Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Czibulka János menedékház, ismertebb nevén a Kő-hegyi menedékház 1933. óta várja a kirándulókat. Budapestről is könnyedén elérhető, ennek, meg persze az innen nyíló csodás kilátásnak is köszönheti népszerűségét.
„A közismert sziklás letörésekről olyan panorámában gyönyörködhet az ember, hogy teste, lelke felfrissül, valósággal megújhodik” – írta a 367 méteres magasságban található házról a Turisták Lapja 1936-ban. És valóban: a Pomáz és Szentrendre szomszédságában magasodó Kő-hegy lapos platójáról csodás kilátásban gyönyörködhet a túrázó.
Az ötletadó nem érte meg az átadást
A menedékház építésének ötlete a későbbi névadótól, Czibulka Jánostól származott, aki a Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztályának első elnöke volt. A patikus fontos alakja volt akkoriban Szentendre társadalmi életének. A Szentendrei Osztálynak szinte megalakulásától fogva célja volt egy turistaház létrehozása, ám a szűkös anyagi források miatt ez nehezen valósult meg.
Végül a várostól ingyen kapták meg a területet, ám így is komoly összefogásra volt szükség a felépítéséhez. Az alapkövét 1930. október 5-én tették le, az ünnepélyes átadót pedig három évvel később, 1933. szeptember 24-én tartották.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az ünnepségen mintegy 400 turista, a szentendrei helyőrség tisztikara és a helyi közönség tagjai vettek részt. Sőt, tábori istentiszteletet is tartottak, nem is egyet: Németh László szentendrei római katolikus plébános és Vajda István szentendrei református lelkész is celebrált. Mindezt az ötletadó már nem élhette meg, 1927-ben elhunyt. „Néhai boldog emlékű Czibulka János, osztályunk alapítója és első elnöke vetette föl az eszmét és tartotta ébren addig, míg az az osztály tagjai körében véglegesen gyökeret vert” – mondta beszédében Dezsőfi Ferenc, a Szentendrei Osztály akkori elnöke.
A pazar kilátás Petőfit is rabul ejtette
„A menedékház építő turistaegyesületek a menedékház helymegválasztásánál egyéb fontos körülmények mellett, mindig tekintetbe veszik a kilátást is” – olvasható a Turisták Lapjának 1938. évi Évkönyvében. Ez kétségtelenül igaz a Kő-hegyi menedékházra is. Olyannyira, hogy a legenda szerint Petőfi Sándor is ellátogatott ide 1845-ben, amikor Vahot Imrével és Vahot Sándorral Esztergomba tartott gyalog.
„A nagy költő is meglátogatta a Kőhegyet s annak csodálatos panorámája a költő lelkét is megihlette...”
– szerepel a Turisták Lapjának 1936-os számában. A menedékház falára Petőfi-emléktábla is került, az épülettől nem messze pedig 1958. óta kőoszlop is áll: ez a Petőfi-kilátó.
Czibulka emléktúra és államosítás
A menedékház természetesen ekkoriban egészen máshogy nézett ki, mint manapság: mindössze két háromágyas és egy kétágyas szoba volt benne, kis ebédlővel, a teteje pedig teraszszerűen volt kiépítve. Ám már ekkoriban is egész évben nyitva állt. MTE-tagok számára mindössze 80 fillér volt az éjszakai szállás ára, az egyszerű turistáknak kétszer ennyit kellett fizetniük.
„Mint valami terrasz, úgy terül el a Kőhegy platója s keletre — az előbb említett sziklatörésektől — az ezüst csíkban kanyargó Dunára és a Duna lapályára nyílik csodás kilátás, míg ha kissé odébb megyünk a déli letörés felé, előbb csak kisebb, lankásabb hegyek tűnnek elő, a Mesélőhegy, a Kevélyek, azután távolabb a Csikóvár tömege bontakozik ki s még odébb a Bölcsőhegy…” – írta a Turisták Lapja 1936-ban. Ekkoriban a Gyógyszerészek Turista Társasága rendszeresen szervezett úgynevezett Czibulka János kegyeleti túrákat, amelyek célpontja természetesen minden esetben a Kő-hegy és a menedékház volt.
Ezeket olykor Czibulka Gyula, turistaház névadójának fia vezette.
A két világháború között a csepeli turistaszervezet segítségével emeletet építettek a menedékházra, majd 1949-ben államosították, üzemeltetését a Turistaházakat Ellátó Vállalatra bízták. Ennek megszűnte után vendéglátóipari vállalatok üzemeltették, ebben a turbulens időszakban többször is bezárt. Végül a Pilisi Parkerdő kezelésébe került, 1993. márciusa óta a „HÓD” Honismereti Túraegylet működteti. 2014-ben komoly felújításon esett át: lecserélték a tetőszerkezetet, az elektromos hálózatot, a szigetelést, a fűtést és a konyhát is. Ma már összesen 26 főnek biztosít szállást.
Nyitókép: Fortepan / Lencse Zoltán
A Kő-hegyi menedékházhoz több remek túra keretében is el lehet jutni, ezek között olyan is akad, amely gyerekkel is könnyen teljesíthető, sőt, még egy izgalmas barlangot is útba lehet ejteni.
