Jávor Pál 25 éven át ugyanazt a nőt szerette: csak a filmvásznon volt nőcsábász

Jávor Pál színművész egy dunai hajón, háttérben a Széchenyi Lánchíd. Széles mosollyal, jobb kezével előre mutat
Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A sármos és ünnepelt filmsztárért nők ezrei rajongtak, de élete korántsem hasonlított egy romantikus film forgatókönyvére: Jávor Pál fényes sikereit politikai üldöztetés és emigráció követte. A legnehezebb években egyetlen ember tartott ki mellette rendületlenül: a felesége.

1931 nyarán a magyar hangosfilm legnagyobb sztárja, Jávor Pál a margitszigeti Parisien Grill teraszán üldögélt, egy pohár pezsgő társaságában. Amikor a szomszédos asztalnál helyet foglaló ismerősök üdvözölték, még nem sejthette, hogy köztük ül az a szőke, elvált asszony, Landeszman Olga is, aki hamarosan élete legfontosabb társa lesz.

A tangó… és ami utána jött

„Jávor átült az asztalhoz és pár perc múlva a mulató parkettjén tangót táncolt Landeszman Olgával.

Idézőjel ikon

Kedélyesen és szolidan reggelig szórakoztak a mulatóban és aztán a társaság tagjai hazakísérték a szép szőke asszonyt, aki szüleinél, a Duna ucca 1. számú házban lakik”

mutatta be megismerkedésük körülményeit a Magyarország 1934-ben. Az első találkozást továbbiak követték, s szép lassan szerelem szövődött közöttük, amit azonban a Landeszman család nem nézett jó szemmel, nem utolsósorban a vallási különbségek miatt.

Landeszman Olga, Jávor Pál felesége fekete-fehér archív felvételen, házasságkötése idején, 1934-ben
Landeszman Olga kétgyermekes, elvált asszony volt, amikor megismerkedett Jávor Pállal
Fotó: Arcanum adatbázis / Színházi Élet, 1934

Landeszman Olga édesapja, Landeszman Márk vágóhidakat üzemeltetett, továbbá a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, valamint a Pesti Chevra Kadisa elöljárója volt, Jávor Pál viszont egyszerű aradi családból származott. Születésekor édesapja 53, édesanyja pedig mindössze 17 éves volt, hiszen egy nyugalmazott vasúti főkalauz és egy cselédlány kapcsolatából jött világra. Anyja vezetéknevén (Spannenberger) anyakönyvezték, majd amikor a szülők három év múltán összeházasodtak, vezetékneve Jermannra változott.

Dánia helyett Budapest

Jávor Pál az első világháború után az Aradi Hírlapnál gyakornokoskodott, majd úgy döntött, Dániába emigrál. Erre azonban nem került sor: csak Budapestig jutott, ahol vonatjegyét érvénytelenítették, így a fővárosban ragadt. Ha már így járt, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol 1922-ben szerzett oklevelet.

„A legszebb nőkkel csókolózott”

Ezt követően különböző budapesti színházakban lépett a színpadra, igazi sikereit azonban az 1930-as és 1940-es években, bonvivánként aratta. Partnerei a korszak legszebb és legünnepeltebb színésznői voltak, Karády Katalinnal például hét filmben játszott együtt.

Legendákat meséltek mulatós természetéről: „Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns,

Idézőjel ikon

ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel cigányozott”

– írta róla Lukácsy Sándor a Filmvilágban, 1987-ben. Híre tehát nem volt makulátlan, az idős Landeszman azonban végül beleegyezett a házasságba – ekkor viszont a kétgyermekes Olga kezdett húzódozni.

