Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hazánk felé tart az újabb hőkupola, amely egész Európa időjárására hatással lehet. A meteorológiai előrejelzések szerint ráadásul ezúttal hosszabb és forróbb lesz, mint az előző hőhullám.
A hőkupola július közepén jelenhet meg a kontinens jelentős része fölött, és akár két hétig is uralhatja az időjárást. Ausztriában már kiadták a figyelmeztetést – erről az Economix számolt be. Az kellemetlen időjárási jelenség Spanyolország és Franciaország felett erősödhet fel, és onnan terjedhet át Közép-Európára, így Ausztriát és vélhetően hazánkat is eléri majd.
Akár 2 hétig is itt maradhat a hőkupola
Hogy hazánkban mennyire lesz pusztító a forróság, arra vonatkozóan a következő napokban érkezhetnek meg az előrejelzések. Az azonban már látható, hogy közel 1,5-2 hetes kánikulára kell számítani, amely során valószínűleg a 40 Cleius-fokot is átlépheti a hőmérséklet. A forró napok után a hőség és a párás légkör hatására megnőhet az erős zivatarok, viharok kialakulásának esélye.
A hőkupola (heat dome) esetében a magasban a levegő folyamatosan süllyed, miközben összenyomódik és felmelegszik. Ez a süllyedő, meleg levegő gátolja a felhőképződést és a csapadék kialakulását, emiatt a napsugárzás szinte zavartalanul melegítheti a felszínt – részletezi a Klímapolitikai Intézet.
A hőkupola jelenségét úgy lehet elképzelni, mintha egy láthatatlan fedőt helyeznénk egy forró serpenyő fölé.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Amikor a hőkupola megjelenik, napközben a talaj, az épületek és az aszfalt egyre jobban felmelegszenek, majd éjszaka nem tudnak kellően lehűlni, ami miatt a következő nap még magasabb hőmérsékletről indul.
Egyre gyakoribb megjelenésre komoly veszélyeket rejt
„Növeli az egészségügyi kockázatokat, fokozza az aszályt, rontja a mezőgazdasági terméshozamokat, növeli az erdőtüzek kialakulásának valószínűségét, és jelentősen megterheli az energiaellátó rendszereket is" – mondta dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szakértője, majd hozzátette:
„a jövőben várhatóan nem maga a hőkupola lesz gyakoribb, hanem az általa kiváltott hőhullámok lesznek egyre forróbbak”.
Kánikula, hőhullám, hőkupola: természetes jelenségek vagy az emberi tevékenység eredményei? A Klímapolitikai Intézet szakemberei legújabb elemzésükben megválaszolják az egyre többeket foglalkoztató kérdést.
