5 jel, hogy sínen van a párkapcsolatod
A legtöbb ember boldog párkapcsolatról álmodik. De ahogy egyértelmű dolgok jelzik, ha valami nem oké, vannak-e biztos jelei a jól működő kapcsolatnak?
A legtöbb ember boldog párkapcsolatról álmodik. De ahogy egyértelmű dolgok jelzik, ha valami nem oké, vannak-e biztos jelei a jól működő kapcsolatnak?
Megismerkedsz valakivel. Az első pár találkozás remekül alakul, a szex csodálatos. Elképzeled, milyen szuper dolgokat fogtok csinálni, milyen boldogok lesztek együtt. Eltelik egy hét, egyre kevesebbet ír. Mikor megkérdezed, minden rendben van-e, azt válaszolja, nagyon elfoglalt. Várod, hogy újra elhívjon randizni, de nem érkezik tőle üzenet. Egy idő után teljesen eltűnik. Fogalmad sincs, mi történt. Te rontottál el valamit? Minden mentális energiádat arra fordítod, hogy megpróbáld kitalálni. Komoly veszteségnek érzed a hiányát, annak ellenére, hogy alig indult el köztetek valami. Ismerős?
Van, akinek nincs nagyobb félelme annál, mint ha baleknek nézik vagy elhangzik vele kapcsolatban a szó: lúzer. Cikkünkben pszichológus szakértőink gondolkodnak el azon, hogy meddig érdemes rendesnek lenni, és hol van az a pont, amikor már inkább a balek a helyes szó. Van-e ilyen egyáltalán?
Einstein rajongott a zenéért, különösen Mozart szonátáiért és Haydnért, és már gyerekkorában hegedűórákat vett.
Autizmus esetén az agy olyan veleszületett, genetikai okokra visszavezethető, észlelési és információfeldolgozási zavaráról van szó, ami már a korai gyermekkorban megnyilvánul. Jellemzője lehet a gyengült kommunikációs képesség, a csökkent társadalmi kapcsolat, sztereotip viselkedésformák, de fokozott figyelem, emlékezőképesség és intelligencia is társulhat hozzá.
Elkényeztetett, beképzelt, önző, aszociális, magányos – ilyen és ehhez hasonló jelzőket szokás aggatni az egyedüli gyerekekre. A köztudatban a mai napig erősen élnek az egykéket érintő sztereotípiák, sokaknak meggyőződése, hogy csak egy kis testvér segíthet megszabadulni a rossz szokásaitól. Mit mond erre a tudomány: tényleg ennyire hátrányos helyzetből indulnak az egy szem gyerekek?
Egyik párkapcsolat sem tökéletes. A kisebb problémákat általában könnyen meg tudjuk ugrani, előfordul azonban, amikor nagyobb munka vár ránk.
Mindannyiunk környezetében vannak olyan emberek, akik megnehezítik az életünket. Egy barát, aki leszívja az energiánkat, egy családtag, aki nincs tekintettel a körülötte élőkre, vagy egy másik, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy minél kevésbé legyünk magabiztosak.
„Már megint elcsesztem.” „Totál idióta vagyok”. „Hihetetlen, hogy még mindig itt tartok.” Ismerős mondatok? Bár időnként mindannyian beleesünk a túlzott önkritikusság csapdájába, vannak, akiknél a legkisebb hiba is a negatív belső beszéd gyötrő hullámait indítja el, hogy aztán órákig azon pörögjenek, mit csináltak rosszul. Szerencsére van kiút: az önmagunkkal szembeni túlzott szigor ugyanúgy megváltoztatható, mint bármilyen más szokásunk. De csak akkor, ha tudjuk, milyen tényezők tartják fenn.
A statisztikák szerint idehaza a házasságok 67 százaléka végződik válással – de vajon miért hidegülnek el egymástól a párok, miért döntenek a szakítás mellett? A válások leggyakoribb kapcsolaton belüli okaira vetünk egy pillantást.
Az előrehaladott alkoholbetegségben szenvedőknél gyakorta lépnek fel elvonási tünetek, ha egy ideig nem fogyasztanak szeszes italt. A közismert problémák – mint a delírium tremens – mellett számos kevésbé ismert elvonási tünet is előfordulhat, amikről nem is gondolnád, hogy a súlyos függőség jelei.
Ha esküvőről van szó, a határ a csillagos ég. Vannak, akik hitelt vesznek fel, míg mások éveken át gyűjtenek, és az sem ritka, hogy a családtagok is beszállnak, hogy a nagy nap olyan legyen, amilyennek az ifjú pár megálmodta. És bár egy százfős lagzi költségei egy pillanat alatt elérik a 3-4 millió forintot, bőven vannak dolgok, amiken lehet spórolni.
