A magyarok jobban szeretik a videójátékokat, mint a Netflixet
Megvizsgálták az ország lakóinak főbb érdeklődési köreit, akad pár meglepetés.
Érdekes részletek derültek ki a magyarok életmódjáról, szabadidős elfoglaltságairól és a reklámokhoz való viszonyáról is, miután idén először hazánk is bekerült a GWI globális fogyasztói magatartáskutató kutatásába.
A felmérés - amelyet a Publicis Groupe Hungary-nek köszönhetően idén először végzett el hazánkban a kutatócég – rámutat, hogy milyen témák, területek foglalkoztatják a magyarokat. Az adatok pedig érdekes tükröt nyújtanak, egyrészt a szokásainkról, másrészt arról, hogyan alakította át a világot a 2020-ban kirobbant koronavírus-világjárvány.
A bezárkózás utáni trendeknek megfelelően ugyanis a magyarok körében a természettel kapcsolatos tevékenységek népszerűsége továbbra is igen magas. Míg az elsőszámú hobbik – a filmnézés, mozizás, zenehallgatás, főzés, evés-ivás – hagyományosan sok embert érdekelnek, a magyarok 46 százalékát a természet és a vadvilág mozgatja meg. Szorosan ezt követi az utazás, ami az összes magyar több mint 45 százalékát érdeklő tevékenység, míg 41 százalék pedig különféle szabadtéri időtöltésnek szeret hódolni, mint a kempingezés vagy a túrázás.
A magyarok érdeklődése a különféle technológiák iránt szintén jelentős, 40 százalékkal csupán 1 százalékkal marad el az uniós átlagtól – kevésbé meglepő, hogy a férfiakat jobban érdekli ez a terület, közülük 58 százalék nyitott a különféle kütyük és technológiák felé, míg a magyar nőknél ez az arány nem éri el a 22 százalékot sem.
A legkevésbé a szerencsejátékok érdeklik a honfitársainkat: csupán a magyarok 9,5 százalékát foglalkoztatja ez a terület, igaz, még ez is valamivel magasabb a 11,2 százalékos uniós átlagnál. A második legkevésbé érdekes dolog a magyarok számára a vegán étrendek és élelmiszerek: a hazai átlag 9,7, míg az uniós átlag 6,3 százalék.
Facebook népe a magyar
A GWI kutatása megvizsgálta a magyarok médiafogyasztásai szokásait is, amiből néhány meghökkentő érdekesség is kiderült. Igaz, a Facebook használata talán nem tartozik ezek közé. Nemzetileg kedveljük a nagy kék közösségi oldalt: a magyarok csaknem 75 százaléka használja a Facebookot, szemben a 44,6 százalékos uniós átlaggal. Ami ennél talán meglepőbb, hogy a magyar Z-generációsok 61,5 százaléka is Facebook-párti, ezt a körükben egyedül az Instagram képes felülmúlni 61,9 százalékkal. Viszont ehhez képest, meglepő módon ennek a generációnak a legnépszerűbb közösségi felülete, a TikTok, nálunk csak a dobogó harmadik fokára fért fel 44,43 százalékkal – összehasonlításként az uniós átlag (minden korcsoportot figyelembe véve) csupán 25 százalék, a TikTok esetében.
Szintén a covid-járvány alatt járt csúcsra a különféle streaming-szolgáltatók népszerűsége, ennek ellenére Magyarországon, ezt a területet tekintve a szomszédos országokhoz képest elmaradásban vagyunk. A magyarok 24 százalékkal kisebb valószínűséggel töltenek legalább napi 30 percet ezzel, mint a csehek, lengyelek vagy románok (35 százalék vs. 46 százalék). Ehelyett a magyarok 26 százalékkal nagyobb valószínűséggel töltik idejüket játékkonzolokkal, mint a Csehországban élők (23 százalék vs. 18 százalék). A fokozott érdeklődéssel összhangban ez különösen a Z generáció körében jellemző, ahol 10-ből 4 (39 százalék) azt állítja, hogy jellemzően legalább napi 30 percet tölt velük. Továbbá a Z generáció messze elöl jár, ha a zenei streamingről van szó. Háromból ketten (67 százalék) legalább 30 percig streamelnek zenét egy átlagos napon, szemben a magyar internetező lakosság 37 százalékával.
A médiahasználaton túl a GWI azt is szondázta, hogy az emberek hogyan értesülnek a különféle márkák reklámjairól, üzeneteiről. Kifejezetten érdekes, hogy ezen a téren a magyarok mennyire bizalmatlanok: a tévés vagy rádiós hirdetésekkel szemben ugyanis főleg a szóbeszéd útján terjedő ajánlások alapján vásárolunk termékeket vagy szolgáltatásokat. Ez, a számok nyelvén 34,7 százalékot jelent, ami csaknem 3 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. A második leggyakoribb eszköz az internetes keresők használata (32,6 százalékkal), míg a harmadik, 27 százalékkal a közösségi felületeken látott hirdetések. A tévés reklámokat csak a magyarok 24,4 százaléka tartja ilyen szempontból mérvadónak, ami jelentős különbség a 33,4 százalékos uniós átlaghoz képest.
