Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két gócpontja is van hazánkban egy olyan halálos kimenetelű betegségnek, ami akár 10-15 éven keresztül láthatatlanul pusztítja szervezetünket. A szakértő az alveoláris echinococcosis veszélyeire hívta fel a figyelmet.
„Jelenleg Európában 1 millió lakosra vetítve kevesebb mint 1 esetet diagnosztizálnak évente, ami számokban elhanyagolható. A probléma ezzel a betegséggel, hogy aki megfertőződik, többnyire túl későn jelentkezik az egészségügyi ellátórendszerben" − összegezte Facebook-oldalán Csivincsik Ágnes, a MATE Kaposvári Campusának tudományos főmunkatársa, kutató állatorvos arra is figyelmeztetve, hogy a rókák által terjesztett alveoláris echinococcosis mekkora anyagi teher az egészségügyi ellátórendszerre, illetve a betegek részére.
A parazita által okozott fertőzés egy bizonyos ponton műtétileg nem gyógyítható, élethosszig tartó gyógyszeres kezelést igényel, és a halálos kimenetel még ebben az esetben sem kizárt.
A rókák terjesztik, mi nem vesszük komolyan: szinte láthatatlan a betegség
A fertőzés gócpontja Somogy vármegye nagyatádi járása, illetve az Északi-Középhegység területe, itt diagnosztizálták az elmúlt évtized során a legtöbb megbetegedést. Az alveolaris echinococcosis mimikri tulajdonsága miatt számos másik megbetegedéssel is összetéveszthető, a hasfájással, indokolatlan fogyással, májmegnagyobbodással járó kórt sokszor félrediagnosztizálják.
A kései diagnózis a műtéti lehetőséget már kizárja, élethosszig tartó gyógyszeres kezelésre ítéli az érintetteket.
Amint azt dr. Káplár-Csulak Eszter a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikájának sebész szakorvosa korábban a Díványnak elmondta, a diagnosztizálási lehetőségek az egészségügyi személyzet ismereteitől függenek, hiszen sokan nem is ismerik ezt a betegséget, ráadásul a szerológiai vizsgálatok mintegy 5 százalékban fals negatív eredményei is hátráltathatják a gyógyítási folyamatot.
Az esetek 5 százalékában a vizsgálatok álnegatív eredményt adnak.
Kik a veszélyeztetettek?
Dr. Csivincsik Ágnes, a betegség egyik hazai kutatója szerint azok, akik
- akik a hiperendémiás területen élve rendszeresen kertészkednek,
- aki ilyen területen kirándulva kézmosás nélkül ülnek le ebédelni,
- akik rendszeresen erdei munkát végeznek,
- akik maguk készítik elő szénát az állatainak.
Mi számít hiperendémiás területnek?
Jelenleg a két, fent említett területen élők vannak kitéve fokozott veszélynek, hiszen a kertekbe bejáró, és ott ürítő rókák, sőt, akár a vadon élő madarak ürüléke is terjesztheti a fertőzést. Az, hogy a betegség ezen területeken kívül szinte alig ismert, és korai tüneteivel a betegek nem fordulnak orvoshoz, hiszen azok legfeljebb csak kellemetlenek, megnehezíti a hiperendémiás területek további felderítését a szakember szerint.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Mi várható az alveoláris echinococcosissal kapcsolatban?
A szakértő szerint egy, a Nébih által kezdeményezett vizsgálatsorozat segíthetne az országos szintű felderítésben.
„Nem a ragadozók az "ellenség" ebben a küzdelemben, hanem a tudatlanság. Amit csakis az ismeretek gyarapításával lehet legyőzni" − összegezte Csivincsik Ágnes.
A kutyásoknak is érdemes figyelniük, mert kedvenceink is terjeszthetik ezt a betegséget.
