191 szigetet fedezett fel az Északi-sarkra küldött osztrák–magyar expedíció

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A sarkvidéki expedíció tagjai két évet töltöttek a jégtáblák fogságában, de csodával határos módon – és a magyar hajóorvos szakértelmének köszönhetően – egy kivételével mindannyian hazatértek.

1872. június 13-án a 25 éves orvos, dr. Kepes Gyula búcsúebédre volt hivatalos. A németországi Geestemündében, az Északi-tenger partján grandiózus vállalkozásra készült: hosszas előkészületek után az Osztrák–Magyar Monarchia 23 állampolgárával együtt a Tegetthoff gőzös fedélzetén, „dörgedelmes »hurrah« kiáltások között” elhagyta a szárazföldet, és a dermesztően hideg Északi-sarkra hajózott.

Az ötlet, hogy a Monarchia is bekapcsolódjon a sarkkutatásba, nem volt előzmények nélküli. Az 1860-as években a német felfedezőket élénken foglalkoztatta az északkeleti átjáró megtalálása, azaz az Atlanti-óceántól Szibéria partjain át a Csendes-óceánra való hajózás lehetősége. August Heinrich Petermann, a német expedíciók lelkes támogatója biztatta az Osztrák–Magyar Monarchia tengerészeit, hogy kapcsolódjanak be a kutatásba – és 1871. június 26-án két osztrák hadnagy, Julius von Payer és Karl Weyprecht megtették a próbautat. Tromsø kikötőjéből indultak, és kicsit több mint két hónap elteltével jó hírrel érkeztek vissza: a Spitzbergáknál nyílt vizet találtak.

A sarkvidéki osztrák–magyar expedíció tagjai. A felső sorban balról a második dr. Kepes Gyula
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

Arisztokraták támogatták az expedíciót

Ezután következett az expedíció költségeinek előteremtése, amelyben a magyar arisztokrácia, kiváltképp Zichy Ödön gróf oroszlánrészt vállalt. A művészetek és a tudomány iránt élénken érdeklődő gróf minden követ megmozgatott, hogy előteremtse a szükséges 220 000 forintot. Magánvagyonából 45 000 forinttal támogatta a vállalkozást, meggyőzte Johann Wilczek osztrák grófot és mecénást, hogy szintén járuljon hozzá az expedíció sikeréhez. (Összehasonlításképpen: a Vasárnapi Ujság előfizetésének ára egy évre 10 forint volt 1872-ben.) A Széchenyi és az Esterházy család is adakozott az ügy javára, és a Monarchia hadügyminisztériuma is támogatta a vállalkozást.

Az expedíció útvonala
Fotó: Wikimedia Commons

Tokaji aszú citromlével, skorbut ellen

A hajót, amivel útnak indultak, külön erre a célra építették: a 220 tonna tömegű, 38,34 méter hosszú gőzöst Tegetthoffnak keresztelték, az expedíció vezetői a próbautat sikerrel abszolváló Payer és Weyprecht voltak. A legénység javarészt horvát tengerészekből állt, de, mint a Vasárnapi Ujság beszámolója megjegyzi,

Idézőjel ikon

„a kis társaságban az osztrák–magyar birodalom valamennyi nyelve képviselve van: magyar, német, szláv, olasz - de a hajó nyelve az olasz”.

Az egyetlen magyar a fedélzeten dr. Kepes Gyula hajóorvos volt, akit munkahelye, a bécsi Rudolf-kórház egyik professzora ajánlott a szervezők figyelmébe. Kepes nemcsak a személyzet egészségügyi vizsgálatát végezte el a felkészülés során, hanem legjobb tudása szerint állította össze a hosszú útra az élelmiszerek listáját.

A hajó 3 évre elegendő élelmiszert vitt magával. Kepes javaslata nyomán ezek között szerepelt nagy mennyiségű tokaji aszú és citromlé, valamint savanyú káposzta a skorbut ellen. (Az aszút és a citromlevet a hajósok keverve – és a mostoha időjárási viszonyok miatt fagyottan – fogyasztották. Ezenkívül 7700 kg kenyeret, 3175 kg makarónit, 2270 kg csokoládét, 900 kg borsókolbászt és 635 kg pemmikánt (szárított húst) vittek magukkal, továbbá konzerveket, vajat, kávét, teát, bort és rumot – és dohányt, bár ez utóbbi igen hamar elfogyott. Nem csak emberek utaztak a fedélzeten: a sarki expedícióhoz szánhúzásra alkalmas kutyákat is magukkal vittek. Kepes Gyula feladata az orvosi teendők mellett az állati és növényi minták gyűjtése volt.

3 évre terveztek

A felfedezők fő célkitűzése az volt, hogy Novaja Zemlját körülhajózzák, és Szibéria partjai mellett addig ismeretlen utakon evezzenek, lehetőség szerint egészen az Amerikát és Ázsiát elválasztó Bering-szorosig. „Ha, mi elég sajnos lenne, az expedicziónak a harmadik nyáron sem a Behring-utat elérni, sem pedig azon át visszatérni nem sikerülne, nem maradna egyéb hátra, mint a hajót elhagyni és csónakokon Szibériába, s onnan hol vizén, hol szárazon Európába utazni” – tudósított a B-tervről a Vasárnapi Ujság. 

A jég fogságában

Az expedíció tagjai július 3-án érkeztek a norvégiai Tromsøbe, és itt búcsút is mondtak a civilizációnak. Mint dr. Kepes Gyula levelében szerepel, „ezentúl minden összeköttetés megszűnik, és csak a véletlenre bizhatjuk, hogy felőlünk hazánkban valamit halljanak”. Novaja Zemlja felé még találkoztak egy élelmiszer-utánpótlást biztosító hajóval, majd folytatták volna útjukat észak felé – de már augusztus 21-én a jég fogságába kerültek, és ott is maradtak két évig.

