Fekete lyukba indítanának expedíciót: hihetetlen, mekkora űrhajó indulna útnak

Olvasási idő kb. 2 perc

Képzeld el, hogy egy parányi, gemkapocs méretű űrszonda majdnem fénysebességgel száguld egy fekete lyuk felé. Nem egy sci-fi regényről van szó, hanem egy friss tudományos tervről, ami néhány évtizeden belül akár valóra is válhat.

Cosimo Bambi, a kínai Fudan Egyetem asztrofizikusa szerint a megfelelő technológiával egy apró, lézerrel hajtott űreszközt indíthatnának útnak, hogy közelről tanulmányozhassanak egy fekete lyukat. Bár jelenleg még nincs ilyen eszköz, a kutató úgy véli, hogy 20–30 éven belül megvalósítható a terv. A küldetés hosszú lenne, akár egy évszázad is eltelhet az indítástól a mérések visszaérkezéséig, de a tudományos hozadéka felbecsülhetetlen lehet.

Hogyan zajlana a "fekete lyuk"-küldetés?

A cél először egy közeli fekete lyuk felfedezése, és helyének meghatározása nagyjából 20–25 fényévre a Földtől. Ezek a kozmikus óriások önmagukban láthatatlanok, de a körülöttük lévő csillagokra gyakorolt hatásuk alapján beazonosíthatók. Ha sikerülne kiválasztani a célpontot, jöhetne a következő lépés: egy apró, könnyű szonda felgyorsítása. Ehhez nem rakétahajtóművet, hanem óriási teljesítményű földi lézert használnának, amely a szonda „vitorlájára” irányítva közel fénysebességre gyorsítaná az eszközt.

A fekete lyukak. mióta tudunk a létezésükről, folyamatosan lázban tartják a tudósokat
Fotó: Cavan Images / Luca Pierro / Getty Images Hungary

A számítások szerint így az út nagyjából 70 évig tartana. Miután a szonda elérné a célját, adatokat gyűjtene a fekete lyukról és annak környezetéről, majd rádióhullámok formájában küldené vissza őket a Földre, ez újabb 20 évbe telne. Így a teljes projekt 90–100 év alatt menne végbe.

Ha sikerülne véghez vinni, ez lenne az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz ilyen közel kerül egy fekete lyukhoz. A kinyert adatok nemcsak megerősíthetnék Einstein elméleteit, hanem új kérdéseket is felvethetnének a tér, az idő és a gravitáció természetéről. Lehet, hogy mi már nem élnénk, mire a válaszok megérkeznek, de az utókor számára ez igazi tudományos örökség lenne.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan ér majd véget az univerzumunk, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is! 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.