Mi, magyarok szeretünk panaszkodni. Ha egy ismerőssel találkozol, és a „hogy vagy?” kérdésre egyszerűen egy kösz, jóllal válaszolsz, fennáll a veszély, hogy kukának néznek. Ilyenkor általában illik előadni valami aktuális bosszúságot, nehézséget. Pedig ezzel elég sokat ártunk magunknak.
Andrew Newberg és Mark Robert Waldman neurofiziológiai vizsgálatokra alapozva írt egy könyvet arról, hogy hogyan lehet konkrétan az agyműködésünket befolyásolni azzal, hogy hogyan válogatjuk meg a szavainkat, a beszélgetési stratégiánkat. A Psychology Todayen összefoglalták a tanulságokat, felhívva a figyelmet azokra a szavakra, kifejezésekre, amelyek már a kimondásukkal növelik a stresszt.
Ha valakinek fMRI-vel – a géppel, ami az agy neurális változásait tudja leképezni – vizsgálják az agyát, azt találják, hogy a NEM szó kimondása már egy másodpercen belül megnöveli a stresszhez kapcsolódó neurotranszmitterek termelődését. Ezek a hormonok és ingerületátvivő anyagok azon nyomban megállítják az agy normál működését, rontják a logikus gondolkodás képességét és a kommunikációt. Ha felvillantanak negatív szavakat tartalmazó listát, a depressziósok rosszabbul érzik magukat, növekszik a szorongásuk. Minél többet rágódik valaki ilyen szavakon és gondolatokon, annál inkább sérülnek azok az agyi struktúrák, melyek a memóriáért, az érzelmi regulációért (szabályozásért) felelősek.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Ha a kimondott negatív szavakat még bosszúságra, félelemre utaló hangokkal is kíséred, dühösen fújsz vagy sóhajtozol, akkor nemcsak a te agyadban növekszik meg a stresszért felelős agyterületek aktivitása, de azéban is, aki csak hallgat téged. (Igaz lehet tehát az, hogy ha nagyon negatív, panaszkodós emberrel beszélgetsz, konkrétan rosszabbul fogod magad érezni, és negatív, előítéletesebb gondolataid lesznek.)
Könnyen kialakul a negatív spirál
A gyerekekre is igaz ez: minél inkább dominálnak a negatív szavak a beszédükben, annál hamarabb jön el az érzelmi felfordulás, összeomlás, a hiszti. Ezzel szemben ha a gyerekeknek megtanítják a gondolataik pozitív kifejezését, a negatív hangulatok száma csökken.
A negatív gondolatok fenn is tartják magukat. Minél jobban belemerülsz a panaszkodásba, az aggódásba, annál nehezebb kiszállni belőlük. Ha ezekhez még harag is társul, akkor az agy kifejezett vészjelet kap, ami még jobban bénítja a racionális döntésekért felelős agyterületeket.
A félelmet keltő szavak – szegénység, betegség, halál – felhívó jelleggel bírnak, vagyis jobban felfigyelünk rájuk, mint a semleges szavakra. Ennek nyilván volt evolúciós haszna, amikor a túlélésért küzdöttünk, fontos volt, hogy meghalljuk a fenyegetést. De ma már leginkább politikusok és a média él (vissza) ezzel a hatással: mivel a figyelmünkért küzdenek, túlhasználják a szorongáskeltő szavakat, növelve ezzel az általános rossz lelkiállapotot.
A stressz nem problémamegoldás
Hogy csökkentse az ember a negatív szavak és gondolatok romboló hatását, számos lépést meg lehet tenni. Például amint tapasztalod, hogy ilyen gondolatok járnak a fejedben, érdemes megkérdezni magadtól, hogy „ez a dolog tényleg veszélyezteti az életben maradásomat?”. Általában nem. Minél hamarabb közbe tudsz lépni így, és megakadályozod, hogy az agyad amigdala nevű része működtesse a stresszreakciót, annál hamarabb ráfordulhat az agyad a helyzet racionális megoldására. Ugyanis ha nagyon aggódsz valami miatt, ha szüntelen stresszelsz egy helyzeten, akkor egyáltalán nem a helyzet megoldásával foglalkozol, hiszen az agyad logikus döntéshozó, cselekvést elősegítő területei blokkolva vannak.
A terápiák igen gyakran dolgoznak azzal a módszerrel, hogy a negatív gondolatokat pozitív kijelentésekké formálja át a páciens. Amint ez megtörténik, az agyműködés is megváltozik, és javul a kommunikáció, nő az önbecsülés és a kontrollérzet. Csak éppen az a gond, hogy a negatív szavak sokkal erősebbek, nagyobb hatásúak, mint a pozitív gondolatok. Nem jelentenek veszélyt a túlélésre, ezért az agy nem ugrik rájuk, alig-alig válaszol.
Egy negatívra öt pozitív
Úgy tudunk túljárni az agy eszén, amely elő van huzalozva a negatív gondolatokra, hogy egy kicsit túltoljuk a pozitívakat. Barbara Fredrickson, a pozitív pszichológiai irányzat egyik alapítója szerint egy negatív kifejezésre legalább három pozitívnak kell jutni, hogy ellensúlyozza ezt a hatást.
Még az sem számít, ha a pozitív gondolatok irracionálisak, így is elérik a hatást. A pozitív gondolatok stimulálják a cselekvési motivációért felelős agyterületeket, építik a lelki ellenálló képességet, a rezilienciát. Sonja Lyubomirsky boldogságkutató szerint ha elégedetten akarsz élni, akkor rendszeresen legyenek pozitív gondolataid magadról, ismerd fel és értékeld a veled történt hétköznapi klassz dolgokat, és minél sűrűbben oszd meg pozitív élményeid anekdotáit másokkal.
A szerzők azt javasolják, hogy beszélj kicsit lassabban, mert ez hagy időt neked arra, hogy jól válogasd meg a szavaidat. Ugyanazt az eseményt egészen más köntösbe bújtatva is el lehet mesélni. Ha minden negatív gondolatodra, kifejezésedre jut 3-5 pozitív, akkor segítesz magadnak azzal, hogy csökkented az agyadban a stresszreakciót és növeled a jó érzést, elégedettséget, önbizalmat. Ez az igen ereje.
