Van a tökéletes tésztafőzésnek is tudománya, ahogy annak is, hogyan lesznek a legfinomabbak a blansírozott zöldségek, és hogyan marad friss az eper jóval tovább a megszokottnál. Néhány fontos szabályt talán már ismersz is ezek közül, ám most az is kiderül, mi a tudományos háttere a lobogó tésztafőző víznek, vagy a zöldbab vajban megforgatásának.
Itthon legnagyob eséllyel a Mecsekben bukkanhatsz medvehagymára, de a Zselicben és a Bakonyban is biztosan találsz. Nevét onnan kapta, hogy a téli álomból ébredő medvék rengeteget falnak belőle, valószínűleg az emésztésük serkentésére és vitaminpótlásként.
A Michelin-csillag birtoklása általában azzal jár, hogy az ember akár csillagászati összegekért is kínálhatja ételeit, hiszen azok minősége, frissessége, íze, tálalása még a szakértők szerint is tökéletes. A világ legdrágább ételét is egy ilyen helyen fogyaszthatjuk, méghozzá az ibizai SubliMotion étteremben, ahol Paco Roncero séf különlegességeit kóstolhatjuk meg úgy félmillió forintért adagonként. Ám akkor sem kell kétségbeesnünk, ha néhány száz forintból úsznánk meg a garantáltan finom falatokat.
Nem csak mi szeretjük, a világon millióféleképpen eszik a palacsintát édes, sós, kelesztett, töltött, vékony, vastag és akár rántott változatban is. De itthon vajon melyik tábor a legerősebb? A lekváros kemény mag? A kakaós klasszikusok? A túrós ultrák vagy a nutellás-lekis-mindent bele elmebetegség rajongói? Palacsintareferendum következik.
Igazán menő és ízletes ételek nem csak különleges alapanyagokból készülhetnek. Sokszor elég egy kicsit jobb döntéseket hoznunk, vagy visszatérni nagyszüleink módszereihez, és az általunk készített fogások is jóval finomabbak lesznek.
Vajon lehetnek-e a különlegességek nagyon egyszerűen összedobható fogások, bárhol beszerezhető alapanyagokból? Úgy tűnik, hogy igen. Az alábbi összeállításban ismert és sikeres séfek osztják meg azokat a kedvenc receptjeiket, amikkel akár mi is simán megbirkózunk majd a konyhában.
A szarvasgomba különleges kulináris élvezetnek számít, melynek semmihez sem hasonlító ízét inkább csak azok ismerik, akiknek bőven van mit a tejbe aprítaniuk. Elmondjuk, miért is kerül ennyibe ez a finomság.
Amikor kényelmesen elindulunk a bárpulthoz, hogy megrendeljük valamelyik kedvencünket, vajon áldozunk-e néhány percet arra, hogy elgondolkodjunk azon, ki lehetett a zseni, aki a legfinomabb italok mögött áll? Most bemutatunk néhányat a legismertebb koktélok feltalálói közül, akik sokszor nem is valami finomat akartak összedobni, hanem egy olyan italt, ami például hatékonynak tűnt az éppen terjedő megbetegedések ellen.
Jogos a kérdés: ha már egyre több figyelmet fordítunk az állatvédelemre, vajon miért az a gyakorlat még mindig, hogy a homárokat élve teszik a forró vízbe?
Ugyan nekünk, magyaroknak nincs saját teaszertartásunk, mégis egy hideg őszi nap után semmi sem esik jobban, mint egy bögre jó forró ital. Leginkább citrommal és cukorral, vagy magában isszuk. Pedig a világ más országaiban számunkra egészen szokatlan megoldások is születtek a tea elkészítésére.
Az otthoni főzés során időnként előkerülnek olyan alapanyagok, amelyeknek egy profi séf konyhájában nincs helyük. Vajon melyek azok a hozzávalók, amiktől a legsikeresebb séfeknek kifejezetten herótja van? Ők maguk árulták el.
Az olasz gasztronómiai világhét rendezvényeit világszerte az olasz konyha és az attól elválaszthatatlan kultúra megismertetése érdekében szervezik. Itthon negyedik éve kapcsolódnak előadások, workshopok és vacsoraestek a világeseményhez – mondjuk, én már korábban megvettem az egész csomagot tésztástul, kultúrástul és azúrkék tengerestül.
