Életem

Aligha van olyan ember, aki ne érzett volna még féltékenységet. Ebben a féltésben kifejezetten aljas módon kombinálódik saját csökkentértékűségünk vélelme a szeretett másik elvesztése miatti aggodalommal. Gyilkos kombó, ahogy mondani szokták. Lehet, hogy pár pillanatig tart csak, például amikor partnerünk az indokoltnál kicsit hosszabban beszélget a – hogy, hogy nem – szívdöglesztő szomszéddal. De olyan is van, hogy teljesen átszövi a mindennapokat, és párkapcsolat mindkét tagját vállalhatatlan és megalázó helyzetekbe sodorja a nem jól kezelt érzelem.

A depresszióval küzdők, a poszttraumás stressz zavarban szenvedők vagy a mellrákos nők állapotát is javítja, és a szívroham megelőzésében is segít a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása.

Elég néhány egyszerű és élvezhető szokást bevezetni a mindennapokba, hogy időskorunkra is penge maradjon az agyunk. Ha arra van napi fél-egy órád, hogy a telefonodat babráld, akkor ennél sokkal egészségesebb és hasznosabb tevékenységeket is végezhetnél. Adunk néhány tippet.

Bár a macskákról sokan azt tartják, kevésbé kötődnek gazdáikhoz, mint például a kutyák, és egyébként is alapvetően magányos, enyhén szólva független természetű lények, nemrégiben izgalmas vizsgálat bizonyította ennek ellenkezőjét.

Te is hallottál már olyan emberekről, akik – legtöbbször valamilyen nagyobb trauma vagy krízis eredményeképpen – egyik napról a másikra megőszültek? Vagy ha nem is egycsapásra, de néhány hét vagy hónap alatt teljesen szürkére váltottak? Valóban létezik rohamos őszülés?

Ráadásul még a manipulációhoz is remekül értenek, így a kutatókat is gyakran félrevezetik.

Ha egyszer valakinél felállították a diagnózist, az nyilván egész életében cukorbeteg marad. Súlycsökkentéssel azonban elérhető, hogy a vércukor az egészséges szintre essen, így a beteg teljesen tünetmentesen, gyógyszerek nélkül is élhet.

Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.

Vajon minden esetben megéri erősnek és keménynek lenni? Milyen árat fizetünk ezért? Pszichológus szakértőink ma erről írnak.

Nem, nem csak a fejlettebb orvosi módszerek miatt. Mérgező vegyületek, túl sok szervetlen jód, stressz és fertőzések állnak a növekvő tendencia hátterében. Prof. dr. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus, belgyógyász válaszolt a kérdéseinkre.

Tetszik vagy nem, a legtöbb munkahelyen az ember nem egyféle dolgot csinál, hanem különböző projekteken dolgozik. Bár van ennek jó oldala is, nagyon észnél kell lenni, hogy ne essünk szét közben. itt van néhány praktika, amit érdemes lehet beépíteni a működésedbe.

Utólag könnyű észrevenni a jeleket, de a kezdetekre jellemző rózsaszín felhőn ülve másra sem vágyunk, mint hogy működjön a kapcsolat.

Az emberek többsége manapság szinte teljesen el van vágva a természettől. Sokan az időnk jelentős részét nagyvárosokban töltjük, magas épületek, rengeteg beton és autó között, a kütyüinket nyomkodva. A növény- és az állatvilágtól való elidegenedésünk azonban sem a pszichés jóllétünknek, sem a környezettudatosságunknak nem tesz jót. Hogyan találhatunk rá tartósan a természethez való kapcsolódás érzésére? Bár erre számos Magyarországon is legális és biztonságos módszer létezik, egy új brit kutatás most azt vizsgálta meg, mi történik, ha kirándulás közben pszichedelikus szereket használnak az emberek.