Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.
Edith Newbold Jonest az akkori szokásoknak megfelelően ugyan nem küldték iskolába, édesapja könyvtárában azonban így is felfedezte az irodalom világát. Édesanyja ezt látva megtiltotta neki az olvasást, ám a lány írni kezdett. Tizenhat évesen már kiadott egy verseskötetet – igaz, a társadalmi elvárások miatt egy férfi rokona neve alatt. A könyvvel 50 dollárt (ma kb. 500 ezer forint) keresett, ám anyja még mindig nem volt elragadtatva, mondván:
egy hölgy nevének csak háromszor szabad megjelennie az újságban: születésekor, házasságakor és halálakor.
Huszonhárom évesen, a „vénlányságtól” tartva ment hozzá Edward (Teddy) Whartonhoz. Házasságuk boldogtalan volt, de a frigy legalább szabadságot jelentett Edith számára az anyai szigor alól.
Noha fiatalon is írt, irodalmi karrierje valójában csak 40 éves kora körül indult be igazán. 1897-ben jelent meg novelláskötete, a The Decoration of Houses (A házak díszítése), amely a viktoriánus giccset kritizálta. Első regényét, a The Valley of Decision-t 1902-ben adta ki. 1901-ben tervezte és építtette meg saját birtokát, a The Mount-ot, amely minden részletében az ő esztétikai elveit tükrözte.
Írói karrierje és élteműve
Az első világháború kitörésekor Wharton Párizsban maradt, és hatalmas segélyszervezetet épített ki. Saját költségén 600 háborús árvát szállásolt el és élelmezett, munkát adott munkanélküli varrónőknek, és menedékhelyeket hozott létre. Egyike volt annak a néhány újságírónak, aki tudósíthatott a frontvonalról, írásaival pedig Amerika hadba lépése mellett érvelt. Hősiességéért megkapta a francia Becsületrendet.
Legismertebb műve, az 1920-as Az ártatlanság kora éles iróniával mutatta be a New York-i társadalom képmutatását. 1921-ben ezzel a művével ő lett az első nő, aki elnyerte a Pulitzer-díjat. A győzelmet botrány kísérte: a zsűri eredetileg Sinclair Lewist választotta volna, de a bizottság megváltoztatta az eredményt Wharton javára.
Edith, értesülve a bonyodalomról, bocsánatkérő levelet írt Lewisnak.
Wharton élete végéig aktív maradt, összesen több mint 40 könyvet írt. 1937-ben hunyt el Franciaországban, hátrahagyva egy olyan életművet, amely kíméletlen őszinteséggel kommentálta kora társadalmi normáit.
Földes Jolán pedig a legolvasottabb magyar író volt, alig száz éve.