Jávor Pál esküvője

Ennek okát pontosan nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a színész előélete, a vele kapcsolatos sztereotípiák okozták a vonakodást, de Gajdó Tamás írása szerint a Jávorral kapcsolatos, félreértésből adódó antiszemita pletykák is hozzájárulhattak. Az esküvőre végül 1934. július 25-én került sor, zárt körben: az ifjú páron kívül mindössze két tanú és a bizalmas barátok vettek csak részt a szertartáson. A Magyarország fontosnak tartotta megírni a házasulandók anyagi körülményeit is: beszámolójukból kiderül, Landeszman Olga apjától havi 1200 pengő apanázst kapott eddig is, azonkívül 500 pengőt volt férjétől leányának neveltetési költségeire”.

Idézőjel ikon

Jávor viszont sietett leszögezni, hogy „amit a hölgy szüleitől kap, az a hölgyé, és ahhoz nekem semmi közöm nincsen”.

Ezt nem esett nehezére kimondani, hiszen a legfoglalkoztatottabb és legjobban kereső színészek egyike volt 1934-ben.

Jávor Pál színművész az Életre ítéltek! című filmben, pöttyös nyakkendőben, díszzsebkendővel
Jávor Pál portréja (1941)
Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

„Mire megvénülök, talán felfedezik bennem a lázongó, kihasználatlan erőt”

Landeszman Olga nem vállalt könnyű életet: Jávor hajnalban kelt, kocsival ment a filmgyárba, délelőtt a színházi próbák várták, délután ismét a stúdió várta, este pedig a színpad. Előbb a Kékgolyó utcába, egy kis lakásba költöztek, majd egy Pasaréti úti villába. Jávornak 32 éves korában végre saját otthona lett. Megtehette, hogy könyveket és festményeket gyűjtsön, s karrierje is megállíthatatlanul ívelt felfelé: már párizsi nászútjukon ajánlatot kapott a Nemzeti Színháztól, s a korszak szinte valamennyi sikerfilmjében játszhatott. A bonviván-szerep azonban idővel terhessé vált számára: „Negyvenéves korában kezd igazán színész lenni a színész. Mire megvénülök, talán felfedezik bennem a lázongó, kihasználatlan erőt” – írta.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A mulatozásról nem tudott lemondani

Talán az efölött érzett elégedetlenség miatt is, de képtelen volt abbahagyni az italozást. „Teljesen tudatában volt annak, hogy például próba előtt nem lehet inni, színház előtt nem lehet inni. Utána aztán szabad volt” – mondta el Landeszman Olga 1984-ben, egy interjúban. Bár Jávorról sokan azt feltételezték, hogy nőcsábász, házassága után eszébe sem jutott kalandozni. Szóváltásokba és verekedésekbe azonban gyakran belekeveredett; s a mulatozásról sem tudott lemondani:

Idézőjel ikon

„elment a Vadászkürtbe, gyakran egyedül, és senki nem ülhetett az asztalához. Én sem. Egyedül a cigány neki húzta.”

Jávor Pál, vélhetően a "Fűszer és csemege" című darab díszletében, fehér köpenyben. Az előtérben és a háttérben csomagolt élelmiszerek
A színész 1941-ben, vélhetően a Fűszer és csemege című darab díszletében
Fotó: Fortepan / Fortepan

Szerelemben, háborúban

Az 1940-es években nehéz idők következtek a házaspárra. Jávort előbb – filoszemitizmusa miatt – kitiltották a filmgyárból és a színházakból, 1944-ben pedig elhurcolták: a nyilasok előbb Sopronkőhidára, majd a bajorországi Pfarrkirchenbe meneteltették. Felesége ezalatt Budapesten bujkált, semmit nem tudtak egymásról, Jávor csak naplójába jegyezhette fel érzéseit (amely 1946-ban Egy színész elmondja címmel jelent meg): „Egyik percben magasan repülnek érzéseim, a másik pillanatban kétségek közé zuhanok. Annyit szeretnék írni Neked, Angyalom, de nincs hová? Annyiszor szeretnék Veled beszélni, és nem vagy mellettem.

Idézőjel ikon

Nem tudom, merre vagy, de olyan jólesik Rád gondolnom, mert ebben a fagyos kietlenségben Te vagy a melegség, akihez a gondolataim dideregve elszállnak, hogy egy kis nyugalmat adjál áldatlan állapotomban.”