Így próbálták meg kiszabadítani a gőzöst a jég fogságából
Fotó: Dea Picture Library / Getty Images Hungary

A hajó a 10-12 méter vastag jégtáblákkal együtt sodródott észak felé, és kis híja volt annak, hogy össze nem roppant. A legénység folyamatos fenyegetettségben (és sötétségben) élt, és hónapokon keresztül készenlétben álltak, hiszen nem lehetett tudni, hogy mikor következik be a katasztrófa. Amint arról a hajóorvos beszámolt, „ezen idő alatt soha sem volt egy nyugodt éjjelünk, egész télen át talán kétszer vagy háromszor vala alkalmunk levetkőzni; ha bundás csizmánkkal, bundáinkba öltözve, derekunkon egy revolverrel, kezünkben egy kis zsákot tartva, melyben a legnélkülözhetlenebb kellékek valának, hézagunkba mentünk nyugalmat keresni; alig aluvánk egy negyedórát és már hangzott a fedezeten lévő őr vészszózata, Memento mori-ja: »Alle Mann auf Deck«”

Karácsony a sarkvidéken

1873. augusztus 30-án végül egy, a térképen nem jelölt, ismeretlen szárazföldet pillantottak meg. A beköszöntő sarki tél azonban megakadályozta, hogy azonnal felkeressék, és jégtáblák fogságában töltötték a második sarkvidéki telet és a karácsonyt is. Dr. Kepes Gyula később így számolt be az ünnepről: „A fagyasztó légkörben megmerevült tagjaink ismét fölengedtek az ünnepi öröm melegénél, s bárha el voltunk zárva az egész világtól s arra, hogy valóban szorongatott helyzetünkből egyhamar kiszabadulhassunk, még csak kilátásunk sem volt, az egész kis család mégis a legzavartalanabb boldogságban úszott.” 

A matrózok jégdarabokból „palotát” építettek, felvették a legjobb ruhájukat, megterítettek, és elfogyasztották a különleges alkalmakra tartogatott sonkát és csokoládét.

„Vidám beszélgetés közben két óra oly kellemesen telt el, hogy kétségbeejtő helyzetünkről egészen megfeledkeztünk. Vacsora után a tisztek közül néhányan még kirándulást tettek a jégpalotához, melyben a matrózok még mindig együtt mulattak s a távol hazában élő rokonok és jó barátok egészségére gyakran kacsintgatták össze erősen fölelegyitett szeszes italokkal teli poharaikat. Tizenegy óra tájban a kis csapat visszatért a »Tegetthoff«-ra. Nem is gyanítá, hogy az utolsó vidám órák voltak, melyeket az imént átéltek, mert csakhamar megkezdődtek a borzasztó légnyomások s velők együtt a szorongattatások és terhes gondok ideje is.”

1873 karácsonya (Weyprecht rajza)
Fotó: Wikimedia Commons

Zichy-föld és Deák-sziget

Ami a „terhes gondok”-at illeti, jutott belőlük bőven. 1874 márciusában közelíthették csak meg a szárazföldet, amelyet a Monarchia uralkodójáról Ferenc József-földnek neveztek el. Ekkor többen kis híján életüket vesztették, amikor beszakadt alattuk a jég. Az ismeretlen szigetcsoport északi főszigetét Wilczek-földnek, a délit Zichy-földnek nevezték el; de Pest (azaz 1874-től Budapest) is nevet adhatott a legészakibb foknak, Deák Ferenc pedig egy kisebb szigetnek a 191 közül. Élelmük azonban ekkor már fogytán volt, jegesmedvéket ejtettek el, hogy legyen mit enniük, de a dermesztő hidegben (mínusz 50 fokban) minden egyéb megfagyott: a kenyér, a vaj, a hőmérők higanyszála.

3 hónapig gyalogoltak

Az expedíció második évében többen betegeskedtek, a hajógépész meghalt. Az expedíció egyetlen áldozatát a Wilczek-földön temették el, majd a csapat belátta, hogy a továbbiakban nem fog tudni a gőzössel hazatérni. Ezért amit tudtak, lepakoltak a hajóról, és két szánt megrakodva gyalogszerrel indultak meg dél felé, magukkal cipelve csónakjaikat is. Dr. Kepes nagy gonddal összeállított gyjteményét is ott kellett hagyniuk. Három hónapnyi gyaloglás után az elcsigázott utazók augusztus 13-án pillantották meg Novaja Zemlját, ahonnan 10 nap múlva egy orosz bálnavadászhajó vitte vissza őket Norvégiába. Innen Hamburgba, majd Bécsbe érkeztek, ahol ünnepi fogadtatásban részesültek. Weyprecht és Payer lovagkeresztet kaptak kitüntetésül, Payer 1876-ban pedig megírta az expedíció történetét könyv alakban.

Dr. Kepes Gyulát hazatérése után előléptették és kitüntették, több város díszpolgárává avatta. 1904-től a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályát vezette, innen ment nyugdíjba 1914-ben. Idős korában visszavonultan élt Logodi utcai lakásában, interjút ritkán adott. 1923-ban az őt felkereső újságírónak még elmondta: „Ha kezembe veszem régi naplójegyzeteimet (...), magamnak is hihetetlennek tűnik fel, hogy átéltük fenn a pólus közelében azt a sok rémítő viszontagságot. A Ferenc József-földön töltött hónapok úgy tűnnek fel előttem, mint egy álom.” Az osztrák–magyar expedíció egyetlen magyar résztvevője 1924-ben, 76 évesen hunyt el.

Ha szívesen olvasnál Kepes Gyula egyik leszármazottjáról, Kepes Andrásról, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.