Két gócpontja is van hazánkban egy olyan halálos kimenetelű betegségnek, ami akár 10-15 éven keresztül láthatatlanul pusztítja szervezetünket. A szakértő az alveoláris echinococcosis veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Feltételezhetően veszett rókát fotózott Nemti polgármestere a községben. A Nógrád megyei településen nem végeztek vakcinázást, mivel az állományban korábban nem találtak beteg egyedet.
Több vármegyére is kiterjed a rókák veszettség elleni vakcinázása, amely ebzárlattal és legeltetési tilalommal jár.
Egy holland tehenészetben mutatták ki a madárinfluenza vírusát. A teljes állományt megvizsgálták.
A rókák koslatása megkezdődött, ez pedig igencsak szokatlan hanghatásokkal jár. Ha valaki sosem hallotta még, el sem tudja képzelni, miféle lények kelthetnek ehhez hasonló zsivajt.
Kiugróan magas a fertőzött állatok száma, leginkább aranysakálok és rókák érintettek. A megbetegedést azonban emberek is elkaphatják, kezelés nélkül halálos lehet.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint az Országos Magyar Vadászkamara szervezésében 2025. november 21-én megtartott, A rókáról objektíven című ismeretterjesztő konferencián a rókák által terjesztett humán alveolaris echinococcosis betegség terjedése is szóba került.
Kontrollálatlanul nőne a vadállomány és megugrana a fertőző betegségek száma is, ha betiltanák a vadászatot, derült ki egy friss statisztikából.
Egyre gyakrabban tűnnek fel rókák Egerben, már a belvárosba is bemerészkednek a ragadozók.
Egy október elején Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Uszka község közelében kilőtt rókában a Nébih debreceni laboratóriuma október 8-án megerősítette a veszettség jelenlétét.
Egy hajdúszoboszlói erdőben vadászott rókára Katonka Attila, amikor a hőkamerán furcsa, bozontos farkat vett észre. Egy nyestkutya volt, hazánkban alkalmi vendégségben járó, invazív ragadozó.
A magyar vármegyékben évente több alkalommal kerül sor a rókák veszettség elleni vakcinázására, általában tavasszal és ősszel, ebben az időszakban ebzárlatot rendelnek el a hatóságok.
