Sokféle tanácsot hallhattál már azzal kapcsolatban, milyen táplálékokkal segítsd edzés közben (előtt/után) a teljesítményedet vagy a zsírégetést. Vannak, akik a proteinturmixra, mások a magas cukortartalmú ételekre esküsznek, és manapság egyre többen választják az edzés előtti éhezést is, hogy gyorsabban elérjék céljaikat.
A szakértők szerint a kicsi nők élete nem csak játék és mese: sokkal nehezebb letornázniuk a felesleges zsírt, mint magas barátnőiknek. De mi ennek az oka?
Becslések szerint hazánkban lassan már minden ötödik embert érinthet a 2-es típusú cukorbetegség, melynek előszobája az úgynevezett prediabétesz. A felmérések alapján a prediabéteszesek legalább egyharmada tíz év alatt cukorbeteg lesz, a többi érintett állapota változatlan marad, vagy vércukorszintjük különböző okokból normalizálódik. Ebben a folyamatban az életmód megváltoztatásának, az étrendnek, a testmozgásnak, a rizikófaktorok felmérésének, orvosi, dietetikusi tanácsoknak és természetesen a beteg felelősségének döntő szerepe van.
Úgy tűnik, méltán gyűlölt ellenségünknek, a gluténnek van egy ügyesen rejtőzködő cinkostársa, újabb kutatások szerint ugyanis a búzában lévő fruktán áll a legtöbb emésztési és bélpanasz hátterében.
Egyre többet hallani mostanában arról, hogy milyen kevés pozitív élettani hatása van a leggyakrabban használt étrend-kiegészítőknek, és hogy betegségmegelőzés céljából jóformán fölöslegesen szedjük a vitaminokat. De azt gondoltad volna, hogy bizonyos táplálékkiegészítők akár a rák kockázatát is növelik, ha a kelleténél többet szedünk belőlük? Utánajártunk, kiket és milyen esetekben fenyegethet ilyen veszély.
Megdöbbentünk, milyen sokakat érint a túl korai érés problémája. Habár elsősorban a gének határozzák meg, mikor ér egy gyerek a serdülőkorba, a környezeti hatások is gyorsítják a folyamatot.
Az ételintolerancia alattomos betegség, hiszen van, hogy a tünetek erőssége függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, a panaszok pedig csak órákkal vagy egy-két nappal később alakulnak ki, így nagyon nehéz a mindennapokban az ok-okozati összefüggést felismerni.
Világviszonylatban mintegy 2 milliárd embert sújt krónikus mikrotápanyag-hiány, leggyakrabban a vas, a folát, a jód, az A-vitamin és a cink felvétele kevesebb a kelleténél – derül ki egy 2015-ös globális felmérésből.
A közös étkezések nem csupán összehozzák a családot, de fontos és hosszú távú lelki hatásaik lehetnek, főként a fiatalokra, akiket többek közt egészségesebb táplálkozásra is nevel az asztalnál együtt töltött idő – legalábbis ezt állítja egy kanadai kutatás.
A böjtölés nem új a nap alatt, számos egészségügyi előnyére azonban csak a modern kutatások derítettek fényt.
Kering néhány elmélet azzal kapcsolatban, mi okozza a fehér foltokat. Vannak, akik szerint vitaminhiány, mások szerint kimerültség, mérgezés vagy más súlyosabb betegség melléktünetei a pöttyök. Mindenkinek igaza lehet egy kicsit.
Egészségesen étkezni nem is olyan könnyű feladat, főleg, ha most vágna bele valaki, mert megannyi tévhit kering arról, mit jó nekünk és mi nem.
