Miért főzzük még mindig élve a homárt?

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Jogos a kérdés: ha már egyre több figyelmet fordítunk az állatvédelemre, vajon miért az a gyakorlat még mindig, hogy a homárokat élve teszik a forró vízbe?

Új-Zéland és Svájc már betiltotta az élvefőzést, ott leginkább elektromos áramot javasolnak a homárok főzés előtti megölésére. 

Korábban azt is vizsgálták, vajon fáj-e mindez a homároknak. Azelőtt a legtöbb szakértő úgy nyilatkozott, hogy ez az egész nem fájdalmas, ám egy 2013-as kutatás eredménye igazolta: a homárok és rákok igenis érzik a fájdalmat.

Robert Elwood, a belfasti Queen’s University állati viselkedéstani professzora kutatási eredményeinek ismertetésekor felhívta a figyelmet arra, hogy habár a fájdalom mérése emberek és állatok esetében is bonyolult folyamat, mégiscsak fontos lenne megvédeni a rákféléket akár a forró víz, akár az összekötözve tárolás eseteges fájdalmaitól. 

A homárt legtöbbször ma is élve főzik
Fotó: Nick Daly / Getty Images Hungary

Akkor meg főleg miért főzik élve?

A helyzet az, hogy az élvefőzés a mi érdekünkben történik: sokkal biztonságosabb így, mivel a homárok testében rengeteg baktérium van, amik az állatok elpusztulásakor hatalmas iramban kezdenek el szaporodni. A folyamat közben olyan méreganyagokat választanak ki, amit a főzés hője sem semlegesít, így az elpusztult állatok feldolgozása a fogyasztóra jelentene veszélyt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.