Így nevelj könyvmolyt a gyerekből

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ahogy a kütyüzés kezdi eluralni a gyerekek életét, úgy olvasnak egyre kevesebbet, és úgy szeretnénk egyre jobban, hogy mégiscsak olvassanak. Az biztos, hogy a könyvek szeretete gyerekkorban kezdődik, és mi, szülők vagyunk azok, akik példát tudunk mutatni nekik.

Létezik egy különleges, sajnos kihalófélben levő emberfajta, amelynek a képviselői bárhol könnyen felismerhetők. Ők azok, akik az okostelefonjuk helyett vaskos könyvbe temetkeznek a zsúfolt metrón, órákig elbolyonganak a kedvenc könyvesboltjukban vagy antikváriumukban, és szintén órákig képesek mesélni legújabb olvasmányélményeikről. De vajon mitől válik az olvasás hobbivá, sőt szenvedéllyé, és hogyan nevelhetnek a szülők könyvmolyt a gyerekükből – az Atlantic cikke ezt fejtegeti.

Könnyű észrevenni, kiből lesz könyvmoly

Olvasni nagyon könnyű – felkapsz egy könyvet, majd elkezded átrágni magad a betűkön. Mégis van, akinek kínszenvedés leülni olvasni, sőt a felmérések szerint a lakosságnak csak kis része az, amelyik élvezetből olvas és rendszeresen fogyaszt irodalmat. Az arány természetesen országonként és koronként eltérő: a könyvmolyok legnagyobb számban a 19. század második és a 20. század első felében voltak jelen, amikor a fejlett könyvnyomtatási technikáknak köszönhetően széles társadalmi rétegek számára vált megfizethetővé az olvasás, a televízió pedig még nem jelentett konkurenciát.

Wendy Griswold, az illinois-i székhelyű Északnyugati Egyetem szociológiaprofesszora szerint egyes emberekből nagyobb valószínűséggel lesznek olvasók, mint másokból. A jelek könnyen azonosíthatók, és sok esetben megegyeznek: minél iskolázottabb valaki, annál valószínűbb, hogy rendszeresen olvas, a városban élők szívesebben vesznek könyvet a kezükbe, mint a vidékiek, de a nemek között is vannak eltérések: a lányok korábban kezdenek olvasni, mint a fiúk, és nagyobb valószínűséggel tartják meg ezt a jó szokásukat felnőttként is.

Hogyan nevelj könyvmolyt a gyerekből?
Fotó: Jessie Casson / Getty Images Hungary

Természetesen mindezek még nem garantálják, hogy valakiből könyvmoly lesz. Az emberek személyisége is sokat számít – véli Daniel Willingham, a Virginiai Egyetem pszichológiaprofesszora. A kutatások szerint az introvertáltak nagyobb valószínűséggel temetkeznek bele a könyvekbe és szeretik meg az olvasást.

Ugyanígy nagyon fontos, hogy valaki milyen környezetben nő fel, milyen ingerek érik gyerekkorában. Minél több könyve van otthon a családnak, annál biztosabb, hogy a gyerek rákap az olvasás szeretetére, sőt nagyobb eséllyel tanul tovább középiskola után, illetve szerez magasabb képesítést. A kutatások úgy találták, ez a szülők végzettségétől függetlenül igaz. Az olvasás nem csupán élvezetet nyújt, de elengedhetetlen képesség az életben. Nem véletlen, hogy az iskolai tanulás nagy része olvasásból áll – szinte magától értetődő, hogy akik gyerekként könnyebben és szívesebben olvasnak, később nagyobb sikerre számíthatnak a felsőoktatás világában.

A műveltség is fontos

Természetesen egyetlen gyerek sem válik megszállott olvasóvá pusztán azért, mert az otthoni polcokon sorakoznak a könyvek. Ddaniel Willingham szerint – aki Raising Kids Who Read (Neveljünk olvasó gyerekeket) című könyvében ismerteti fejtegetéseit – különböző viselkedési minták, tulajdonságok és attitűdök komplex összjátéka szükséges ahhoz, hogy egy gyerekből könyvmoly váljék. Ezeknek egy részét tudatosan is lehet befolyásolni, fejleszteni, úgyhogy a szülőknek nem kell elkeseredniük, ha azt látják, gyereküknek kevés esélye van rá, hogy megszeresse az olvasást.

