Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.
A naptejről hallhatunk jót és rosszat is, de tény, hogy gyerekkorunkban nem tulajdonítottak neki ekkora jelentőséget. Az emberek többnyire a barnaságot helyezték előtérbe, a fényvédelem másodlagos dolog volt, ez azonban mára erősen átalakult. De vajon tényleg a naptej az egyetlen megoldás, ha a bőrünk védelméről van szó, vagy használnak a különböző diéták, vagy házi praktikák is?
A Nap és az UV
A fényvédelem szükségességét a szakemberek egyértelműen az UV-védelem miatt javasolják. Ahhoz azonban, hogy értsük, miért is olyan fontos ez, érdemes egy kicsit megismerkedni az UV-sugárzás hatásaival.
Alapvetően két UV-tartománnyal szokott „foglalkozni” a közélet. Az UVB elsősorban a bőr felszíni rétegeiben okoz leégést és közvetlen DNS-károsodást, míg az UVA mélyebbre hatolva a kötőszöveti rostokat bontja, és a kollagén szerkezetének károsításával gyorsítja a bőr öregedését.
A két tartomány együtt felelős a fotóöregedésért (vagyis a napfény által kiváltott korai bőröregedésért) és a bőrdaganatok kialakulásának kockázatáért. Az UV-sugárzást egyértelműen a bőrrák kialakulásának legnagyobb kockázati tényezői között tartja számon a tudomány.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
De hát régen is volt UV-sugárzás
Az elmúlt ötven évben az UV-terhelés változása nem volt egyenletes, de több kutatás is kimutatta, hogy bizonyos térségekben nőtt a felszínt elérő UVB sugárzás mennyisége.
Ennek egyik fő oka az ózonréteg vékonyodása volt, amely különösen az 1980-as években vált látványossá: ez volt az Antarktisz felett kialakuló ózonlyuk. Bár a Montreali Jegyzőkönyv óta az ózonréteg lassú regenerációja megkezdődött, a teljes helyreállás még hosszú évtizedeket vehet igénybe.
Ezzel párhuzamosan természetesen a klímaváltozás is hatással volt az UV-sugárzás földfelszíni intenzitására. Az ugyanis hatással van a felhőzetre, annak kialakulására és vastagságára, így pedig arra is, mennyi UV-sugárzás éri el a bőrünket.
Ennek megfelelően, bár ezt nem igazán érezzük, a napsugárzás terhelése a szervezetünkre nézve jelentősen emelkedett az utóbbi évtizedekben.
Tévhitek, amik veszélyesek is lehetnek
Az, hogy a bőrünknek szüksége van védelemre – a fentiek alapján – már nem kérdés, az azonban, hogy erre valóban a naptej lenne a legalkalmasabb, sokak számára nem olyan egyértelmű.
A naptejekkel kapcsolatban az egyik leggyakrabban visszatérő tévhit, hogy károsítják a bőrt. Ezt azonban a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. A fényvédők hatóanyagait széles körű toxikológiai és klinikai vizsgálatok alapján engedélyezik, és megfelelő használat mellett teljesen biztonságosak.
Szintén elterjedt elképzelés, hogy a naptej jelentősen akadályozza a D-vitamin termelődését.
Ez a tévhit úgy hamis, hogy igaz. Az UVB sugarakat ugyanis a naptej valóban megakadályozza a „feladatukban”, vagyis a naptej rendszeres, egész testfelületen történő alkalmazása hatással lehetne a D-vitamin képződésére, de ez egyáltalán nem életszerű. Már pár perc napsugárzás is elegendő ahhoz, hogy a vitamin előállítása megtörténjen, vagyis, ha csak reggel kimegyünk a kertbe vagy az erkélyre, már megdőlt a fényvédő „káros” hatásának mítosza.
De ha mégis ki szeretném váltani?
A jelenlegi kutatások alapján nem ismert olyan módszer, amely a naptejet teljes mértékben kiválthatná, miközben ugyanazt a széles spektrumú UV-védelmet biztosítja.
Sokan úgy gondolják, ha a bőrük lebarnul, az már elegendő védelmet jelent, ez azonban nem igaz. A barnulás önmagában nem védelmi mechanizmus, tulajdonképpen a bőr segélykiáltása, mely az „őt” érő károsodásra hívja fel a figyelmet.
Sokan esküsznek a megfelelő táplálkozásra vagy különféle „bőrfelkészítő” praktikákra, mint a kókuszolaj, vagy a fent is említett megfelelő barnaság, melyet szoláriumban igyekeznek elérni. De ezek sajnos a tudományos bizonyítékok alapján hatástalanok. Sőt, utóbbi, vagyis
a szolárium használata még a bőrrák kialakulásának esélyét is jelentősen megnöveli.
Az egyetlen, ami igazán hatásos lehet a fényvédelemben, ha nem szeretnénk naptejet alkalmazni, az a fizikai fényvédelem, vagyis az, ha árnyékban maradunk, vagy megakadályozzuk, hogy a napfény közvetlenül elérje a bőrünket (például hosszú ujjú pólóban és hosszúnadrágban vagyunk nyáron, kalappal a fejünkön).
De az igazán hatékony védelem a két lehetőség, vagyis a fizikai védelem és a naptej együttes alkalmazásával érhető el. Érdemes betartani az ajánlást: 11 és 4 óra között ne tartózkodjunk a napon, és rendszeresen használjunk naptejet, hogy megóvjuk a bőrünket.
Ázsiában már nemcsak magas faktorszámú naptejjel, hanem érdekes ruhadarabokkal is védekeznek a leégés ellen.
