A tudomány jelenlegi állása szerint a videójátékok sokkal jobb hatással vannak a játékosokra, mint azt eddig gondoltuk. Sőt, vannak bizonyos betegségek, amelyek kezelésében is komoly szerepe lehet az ilyen jellegű tevékenységeknek.
Az elmúlt évek során több kutatás is összefüggést talált az elektronikus médiaeszközök használata (tévénézés, videójátékozás) és különböző egészségügyi problémák (elhízás és ebből fakadó szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség stb), valamint az agresszió kialakulása között. Az összefüggés mögött valószínűleg az áll, hogy az ilyen tevékenységeket leggyakrabban egy helyben ülve végzik a gyerekek, így a velük való játék miatt kevesebb idő jut a mozgásra. De tényleg minden videójáték az ördögtől való?
Nem mindegy, mivel játszunk
Ezeket az eszközöket azonban lehet jó célokra is használni. Léteznek például olyan applikációk és videójátékok, amelyek kimondottan mozgásra ösztönzik az embert azáltal, hogy érdekesebbé teszik a mozgást, gamifikálják (játékosítják) azt. Ezek az úgy nevezett exergame-ek (az angol exercise=testmozgás és a game=játék szavak kombinálásából). Ilyenek többek között a Nintendo Wii, a PlayStation Move vagy az Xbox Kinect különböző mozgásos játékai. Ezekben különböző szenzorok érzékelik a játékos mozgását, majd azt vetítik rá egy virtuális környezetre, például egy sportoló karakterre. Az ilyen játékoknak a legnagyobb vonzerejük abban rejlik, hogy kiterjesztik a valóságot, a játékos ugyanis egyszerre van jelen a valóságban és a virtuális térben: például mozog a valós térben, de egy virtuális térbeli karaktert mozgat vele, vagy megszerez virtuális tárgyakat.
Az egyik legismertebb kiterjesztett valóságot használó játék a Pokémon GO, ahol a valós tér bizonyos pontjain virtuális lényeket (pokémonokat) és tárgyakat/épületeket találunk. Ennek a játéknak is az az egyik előnye, hogy mozgásra ösztönöz, bár egy kutatás szerint ez a hatás nem tartós. Ezenkívül közismert, hogy számos baleset forrásául szolgál az, hogy a játék közben az emberek nem a valós környezetre figyelnek, hanem a virtuális világ foglalkoztatja őket.
A fizikai aktivitásra ösztönző játékok nemcsak a mozgásszegény életmód és az elhízás elkerülésében segítenek, de fejlesztik is a mozgást. Ez különösen hasznos rehabilitáció esetén, vagy olyan gyerekeknél, akiknek mozgást érintő problémájuk van. Egy brit kutatás szerint például a Wii játékok használata által fejlődött a koordinációs zavarral rendelkező gyerekek mozgása. Sőt, a mozgás fejlesztése kihat más készségek és az általános érzelmi jóllét fejlődésére is. Autizmussal élő gyerekek esetében például a mozgásterápia által fejlődtek a kognitív és szociális készségeik is.
Az Alfa Generáció Labor kutatói is egy olyan mozgásra ösztönző, játékos applikáció kifejlesztésén dolgoznak, amely gamifikált módon ösztönzi a gyerekeket a mozgásra, és fejleszti nemcsak az egészséges, de a különböző fejlődési zavarral rendelkező gyerekek mozgását is. Az okosórával összekapcsolt applikáció az okosóra szenzorai révén méri a gyerekek mozgását, ezáltal visszajelzést ad (szintén játékos formában) a mozgás megfelelő kivitelezéséről. Ahhoz, hogy az applikáció felismerhesse, milyen mozgást hajt végre a gyerek, meg kell tanítanunk a programot arra, hogyan is néz ki (azaz milyen irányú és sebességű mozgásmintázattal jár) egy-egy mozdulatsor, például a nyusziugrás vagy a pókjárás. Ehhez játékos feladatokat végrehajtó gyerekek mozgásjellemzőit rögzítik az okosóra segítségével. Jelenleg 6-8 éves, autizmus spektrum zavarral és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD) diagnosztizált gyerekek szüleinek jelentkezését várják a kutatásba, amelynek részleteiről ide kattintva tudhatsz meg többet.