A szerző három fontos jellemzőt emel ki, amik elősegítik, hogy egy gyerekből olvasó felnőtt váljék. Az első a folyékony olvasás képessége, vagyis az, hogy valaki képes gyorsan, kevés hibával olvasni, és elképzelni a leírt szó jelentését. Ennek fejlesztése természetesen elsősorban az iskolában történik, de a szülők is sokat segíthetnek, hogy gyerekük minél könnyebben vegye az akadályokat, például érdemes különböző szójátékok segítségével fejleszteni a gyerekek olvasási készségeit. Minél élvezetesebb számukra a feladat, annál szívesebben birkóznak meg a nehezebb szavakkal is.

Másodszor, minél nagyobb tudással rendelkezik valaki a világról, annál szívesebben olvas, hiszen annál könnyebben érti meg, miről is van szó egy szövegben. A műveltség megszerzését célszerű gyerekkorban elkezdeni – ebben szintén nagy szerepe van a szülőknek. Érdemes folyamatosan tágítani a gyerekek világképét, újabb és újabb dolgokkal megismertetni őket, természetesen nem rideg, tankönyvi formában, hanem szórakoztató módon. A tájékozottabb, olvasottabb gyerekekből lesznek a művelt, tanult felnőttek.

Ne kényszerként fogják fel

Végezetül, ha a gyerek képes könnyen olvasni és elegendő háttértudása is van hozzá, már csak a kellő motiváció hiányzik, hogy falni kezdje a könyveket. Erről a harmadik összetevőről értekeznek a How to Raise a Reader (Hogyan neveljünk olvasót?) című könyv szerzői, Pamela Paul és Maria Russo. Sok szülő úgy gondolja, muszáj, hogy a gyerekükből olvasót neveljenek, ezért ráerőltetik a dolgot – holott mindenki tudja, mennyire irtóznak a gyerekek mindentől, ami kötelező. Nem véletlen, hogy sok iskolás messziről elkerüli a kötelező olvasmányokat, miközben egyébként szívesen vesz a kezébe könyvet.

Az olvasó szülők gyerekei is szívesebben vesznek könyvet a kezükbe
Fotó: Photolove / Getty Images Hungary

Ahelyett, hogy ráerőltetnék a gyerekekre az olvasást, sokkal fontosabb, hogy a szülők példát mutassanak számukra. Ha a gyerekek azt látják, hogy szüleik rendszeresen és élvezettel forgatják a könyveket – vacsora után nem a tévé vagy a laptop elé ülnek –, ők maguk is szívesebben rákapnak az olvasás ízére. De akkor sem kell kétségbeesni, ha egyébként se te, se a párod nem szerettek olvasni. Más módokon is meg lehet lebegtetni a gyerekek előtt az olvasás élményét. Közös étkezések vagy utazások közben beszélgessetek könyvekről, közösen látogassatok el könyvesboltba vagy könyvtárba, karácsonyra vagy a születésnapra ajándékozzatok neki könyvet.

A könyvespolcokra visszatérve: a szerzők azt tanácsolják, hogy ne csak a lakás egy bizonyos pontján, a hálószobában elrejtve vagy a ruhásszekrény alá bezsúfolva tartsátok otthon a könyveket, hanem inkább szórd szét őket a lakás különböző részein: a gyerekek szó szerint legyenek körülvéve olvasmányokkal. Minél nagyobb az otthoni könyvtár, annál jobban segíti csemetéid olvasóvá válását. Természetesen nem olcsó mulatság könyvek garmadáját felhalmozni, de lehet antikváriumban is használt könyveket vásárolni, vagy kölcsönkérni barátoktól, rokonoktól.

A lényeg, hogy a gyerekek ne kényszerként, kötelességként fogják fel az olvasást, hanem egy felfedezendő, izgalmas dologként tekintsenek rá. Ha megvan a szikra, könnyen feléled a tűz.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.