1976-ban a Craig kontra Boren bírósági ügy nagy port kavart Amerikában. Egy oklahomai törvény értelmében ugyanis a nők már 18 éves koruktól, míg a férfiak csak 21 éves koruk után vásárolhattak 3,2 százalék alkoholtartalmú sört. A legfelsőbb bíróság azonban kimondta, hogy nem lehet ilyen jellegű különbséget tenni, hiszen ez a nemi megkülönböztetés klasszikus esete lenne.
A legfelsőbb bíróság érthető módon óvakodik azoktól a törvényektől, amelyek különbséget tesznek ember és ember között, legyen szó például nemi vagy faji alapú megkülönböztetésről. Az előbb említett ügy kulcsfontosságú volt a férfiak és a nők törvény előtti egyenlőségének szempontjából, éppúgy, ahogy ittas vezetés esetén sem teszünk különbséget férfiak és nők között.
A törvény előtt mindenki egyenlő, és ez így van jól
Európában a közúti balesetek mintegy negyedét okozza az alkoholfogyasztás, és bár Magyarországon ennél jóval alacsonyabb ez az arány, még mindig rengeteg az ittasan okozott baleset. Magyar adatok nincsenek erre vonatkozóan, de Adam Cohen szociálpszichológus elővette a fenti ügyben idézett statisztikákat, amikből kiderül, hogy a 18–20 év közötti nők 0,18 százalékát, míg a 18–20 éves férfiak 2 százalékát tartóztatták le ittas vezetés miatt, a különbség tehát tizenegyszeres. A bírósági ítélet szerint ez olyan csekély különbség, ami nem képezheti a nemek szerinti megkülönböztetés alapját.
De vajon mekkora különbségre van szükség ahhoz, hogy különbséget tegyünk a férfiak és a nők között? Mert természetesen nem minden férfi vezet ittasan, de vajon milyen erős összefüggésre van szükség ahhoz, hogy a törvények tükrözzék a férfiak és a nők viselkedésbeli különbségeit?
Martin Daly és Margo Wilson kanadai pszichológusok kutatásának eredményeiből kiderül, hogy az 1965 és 1980 között Chicagóban elkövetett gyilkosságok 86 százalékát férfiak követték el, ráadásul az áldozataik 80 százalékban férfiak voltak. A jelenség hátterében leggyakrabban dominanciaharcok és a szexuális partnerért folyó vetélkedések álltak. A kutatópáros egy másik tanulmányában azt találta, hogy az erőszakos cselekmények előfordulási gyakorisága a fiatal felnőttkor körül a legmagasabb, ezért is kapta a jelenség a fiatalférfi-szindróma nevet. A férfiak 18 és 30 év között érdekeltek a leginkább a nőkért és a társadalmi státuszért folyó versengésben.
Ez az elmélet segít megérteni, hogy a fiatal férfiak miért hajlamosabbak az ittas járművezetésre és más kockázatos tevékenységek végzésére, mint a nők. És hogy erre alapozva érheti-e megkülönböztetés a férfiakat és a nőket? Nyilván nem. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne különbség a két nem között.
