„A prediabétesz az az állapot, amikor a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem emelkedett olyan mértékben, hogy cukorbetegséget diagnosztizáljon az orvos. A prediabétesz tartós fennállása esetén nagy eséllyel alakulhat ki 2-es típusú cukorbetegség” – mondta a Preventionnek Elizabeth Halprin, a bostoni Joslin Diabetes Center endokrinológusa.
Európában a 6,0 mmol/l-t tekintik a normális vércukorszint felső határának, Amerikában szigorúbban 5,6 mmol/l-t. Ha valakinek 6,0-7,0 között van az éhhomi vércukorszintje, az elsősorban prediabétesz-gyanús és vércukorterheléssel – 75 g glukóz bevitele utáni 2 órás vércukorkontrollal – lehet pontosítani, hogy melyik állapotról van szó.
A kockázatok felmérésében elsősorban az okozhat nehézséget, hogy a prediabétesz általában nem jár különösebb tünetekkel, így csak vércukorterheléssel mutatható ki százszázalékosan a probléma. Nem véletlenül hívják fel a szakemberek a figyelmet a rendszeres szűrések fontosságára. Ugyanakkor akad néhány jele annak, hogy valakinél nagy valószínűséggel kialakul – vagy már kialakult – a prediabétesz. Lássuk a rizikófaktorokat!
Súlygyarapodás
A felnőttkorban kezdődő 2-es típusú diabéteszes betegek körülbelül 80 százaléka elhízott, mégpedig elsősorban hasra terjedő, „alma típusú” zsírlerakódással. Fontos tudni, hogy a hasi zsír felhalmozódása miatt nő az inzulinrezisztencia kialakulásának esélye, ráadásul a súlytöbblet magas vérnyomást és vérzsíreltéréseket is okoz. „A túlsúly jelentősen megterheli a hasnyálmirigyet: az inzulintermelő sejtek a bennük felhalmozódó zsír miatt elveszítik speciális funkciójukat, túlélő módba kapcsolnak, és csak vegetálnak, vagyis nem járulnak többé hozzá a megfelelő anyagcseréhez” – magyarázta Halprin. Ha tehát valaki elsősorban a hasára és a csípőjére hízik, az számolhat azzal, hogy a belső szervei körül felhalmozódott zsírsejtek miatt közelebb kerül az prediabétesz állapotához, és ezáltal a cukorbetegséghez.
Tudtad, hogy a derékbőség sokkal pontosabb előrejelzője az elhízással kapcsolatos betegségeknek, mint a testzsírszázalék?
„Cukorfüggőség”
Egy-egy jutalomfalat időnként belefér, de ha napi szinten túltoljuk a cukros vackok nassolását, azzal könnyen előidézhetjük a prediabéteszt. A legjobb, amit tehetünk a megelőzés érdekében, ha kerüljük a finomított szénhidrátokban gazdag ételeket, a fehér kenyeret, a rizst, a tésztaféléket és a burgonyát, mert ezek csak ugráltatják a vércukorszintünket. Helyettük érdemes átállni a komplex szénhidrátokra (pl. teljes kiőrlésű gabonák) és az is jó, ha előnyben részesítjük a fehérjét és a zöldségeket.
Mozgáshiány
Sportolni azért is kellene mindenkinek, mert a rendszeres fizikai aktivitás segíti az inzulin hatékonyabb hasznosítását, no meg az egészség szempontjából ideális testsúly elérésében és megtartásában is, ezáltal pedig a prediabétesz megelőzésében is kulcsszerepe van. Ha nem vagy hozzászokva a testmozgáshoz, kezdd napi háromszor tíz percet sétálással, és törekedj arra, hogy fokozatosan eljuss a heti 150 perc mérsékelt intenzitású edzésekhez.
Öregedés
Az időt nyilván nem tudjuk megállítani, de jó, ha tudjuk, hogy maga az öregedés is számos egészségi kockázattal jár, és köztük van a cukorbetegség is. Az Amerikai Diabétesz Társaság javaslata szerint éppen ezért indokolt 45 éves kor felett többek között a 2-es típusú cukorbetegség rendszeres szűrővizsgálata is.