A szorongás egyetemes emberi tapasztalat. Evolúciós szempontból fontos funkciója van, hiszen az agyunk így figyelmeztet minket a lehetséges veszélyforrásokra, ezért pörget végig újabb és újabb forgatókönyveket arról, hogy mi lenne, ha...
Régóta foglalkoztatja a közvéleményt a kérdés, vajon mi lehet az emberek által elérhető legmagasabb életkor, mi az a végső határ, ameddig a szervezet biológiai értelemben képes fenntartani magát? Többen keresték már a választ, most egy új kutatás foglalkozott a témával.
Rossz helyzet, amikor az embernek van egy új párja, aki fontos neki, de miután bemutatja őt a szüleinek, szép lassan kiderül, hogy hallani sem akarnak egymásról. Ilyenkor az ember két tűz között érzi magát, és valószínűleg tanácstalan. Mit lehet tenni? Pszichológusokat kérdeztünk a megoldásról.
A minap egy férfi ismerősöm arról panaszkodott, hogy a társkereső oldalon, amelyre nemrég regisztrált, csak azért nem állnak szóba vele a nők, mert nem oltatta be magát. Ezek után eltöprengtem: Vajon vonzóbbá tesz a védőoltás? Lehetséges volna, hogy az oltás léte vagy nemléte már a társkeresési szokásainkat is befolyásolja? Elképzelhető, hogy eljön az idő, amikortól a védettségi igazolványok közvetetten a kirekesztés eszközeivé válnak?
Foglalkozhatunk túl sokat a szerelmünkkel? Noha az odaadás és a kedvesség az egészséges, szeretetteljes kapcsolatok nélkülözhetetlen alappillére, túl is lehet adagolni őket. Előfordulhat, hogy minden jó szándékod ellenére pont az állandó buzgalmaddal és segíteni akarásoddal korlátozod a másikat, veszélyezteted a kapcsolatot és teszed önmagadat is elégedetlenné. Régi mondás, hogy a kevesebb néha több, de ebben az esetben is érdemes megszívlelni. Mutatjuk, miért.
Vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjba vonulásukra. Dátumhoz kötik, bulit rendeznek és mosolyogva sétálnak ki a munka világából.
Amikor az ember elé odaáll a gyereke egy coming outtal, az azért nehéz helyzet. Akkor kiderül, meddig terjed a nagy elfogadás, amit esetleg addig hangoztattunk. Ezer gondolat, félelem, kérdés fogalmazódik meg bennünk, amikre szépen lassan meg kell találni a választ, hogy eljöhessen a megnyugvás – nekünk és a gyerekünknek is.
A mindfulness pozitív hatásairól számos forrás beszámolt már: ez a különleges meditációs módszer segít a stressz leküzdésében, csökkenti a krónikus fájdalmakat, javítja a kedélyállapotot. De vajon az elmét is bizonyítottan pallérozza?
1976-ban a Craig kontra Boren bírósági ügy nagy port kavart Amerikában. Egy oklahomai törvény értelmében ugyanis a nők már 18 éves koruktól, míg a férfiak csak 21 éves koruk után vásárolhattak 3,2 százalék alkoholtartalmú sört. A legfelsőbb bíróság azonban kimondta, hogy nem lehet ilyen jellegű különbséget tenni, hiszen ez a nemi megkülönböztetés klasszikus esete lenne.
A 17. században még egyértelműen betegségként definiálták a nosztalgiát, leginkább a honvágy érzésének leírására használták. Johannes Hofer svájci orvostanhallgató a külföldön szolgáló katonák tüneteit vizsgálva ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a krónikus fáradtságot, álmatlanságot és lázat a katonák hazájuk iránti vágyódása okozza, a kórt pedig nosztalgiának nevezte el a görög nostos (hazatérés) és algos (fájdalom, vágyódás) szavakból megalkotva.
Tudod, hogyan dolgoznak a bőrödön a kémiai és a fizikai fényszűrők? És azt, hogy mikor célszerű a napon tartózkodni az optimális D-vitamin-termeléshez? Most elmagyarázzuk!
A szakításnak számos módja van, azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy az egyik fél mindenféle magyarázat nélkül, egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné válik. Mintha sosem létezett volna. Egy nemrég közzétett kutatás eredményei szerint az emberek 25 százalékának volt már része ilyen szakításban.
Bárhol is megyek futni, aszfalton, terepen, városon kívül, városon belül, szinte biztos, hogy egy kisebb szatyor szemetet mindig össze tudnék szedni. Vagy nagyobbat is. Tulajdonképpen lehetne, sőt lehet is, hisz létezik egy mozgalom, a plogging, amelynek éppen ez a lényege: mozogj, és közben gyűjtsd a szemetet!