Ma már Oroszországhoz tartozik Ferenc József-föld, és annak egy magyar grófról elnevezett szigete. Nem véletlenül kapta a látszólag oda nem illő nevet.
Képzeld el, hogy egy parányi, gemkapocs méretű űrszonda majdnem fénysebességgel száguld egy fekete lyuk felé. Nem egy sci-fi regényről van szó, hanem egy friss tudományos tervről, ami néhány évtizeden belül akár valóra is válhat.
Ma 50 napja, hogy elindult utolsó expedíciójára Rakoczay Gábor. Az extrém sportoló vállalkozása során 5000 kilométert tesz meg az eredeti tervek alapján 65 nap alatt az Atlanti-óceánon. A hatalmas víztömeget kenuval szeli át a klasszikus kelet–nyugat irányú utazása közben.
Neszmélyi Emil gyalogos expedíción hódítja meg éppen a Déli-sarkot. Az extrém túrázó a napokban ismét bejelentkezett a -45 fokos hidegből. Mint írja, már 680 kilométert megtett, a 88. szélességi kör felé halad jelenleg.
A Drake-átjáró napjainkig rettegett vízi útvonal, cikkünkből az is kiderül, miért tölti el a hajósok szívét a félelem már nevének hallatán is.
A serpákra a nyugati emberek leginkább a hegymászók segítőiként gondolnak – ez a leírás azonban egy kicsit megtévesztő. Egyszerű segítségnél jóval többet nyújtanak ők ugyanis, miközben a teljesítményüket meg sem közelítő anyagi ellenszolgáltatásért kockáztatják életüket minden expedícióban.
Újabb részletek kerültek napvilágra egy évvel a Titan tragédiája után. Kiderült, hogy tudtak a Titanic roncsaihoz készülő búvárhajó sérülékenységéről, de nem javították ki megfelelően a hibákat, inkább elbocsátották a problémákat felvető dolgozókat.
Larry Connor amerikai iparmágnás összeállt Patrick Lahey mélytengeri felfedezővel, akivel azt tervezik, hogy tengeralattjáróval merülnek a 3800 méter mélységben fekvő Titanic roncsaihoz.
A sarkvidéki expedíció tagjai két évet töltöttek a jégtáblák fogságában, de csodával határos módon – és a magyar hajóorvos szakértelmének köszönhetően – egy kivételével mindannyian hazatértek.
129 embernek veszett nyoma minden idők egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb expedíciója során: a szerencsétlenül járt emberek a sarkkörön túl az északnyugati átjárót keresték.
Az európai nagyhatalmak afrikai gyarmatosítási törekvéseit gyakran durván erőszakos tettek és tömeges kegyetlenkedések kísérték – a korszak egyik legnagyobb szégyenfoltja a Nyugat-Afrikába, Csádba indított francia Voulet–Chanoine-küldetés.
John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke a kora 19. század egyik legjelentősebb diplomatájának és jogász személyiségének számított, a Harvardon végzett jeles államférfi mégsem volt híján furcsa hiedelmeknek. Adams úgy gondolta, a Föld üreges, a mélyben pedig vakond- és aligátoremberek élnek, akiknek felkutatására expedíciót is érdemes küldeni.