Ugyanakkor nem ártana belátnunk, hogy számos elkerülhetetlennek tűnő panaszunk valójában nem az időskorban, hanem az életmódunkban gyökerezik, genetikai adottságaink ugyanis „nem alkalmazkodtak még a modern világhoz: az ínséges időkre tartalékolva továbbra is a szükségesnél több ételt veszünk magunkhoz, miközben a mozgást a minimumra szorítottuk” – hívja fel a figyelmet az ember saját felelősségére Rudi Westendorp holland orvosprofesszor. Hogyan változott az öregedés folyamata? Az evolúciós múlt és a modern környezetünk mennyiben határozzák meg a döntéseinket? Mi a baj az orvosi reflexszel? Hogyan előzhetjük meg, hogy az öregedés olyanná váljon, mint egy baleset lassított felvételen? Tartalmas évek című könyvében a szakember ezekhez hasonló kérdéseket boncolgat, és útmutatást is ad, hogy környezetünk átalakításával idős korunkban is megőrizzük egészségünket és életkedvünket.
Korábbi vércukorproblémák
A terhességi diabétesszel diagnosztizált nők állapota a szülés után nem normalizálódik teljes mértékben. Attól, hogy a szülést követő kontrollvizsgálatok során rendben találják a vércukorszintjüket, még megvan az esélye, hogy a későbbiekben kialakul náluk a prediabétesz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagy súllyal (legalább 4 kilóval) születik a gyerek.
Mindemellett érdemes a családi kórtörténettel is tisztában lenni, ha ugyanis a hozzátartozók közül van/volt már valakinek diabétesze, akkor nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának.
Alváshiány
A legtöbb felnőttnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége, de persze vannak, akik ennél kevesebbel is beérik, és olyanok is, akik szeretik húzni a lóbőrt. Egy biztos: a sorozatos alváshiány növeli többek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívproblémák kialakulásának kockázatát, ezért nem szabad félvállról venni az alváskutatók tanácsait. A képlet nem bonyolult: ha jól és eleget alszunk, tovább és egészségesebben élhetünk.
+ 1 egy gyanús jel: szokatlan bőrproblémák
Vannak, akiknél semmi jele a prediabétesznek, míg másoknál az állandó szomjúságérzet vagy a gyakori vizelés lehet árulkodó, de bizonyos bőrelváltozások is utalnak inzulinrezisztenciára.
„A diabétesz előfutára lehet a könyök, a hónalj, az ujjpercek vagy a nyak hátsó részén megjelenő sötét elszíneződés vagy ugyanezeken a területeken megjelenő apró bőrkitüremkedések. Ennek az úgynevezett acanthosis nigricansként ismert bőrproblémának genetikai vagy hormonális okai is lehetnek, de azért is érdemes vérvizsgálatot csinálni, mert nem kizárt, hogy inzulinrezisztencia áll a háttérben, amiről pedig jól tudjuk, hogy a 2-es típusú diabétesz melegágya. A magas vércukorszint hatására fokozódik a bőrsejttermelődés, a melanin hatására pedig ezek a bőrfoltok sötétebbek lesznek. Ritkán ugyan, de ilyen bőrelváltozást okozhatnak petefészekciszták, hormonális vagy pajzsmirigyproblémák és daganatos megbetegedések is. De bizonyos gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók, kortikoszteroidok) és étrend-kiegészítők is kiválthatják” – nyilatkozta a Health-nek dr. Ronald Tamler, a Mount Sinai Klinikai Diabéteszintézmény igazgatója. Magyarországon másfél évtized alatt több mint 70 százalékkal nőtt a cukorbetegséggel orvoshoz fordulók aránya, és ez a tendencia folytatódik. Pedig nagyobb odafigyeléssel és rendszeres szűréssel meg lehetne előzni a betegséget.
