Fekete lyukba indítanának expedíciót: hihetetlen, mekkora űrhajó indulna útnak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Képzeld el, hogy egy parányi, gemkapocs méretű űrszonda majdnem fénysebességgel száguld egy fekete lyuk felé. Nem egy sci-fi regényről van szó, hanem egy friss tudományos tervről, ami néhány évtizeden belül akár valóra is válhat.

Cosimo Bambi, a kínai Fudan Egyetem asztrofizikusa szerint a megfelelő technológiával egy apró, lézerrel hajtott űreszközt indíthatnának útnak, hogy közelről tanulmányozhassanak egy fekete lyukat. Bár jelenleg még nincs ilyen eszköz, a kutató úgy véli, hogy 20–30 éven belül megvalósítható a terv. A küldetés hosszú lenne, akár egy évszázad is eltelhet az indítástól a mérések visszaérkezéséig, de a tudományos hozadéka felbecsülhetetlen lehet.

Hogyan zajlana a "fekete lyuk"-küldetés?

A cél először egy közeli fekete lyuk felfedezése, és helyének meghatározása nagyjából 20–25 fényévre a Földtől. Ezek a kozmikus óriások önmagukban láthatatlanok, de a körülöttük lévő csillagokra gyakorolt hatásuk alapján beazonosíthatók. Ha sikerülne kiválasztani a célpontot, jöhetne a következő lépés: egy apró, könnyű szonda felgyorsítása. Ehhez nem rakétahajtóművet, hanem óriási teljesítményű földi lézert használnának, amely a szonda „vitorlájára” irányítva közel fénysebességre gyorsítaná az eszközt.

A fekete lyukak. mióta tudunk a létezésükről, folyamatosan lázban tartják a tudósokat
Fotó: Cavan Images / Luca Pierro / Getty Images Hungary

A számítások szerint így az út nagyjából 70 évig tartana. Miután a szonda elérné a célját, adatokat gyűjtene a fekete lyukról és annak környezetéről, majd rádióhullámok formájában küldené vissza őket a Földre, ez újabb 20 évbe telne. Így a teljes projekt 90–100 év alatt menne végbe.

Ha sikerülne véghez vinni, ez lenne az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz ilyen közel kerül egy fekete lyukhoz. A kinyert adatok nemcsak megerősíthetnék Einstein elméleteit, hanem új kérdéseket is felvethetnének a tér, az idő és a gravitáció természetéről. Lehet, hogy mi már nem élnénk, mire a válaszok megérkeznek, de az utókor számára ez igazi tudományos örökség lenne.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan ér majd véget az univerzumunk, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is! 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.