akarta megverni a szovjeteket, hanem sokkal bizarrabb és pusztítóbb ötletet eszelt ki, az atombomba felhasználását.
Pataky Attila nincs egyedül az univerzumban: az Edda frontembere nem az egyetlen ismert személyiség, aki hisz a földönkívüliek létezésében; ismert sztárok, tudósok és politikusok is meg voltak győződve róla, van élet az univerzum más részein. Az igazság a leghíresebb brit miniszterelnök és a rock ’n’ roll királya szerint is odaát volt.
A főtt étel vagy egy forró leves szinte mindig jól tud esni, ahogy kell a reggeli kávé is. De az űrhajósokat megszégyenítő instant kamrakészültség nagy segítség lehet szükség esetén, így a por formájú élelmiszerekhez csak forró víz kell, és nem jövünk zavarba, ha hirtelen vágyunk forró csokira, burgonyapürére, tésztára, levesre vagy tésztás levesre. Ez utóbbi feltalálójának már szobrot is állítottak Japánban, de vajon ezt eszik az űrben is?
Szarkofág, űrhajó botkormánya, előembercsontváz, sőt még az Egyesült Államok elnökének agya is szerepel az eltűnt történelmi ereklyék listáján, melyek sorsa talán örökre homályba vész.
Az 1960-as években javában tartott az űrverseny: az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymást megelőzve igyekezett embert juttatni a Holdra, nem is sejtve, hogy kihívójuk akadt, méghozzá egy kis dél-afrikai ország személyében. A zambiai űrprogramból nem hiányzott a lelkesedés, az „afronauták” mégsem jutottak el a világűrbe.
