5 dolog, amivel szív a gyereked, ha szabadon netezik
Szülőként ma az az egyik legnagyobb kérdőjel az életben, hogy vajon milyen hatással lesz a gyerekeinkre, hogy egy digitális korban nőnek fel. Szerkesztőségi véleménycikk.
Szülőként ma az az egyik legnagyobb kérdőjel az életben, hogy vajon milyen hatással lesz a gyerekeinkre, hogy egy digitális korban nőnek fel. Szerkesztőségi véleménycikk.
Pedig olyan egyszerű lenne a kis 1-1,5 éves gyereket úgy megetetni, hogy mesét néz a tableten, mi meg észrevétlenül belediktáljuk azt is, amit igaziból nem szeret. Dr. Sánta Nóra jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi Központjának a vezetője magyarázza el, hogy miért kéne ezt sürgősen elfelejteni.
2015 nyarán földrengésszerűen rázta meg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium közösségét, a szerzetesrendet és a magyar katolikus egyházat, sőt az egész itthoni közvéleményt, hogy a gimnázium egyik tanáráról kiderült: hosszú éveken át zaklatta tanítványait. A nem csak a rend berkein belül elismert, nagy műveltségű és megkapó egyéniségű atya története messze túlmutat saját magán, mert rendszerszintű hibákra irányítja rá a figyelmet. A kényszerű szembenézés eredménye Pannonhalmán élhetőbb és átláthatóbb iskolai működés és a gyermekvédelem ügye iránti elkötelezettség lett.
Ha nem bántod a gyereked, és nem történik semmi szörnyűség a gyerekkorában, akkor az már jó esélyt ad arra, hogy kiegyensúlyozott felnőtt váljon belőle – de még kevés. Van hét dolog, amit meg kell tapasztalnia ahhoz, hogy lelki védelmi rendszere elég erős legyen.
Vannak bizonyos állítások, amiket szülőként szeretünk ismételgetni, főleg, ha éppen nem tudjuk, miként kezeljük azt, hogy a gyerekünkkel már megint nem lehet beszélni, mert a neten lóg. Vendégszerzőnk, dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő azokról a mítoszokról ír, amelyek valójában csak hátráltatnak minket abban, hogy szülőként jobban boldoguljunk ezen a téren is.
Nincs olyan gyerek, aki valaha járt valamilyen sportra, különórára, nem kötelező rendszeres aktivitásra, aki ne akarta volna egy adott ponton abbahagyni azt. Persze így vannak az iskolával is, de ott nincs meg a kilépési opció. Ilyenkor jön elő a dilemma: erőltessem, vagy hagyjam, hogy abbahagyja?
Ha a gyerek rosszalkodik, akkor annak oka van. A büntetés viszont csak ront a helyzeten, ezért ha szeretnénk változtatni, akkor inkább derítsük ki az okokat, és próbáljuk meg helyrehozni a kapcsolatunkat.
Ahogy a kütyüzés kezdi eluralni a gyerekek életét, úgy olvasnak egyre kevesebbet, és úgy szeretnénk egyre jobban, hogy mégiscsak olvassanak. Az biztos, hogy a könyvek szeretete gyerekkorban kezdődik, és mi, szülők vagyunk azok, akik példát tudunk mutatni nekik.
Közkeletű sztereotípia, miszerint az egyke gyerekeknél gyakrabban alakulnak ki narcisztikus személyiségjegyek, azaz önzőbbek a testvéreknél. Egy kutatás azonban megcáfolta ezt a régi hiedelmet.
A tudomány jelenlegi állása szerint a videójátékok sokkal jobb hatással vannak a játékosokra, mint azt eddig gondoltuk. Sőt, vannak bizonyos betegségek, amelyek kezelésében is komoly szerepe lehet az ilyen jellegű tevékenységeknek.
Az köztudott, hogy az anya terhesség alatti káros szokásai, például a rendszeres ivászat, veszélyesek a születendő gyerek szempontjából. Azonban – mint egy friss kutatás is igazolta – a leendő apák is jobban teszik, ha tartózkodnak az italtól, ha fontos számukra utódaik jólléte.
Elkerülhetetlen, hogy szülőként néha hibázzunk. Ez különösen igaz akkor, ha amúgy is ismeretlen terepen mozgunk, például kamaszodik a gyerekünk. Van azonban néhány olyan minta, amiket ha megtanulunk felismerni, könnyebben megőrizhetjük a jó szülő-gyerek kapcsolatot.
Vajon a félénkség veleszületett vagy a társas kapcsolataink által formálódó tulajdonság? Mutatjuk, mit mond a tudomány a szégyenlősség biológiai és szociális hátteréről.
A sarokba állítás klasszikus módszere hatékony fegyelmezési forma, mely nem okoz lelki károkat a gyerekeknek – állapították meg amerikai kutatók.