A színészt Németországban érte a háború vége, ám Olga hiába várta, nem tért haza. Végül a Németországban háborús bűnösökre vadászó Péter Gábor (az ÁVH későbbi vezetője) találkozott a legyengült Jávorral. A hír eljutott a feleséghez is, aki kocsiba szállt, s meg sem állt Bajorországig.

Amerikai évek

A háború vége azonban nem jelentette azt, hogy a nehézségek is befejeződtek a színész számára: a „régi rendszer” sztárját Major Tamás elbocsátotta a Nemzeti Színháztól. 1946-ban Amerikába utazott, ahová felesége is követte, s eleinte nagy sikerrel lépett fel az emigráns magyarok számára tartott előadásokon, szegényes angoltudása megakadályozta, hogy valódi sikereket érjen el.

Összességében kudarcnak könyvelte el amerikai tartózkodását, s a felkérésekből sem jutott elég bevételhez, így kénytelen volt más munkát vállalni: hotelportásnak állt. Landeszman Olga hol a sofőr, hol a jegyszedő feladatát vállalta magára, később pedig tisztítószalont nyitott, hogy fenn tudják magukat tartani.

Újra itthon

A konszolidáló Kádár-rendszer – akárcsak Páger Antalt – visszacsábította Magyarországra a már betegeskedő színészt. Bár ovációval fogadták, s a Nemzeti Színházba is visszatérhetett, mindössze két év adatott neki: 1959. augusztus 14-én, 57 évesen gyomorrákban elhunyt. Halála után Olga asszony Bécsbe költözött, ahol huszonöt évvel élte túl férjét.

Kapcsolódó: Páger Antal 1945-ben menekült el Magyarországról.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezek voltak a történelem legundorítóbb diétái

Tévedés azt gondolni, hogy a diétázásban a mai kor emberének találékonysága verhetetlen. A történelem folyamán szép számmal voltak olyan igazán különös elképzelések, amelyeket most már igencsak gusztustalannak tartunk.

Szülőség

Így fesztiválozunk gyerekkel – 3 tipp, ami tényleg működik

A gyerekek előtti időszakban sok szülő életének volt része a fesztiválozás – az első kisgyerekes években azonban eszükbe sem jut így bulizni, utána pedig kényes a kérdés: mikor merhetnek gyerekkel nekivágni, és hogyan? Az utóbbi kérdésben ad tippeket fenti videónk.

Offline

Villámkvíz: Darnyi, Egerszegi – tudod, miben nyertek?

Sok nemzetközi sporteseményen derült már ki, hogy Magyarország sikeres a vizes sportokban, és a magyar sportcsillagok között több olimpikon úszót is találhatunk. Az úszók azonban nem minden úszásnemben kiemelkedőek – a legtöbb esetben megvan a „saját számuk”. Kitalálod, hogy melyik ez?

Önidő

Csak rólad és kutyádról szól: rengeteg ajándék vár az első Mancspartyn

Gyakran érzed úgy, hogy a hétvégi programok megtervezése kész logisztikai rémálom, mert a legtöbb helyre nem viheted magaddal a négylábú kedvencedet? Szerencsére van egy szuper hírünk: végre közeledik egy olyan nap, ahol nemcsak szívesen látják a kutyádat, de egyenesen ő lesz a középpontban. Július 18-án, szombaton jókedvtől és vidám csaholástól lesz hangos az ETELE Plaza, ahol a GLAMOUR és a We love Dogz magazin közösen rendezi meg az első Mancspartyt. Ez a nap teljes egészében rólatok, gazdikról és leghűségesebb négylábú társaitokról szól majd.

