Egyre több szakember figyelmeztet arra, hogy a videojátékokkal töltött hosszú órák már a gyerekek egészségén is nyomot hagynak. A mozgásszervi panaszok, amelyek korábban inkább felnőtteknél jelentkeztek, ma már akár 10–12 éves korban is megjelenhetnek. A rendelőkben egyre több fiatal páciensnél diagnosztizálnak tartáshibákat.
Az önéletrajz elsődleges célja, hogy a szakmai tapasztalatainkat és kompetenciáinkat mutassa meg, mégis sok pályázó dönt úgy, hogy a hobbijait is feltünteti benne. Egy friss kutatás szerint azonban a videójáték megjelölése kifejezetten ronthatja az álláskeresők esélyeit.
A nyár beköszöntével a videójátékozásról szóló viták is szaporodnak szülő és gyerek között. A gyerek digitális szokásainak szabályozása olykor szinte reménytelen feladatnak tűnhet, ám akad egy-két bevált megoldás, amivel egészséges keretek közé szoríthatjuk a videójátékozást.
Biztosan sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a Commodore 64 számítógép volt a csúcstechnológia, és kazettáról kellett indítani a programokat. Akkoriban otthon főként játékra használtuk az eszközt, a kedvencek között ott volt a Pac-Man, és más, kezdetleges grafikával rendelkező, egyszerű videójátékok.
1984-ben készítette el szabadidejében egy szovjet mérnök, Alekszej Leonyidovics Pazsitnov a Tetrist, és közel negyven évvel később, tavaly decemberben sikerült egy oklahomai tinédzsernek legyőznie a legendás videójátékot.
A magyarok jobban szeretik a videójátékokat, mint a Netflixet
Egy 2018-as felmérés szerint a magyar lakosság 60 százaléka videójátékozik rendszeresen. A közhiedelemmel ellentétben nem csak a tizenévesek játszanak, és bár a 18–25 év közötti korosztály 66 százaléka érintett, az ennél idősebbeknek is több mint a fele szokott videójátékozni.
A videójátékokat általában a gyerekekhez, az agresszióhoz, a képernyő előtt kuporgáshoz, illetve az ahhoz társuló negatív testi-lelki hatásokhoz kötjük. A mostani megváltozott helyzetben viszont átalakul a játékok szerepe is. De valóban hathatnak megnyugtatóan?
Amikor az iskolai lövöldözés elkövetője egy kertvárosi fehér fiatal, az amerikai híradások gyakran az agresszív videójátékokkal hozzák összefüggésbe a bűncselekményt. Ha viszont a lövöldöző afroamerikai, akkor alig kerül szóba ilyesfajta külső magyarázat. Miért e furcsa kettősség? És milyen következményekkel járhat?
A tudomány jelenlegi állása szerint a videójátékok sokkal jobb hatással vannak a játékosokra, mint azt eddig gondoltuk. Sőt, vannak bizonyos betegségek, amelyek kezelésében is komoly szerepe lehet az ilyen jellegű tevékenységeknek.
Az e-sport a mentális edzettség, az összpontosítás és a reflexek csatája a virtuális térben. Története, közössége, sztárjai vannak, akik kemény munkával érik el a sikereiket. Az egyikük éppen egy magyar srác, Bereznay Dániel, az Alfa Romeo Forma–1-es e-sport-pilótája. Danit az idei HR Festen csíptük el, hogy többet megtudhassunk a száguldó cirkusz elektronikus változatának kulisszatitkairól.
Úgy tűnik, a kutatók nem érték be annyival, hogy a videójátékok hatására agresszívabbak lesznek a gyerekek. A legújabb kutatások eredményei szerint ugyanis a számítógépes játékoknak számos pozitív hatása is van.
