Így lesz a gyerekből bűnbak egy mérgező családban

Ahogy Gary Gemmill pszichológusprofesszor rámutatott, az, hogy a gyerek bűnbakká válik, lehetővé teszi a szülő számára, hogy egészségesebbnek és működőképesebbnek lássa a családot, mint amilyen valójában. Így kialakul az a kép, hogy a család tökéletes, az élet pedig boldog lenne az igazságtalanul vádolt gyerek nélkül.

Zachary R. Rothschild tanulmánya szerint a bűnbak lehetővé teszi az ember számára, hogy minimalizálja a saját bűntudatát és felelősségét, fokozottabb kontrollérzetet adjon, hiszen mindig van kit okolni a rossz dolgok miatt.

Kiből lesz bűnbak?

Vannak családok, ahol a bűnbak szerepe változó, a lényeg, hogy a bántalmazó szülő válláról lekerüljön a felelősség. De vannak olyan családok is, ahol mindig ugyanazt a gyereket okolják a konfliktusok és kudarcok miatt.

Annak, hogy mi motiválja a bántalmazó embert mások vádolásában, nagy szakirodalma van. Azt azonban sokkal kevesebben vizsgálták, hogy mi alapján választja ki a bántalmazó szülő, hogy kiből csinál bűnbakot. Éppen ezért Peg Streep, aki évtizedek óta vizsgálja a mérgező szülők és a gyerekek közti kapcsolatot, több száz eset alapján szedte össze, hogy a bántalmazó szülők által milyen gyerekek válnak leggyakrabban bűnbakká.

#1 Az ellenálló vagy lázadó

Mivel a verbális bántalmazás az irányításról és az egyenlőség hiányáról szól, nem meglepő, hogy azok a gyerekek, akik nem úsznak az árral – bármi is legyen a fő csapásirány – marginalizált helyzetbe kerülhetnek.

#2 Az érzékeny

A bántalmazó emberek célja a hatalomgyakorlás, ez pedig még kielégítőbb számukra, ha áldozatuk aktív érzelmekkel reagál. Ez lehetővé teszi a szülő számára, hogy úgy érezze, jogosan okolja a gyerek „túlérzékenységét” a konfliktusok miatt. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy a többi gyerek elnyomja az érzéseit, ami ugyan az adott esetben biztonságot jelent számukra, de hosszú távon másfajta károkat okoz. Így nemcsak a bűnbak gyerek, hanem a testvérei is károsodnak.

#3 A más

Gyakran kerülnek bűnbakszerepbe azok a gyerekek, akik mások, mint a testvéreik, akik esetében kevésbé hatékonyak azok a nevelési módszerek, amelyek más gyerekeknél működnek. Ilyenkor a bántalmazó szülő ahelyett, hogy a gyerek igényeire reagálna, hibáztatni kezdi, sokszor a saját kudarcai miatt is.

#4 A hasonló

Válás esetén fordul elő, hogy az egyik szülő hibáztatni kezdi a gyereket azért, mert az a másikra (is) hasonlít, de együtt élő családokban is megesik, hogy a gyereket egy olyan rokonhoz hasonlítgatják, akit valami miatt nem szeretnek vagy kilóg a sorból. Elég egy-két jól irányzott mondat arról, hogy pont olyan vagy, mint az apád, és nemcsak az apádhoz, de a saját magadhoz való viszonyod is rossz irányt vesz.

A szülők általában kétféle okból vádolják a gyerekeiket: vagy olyasmi miatt, amitől ők maguk szenvednek, vagy azokért a mérgező viselkedésformákért, amik a saját alkalmatlanságukból erednek. Egy sikertelen szülő, aki képtelen huzamosabb ideig megtartani a munkáját, gyakran a gyerekét hibáztatja amiatt, hogy az lusta, míg egy alkoholista szülő sokszor szintén a gyerekét okolja a boldogtalansága miatt, ami elől az italba menekül. A mérgező szülők így próbálják hárítani a saját felelősségüket, bűnbakot keresnek, ezt pedig gyakran a tőlük eltérő gyerekben találják meg.

Az ilyen jellegű vádaskodás verbális visszaélés, függetlenül attól, hogy normalizáljuk vagy felismerjük. És természetesen sokkal kisebb jelentősége van annak, hogy a szülők hogyan választják ki az áldozataikat, valójában csak az számít, hogy megteszik-e.