Kik és miért választják ezt az utat a gyerekeik számára? Mit jelent az alternatív pedagógia az oktatásfejlesztés szempontjából? A Wesley János Lelkészképző Főiskola nyitott pedagógiai műhelye, a PedLabor legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén – részben a köznevelési törvény módosításának hatására – az alternatív iskolák helyzete és szerepe került terítékre.
A mérgező munkahelyi légkör könnyen tönkreteheti a személyiségedet. Észre sem veszed, és a téged ért agressziót a környezeteden éled ki – köztük a legártatlanabbakon, a gyerekeiden.
A legutóbbi PISA-felmérés eredményei szerint a magyar diákok negyede nem igazán érti, amit olvas. A kezdetben még jó eséllyel visszafordítható nehézség olyan negatív spirálba taszíthatja a gyerekeket, amelyben az önbizalom sérülése és a romló iskolai teljesítmény akár egy életre kedvüket szegheti a tanulástól, és a felnőttkori boldogulásukat is komolyan veszélyezteti. Hogyan lehetne másként?
Az őszi-téli megfázásos időszak első nagyobb hullámát éltük az elmúlt hetekben: szerkesztőségünkben is többen kidőltek, mások beteg gyerekük ápolása miatt maradtak otthon. A betegeskedős időszak különösen nagy terhet ró a kisgyerekes szülőkre: a közösségben gyorsan terjednek a fertőző betegségek, és a kicsik még fejlődő immunrendszere is kevesebb kórokozóval birkózik meg, mint a felnőtteké. Az eredmény: heti-kétheti rendszerességgel lerobbanó gyerek, akiknek úgy kellene a gyógyulás megfelelő körülményeit biztosítani, hogy a munkahelyünkön se mondják be az unalmast.
Boldog az a gyerek, akinek olvasnak; szebben beszél, akinek sokat olvasnak; és szerencsés, akinek jót olvasnak a szülei. A magyar gyereklíra klasszikusaival aligha lehet melléfogni: kincset tartanak otthon, akiknek a polcán Weöres, Kányádi vagy Tamkó Sirató verseskötetei sorakoznak. A rímes forma nemcsak a játékosság és a humor közvetítésére kiváló. A csengő-bongó sorok között gyereklélekig hatol a gondolatiság is.
Az országban egyedülálló állatasszisztált oktatással, a gyerekkor tiszteletben tartásával találkoztunk a Tág Világ iskola kapuján belépve.
Hogyan motiválhatjuk a gyereket mozgásra úgy, hogy véletlenül se érezze azt kényszernek? Mi teszi a jó testnevelő tanárt vagy edzőt? És milyen eszközöket vethet be a szülő?
Nyolcadik éve vizsgálja és összegzi az uniós országok aktuális oktatáspolitikai kihívásait és erősségeit az Európai Bizottság által kiadott Oktatási és Képzési Figyelő. A riport számot ad arról, hol tartanak az egyes tagállamok az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer kívánalmainak megközelítésében, és felhívja a figyelmet a különböző kihívásokra is. Az adatokból szemezgettünk.
Vajon milyen lehet az az iskola, amelynek egy feladata van, hogy segítsen felnevelni egy boldog és sikeres generációt? Ebből a kérdésből született meg néhány éve a Budapest School, mely egyfajta mozgalomként terjeszkedik Magyarországon. Halácsy Péter és alapítótársai nem a jelenlegi oktatási rendszerből indultak ki, hanem létrehoztak valami teljesen újat: útjára indítottak egy olyan, mikroiskolákból álló hálózatot, melynek alapelvei között szerepel – a gyerekek személyiségének kiteljesedése mellett – a jövő kihívásaira, az ismeretlenre való felkészítés. Ezekben a kis létszámú közösségekben a gyerekek természetes módon, tanárcsapatok segítségével sajátíthatják el a boldog, sikeres élethez szükséges gondolkodásmódot és képességeket.
A gyereket nem kell fejleszteni, ezt a legtöbb szülő tudja, csak hülyék vagyunk, és nem tudjuk megállni. Pedig éppen hogy abból lesz jó eséllyel topmenedzser, aki gyerekkorában szabadon játszhatott, akit dögönyöztek és csiklandoztak, és nem volt baj, ha kamaszkorában lerontotta a jegyeit. Az iskolának pedig semmi köze a gyerekekhez: a lányokat megbetegíti, a fiúk önvédelemből rosszalkodnak.
Tinédzsert nevelni igazi kihívás, hiába rendelkezünk addigra több mint 10 év szülői tapasztalattal. És bár ez régebben sem volt másképp, manapság emellett jó pár kihívással kell szembenéznie az embernek, ha kamaszok a gyerekei.