A tervek szerint 2032-ben nyitna a holdbéli hotel: a foglaláshoz mintegy egymillió dollárt kell kifizetni, és egy éjszakát is hasonlóan borsos árért kínálnak.
A NASA megnyitja a lehetőséget a nagyközönség előtt. Bárki, a világ bármely pontjáról csatlakozhat egy valódi űrmisszióhoz, az Artemis II-höz.
A NASA különleges lehetőséget kínál a nyilvánosság számára. Bárki elküldheti a nevét a Holdra az Artemis II küldetéssel, ami az első emberi holdrepülés lesz több mint öt évtized után: a lehetőség teljesen ingyenes.
Ferencz Orsolya szerint Kapu Tibor a magyar űrszektor alapemberévé válik, akár egy Hold körüli misszióban is részt vehet a jövőben.
Sikeresen landolt a Hold felszínén egy magánvállalat űrszondája. Ez a küldetés fontos mérföldkő az űrkutatásban, ami elősegíti a jövőbeli emberes holdmissziók előkészítését.
Az egész egy Bill Kaysing nevű férfival és az ő röpiratával kezdődött. A saját költségen kiadott írás a „30 milliárd dolláros csalásról” szól, és cáfolja a holdra szállás valódiságát, az elmélet azonban gyorsan elterjedt.
1969. július 20. Éppen 55 évvel ezelőtt ezen a napon lépett először ember egy másik égitestre. Ezen a napon tanulta meg mindenki Neil Armstrong nevét, és fújja azóta is szállóigévé vált mondatát: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Személyisége és életútja azonban kevéssé ismert, most többet is megtudhatsz róla.
Az űr meghódításának nem csak eszmei értéke van, nem véletlen, hogy a hidegháború során megkezdett versenyfutás napjainkra ismét kiélezett versenyhelyzetté vált. A világűr kiaknázásának csak a képzelet szabhat határt, a versengő országok egész iparágakat telepítenének a sztratoszférán túlra. Nagyon úgy tűnik, van, akinek már most is sikerült.
Több mint ötven évvel ezelőtt lépett az első ember a Holdra. Legfényesebb csillagunkat azóta sem sikerült újra meglátogatni, de hamarosan ismét megteheti az emberiség a legendás nagy lépést. A tervek szerint ezúttal egy nő indul majd az űrbe.
1969 nyarán a televízió segítségével az egész világ ámulva nézhette, amint Neil Armstrong űrhajós elsőként a történelemben egy másik égitest felszínére lép – a történelmi pillanat tévéközvetítését egy magyar tudósnak, Goldmark Péter Károlynak köszönhetjük, akit a színes televízió és a nagylemez feltalálójaként is tisztel a világ, idehaza mégis kevesen ismerik a nevét.
Több mint 50 évvel ezelőtt lépett utoljára ember a Holdra. Most egy új program keretében újra elindulunk, s ezek a szakemberek alkotják majd a legénységet, akik körberepülik a Földet kísérő égitestet.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