Testem

Káros vagy normális? Ezért alszik délig a kamasz gyerek

Amint beköszönt a nyári szünet, szinte minden család otthonában menetrend szerint robban ki ugyanaz a konfliktus. A kamasz gyermek az éjszaka közepéig a szobájában kuksol, pörgeti a telefont, chatel a barátaival, másnap pedig – a szülők legnagyobb bosszúságára – egészen délig ki sem robbantható az ágyból. A felnőttek magyarázata többnyire gyors és kíméletlen: a gyerek fegyelmezetlen, képernyőfüggő, és teljesen szétesett a napirendje. Egy frissen megjelent tanulmány azonban alaposan megcáfolja ezt a képet, és bebizonyítja, hogy a szünidei „lustálkodás” valójában a szervezet legtermészetesebb biológiai igénye.

Édes otthon

Így nem pusztulnak el a szobanövényeid, amíg nyaralsz

A nyaralásra felkészíteni a lakást nem olyan nehéz, de a szobanövényekkel könnyen meggyűlhet a bajod. Egy kéthetes utazást a legtöbb cserepes növény nem élne túl víz nélkül, de akkor is van megoldás az öntözésre, ha nincs kit megkérni arra, hogy segítsen.

Testem

Ez a vakáció titkos veszélye: képernyőidő és pluszkilók

A tanév végén a legtöbb szülő hatalmasat sóhajt, és megkönnyebbül: végre vége a korai kelésnek, a rohanásnak és a mindennapi logisztikai hajszának. A szigorú iskolai napirendre hajlamosak vagyunk felesleges teherként tekinteni, pedig valójában ez adja meg a gyerekek életének legfontosabb kereteit. Amikor ugyanis a nyári szünetben ez a struktúra teljesen megszűnik, a háttérben csendben, de radikálisan átrendeződnek a mindennapok. Ennek a két és fél hónapos szabadságnak pedig van egy kevésbé ismert, sötét oldala: a drasztikusan megugró képernyőidő és a felszaladó pluszkilók.

Testem

A nyár legfinomabb gyümölcse a szívednek is jót tesz

A nyár gyümölcsei közül már évek óta az egyik legnépszerűbb a görögdinnye. Azon túl, hogy kellemes íze és magas víztartalma a nyári melegben jól felfrissíti az embert, tápanyagai révén a szív- és érrendszer egészségét is támogatja.

Offline

A családi kastélyt is elkártyázták a zöld asztalnál: kártyabarlangok és szerencsejáték a régi Magyarországon

A századfordulón valóságos kártyaláz söpört végig a Monarchián. Kávéházak, kaszinók és titkos játékbarlangok százai csábították a nyerni vágyókat – velük együtt pedig megjelentek a hamiskártyások és szélhámosok is, akik ügyes trükkökkel fosztották ki kártyapartnereiket. A gyanútlan áldozatok olykor a családi örökséget is elveszítették a zöld asztalnál.

Offline

Így lettek játékbabák a Habsburg-ellenes lázadás szimbólumai

Ha Csehországra és a cseh kultúrára gondolunk, a sör, a knédli és a prágai vár után szinte azonnal felsejlenek a míves, fából faragott bábok. A cseh bábjáték nemcsak egy kedves színházi tradíció, hanem az UNESCO szellemi kulturális örökségének része is. De a cseh bábok története jóval túlmutat a gyermekek szórakoztatásán. Volt egy időszak a történelemben, amikor ezek a látszólag ártatlan játékbabák a nemzeti identitás megőrzésének legfőbb eszközeivé és a Habsburg-ellenes lázadás csendes, de annál hatásosabb szimbólumaivá váltak.

Világom

Már 250 éve is létezett propaganda: rézkarccal torzították el az igazságot

Az emberek véleményének befolyásolása minden bizonnyal egyidős az emberi közösségekkel, és bár a kommunikációs technológiai vívmányok széleskörű elterjedéséhez sokan a szabad információáramlás reményével álltak, hamar kiderült, hogy a rádió, a televízió és az internet is eszköze lehet az állami propagandagépezeteknek. Az amerikai polgárháború egy korai szakaszában azonban egy egyszerű grafikai alkotás is komoly hatást gyakorolt a közvéleményre.