Tehet-e különbséget a törvény férfiak és nők között?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

1976-ban a Craig kontra Boren bírósági ügy nagy port kavart Amerikában. Egy oklahomai törvény értelmében ugyanis a nők már 18 éves koruktól, míg a férfiak csak 21 éves koruk után vásárolhattak 3,2 százalék alkoholtartalmú sört. A legfelsőbb bíróság azonban kimondta, hogy nem lehet ilyen jellegű különbséget tenni, hiszen ez a nemi megkülönböztetés klasszikus esete lenne.

A legfelsőbb bíróság érthető módon óvakodik azoktól a törvényektől, amelyek különbséget tesznek ember és ember között, legyen szó például nemi vagy faji alapú megkülönböztetésről. Az előbb említett ügy kulcsfontosságú volt a férfiak és a nők törvény előtti egyenlőségének szempontjából, éppúgy, ahogy ittas vezetés esetén sem teszünk különbséget férfiak és nők között.

A törvény előtt mindenki egyenlő, és ez így van jól 

Európában a közúti balesetek mintegy negyedét okozza az alkoholfogyasztás, és bár Magyarországon ennél jóval alacsonyabb ez az arány, még mindig rengeteg az ittasan okozott baleset. Magyar adatok nincsenek erre vonatkozóan, de Adam Cohen szociálpszichológus elővette a fenti ügyben idézett statisztikákat, amikből kiderül, hogy a 18–20 év közötti nők 0,18 százalékát, míg a 18–20 éves férfiak 2 százalékát tartóztatták le ittas vezetés miatt, a különbség tehát tizenegyszeres. A bírósági ítélet szerint ez olyan csekély különbség, ami nem képezheti a nemek szerinti megkülönböztetés alapját.

De vajon mekkora különbségre van szükség ahhoz, hogy különbséget tegyünk a férfiak és a nők között? Mert természetesen nem minden férfi vezet ittasan, de vajon milyen erős összefüggésre van szükség ahhoz, hogy a törvények tükrözzék a férfiak és a nők viselkedésbeli különbségeit?

Martin Daly és Margo Wilson kanadai pszichológusok kutatásának eredményeiből kiderül, hogy az 1965 és 1980 között Chicagóban elkövetett gyilkosságok 86 százalékát férfiak követték el, ráadásul az áldozataik 80 százalékban férfiak voltak. A jelenség hátterében leggyakrabban dominanciaharcok és a szexuális partnerért folyó vetélkedések álltak. A kutatópáros egy másik tanulmányában azt találta, hogy az erőszakos cselekmények előfordulási gyakorisága a fiatal felnőttkor körül a legmagasabb, ezért is kapta a jelenség a fiatalférfi-szindróma nevet. A férfiak 18 és 30 év között érdekeltek a leginkább a nőkért és a társadalmi státuszért folyó versengésben.

Ez az elmélet segít megérteni, hogy a fiatal férfiak miért hajlamosabbak az ittas járművezetésre és más kockázatos tevékenységek végzésére, mint a nők. És hogy erre alapozva érheti-e megkülönböztetés a férfiakat és a nőket? Nyilván nem. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne különbség a két nem között.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.