Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.
A 19. század eleji Kasselben a Grimm fivérek szinte együtt éltek a szomszédos Wild családdal. A Wild lányok, köztük a becenevén csak Dortchenként emlegetett Dorothea, rendszeres vendégek voltak a fivérek szobájában. Dorothea nemcsak a könyvek iránti rajongásban osztozott a fiatalemberekkel, hanem egy egészen különleges adománnyal is rendelkezett: zseniális emlékezőtehetséggel és utánozhatatlan előadásmóddal tudta felidézni azokat a népmeséket, amelyeket gyerekkorában a család dadájától és a piaci kofáktól hallott.
A sötét erdő mélyétől a lusta lányig
Wilhelm Grimm valósággal itta a lány szavait. Dortchen olyan részletgazdagon, mégis kendőzetlenül és változatos szóhasználattal mesélt, hogy a fivérek szinte változtatás nélkül jegyezték le a történeteit. Dorotheának köszönhetjük a világirodalom egyik legmeghatározóbb meséjét, a Jancsi és Juliskát. A mézeskalács házikó és a gonosz boszorkány története az ő tolmácsolásában nyerte el azt a hátborzongató, mégis tanulságos formáját, amit ma is ismerünk.
De a lista korántsem ér véget a fogságba esett testvérpárral. Dortchen emlékezetéből pattant ki a pihe-puha párnákat rázó, igazságos Holle anyó alakja, és ő osztotta meg a fivérekkel a Békakirály történetét is, amelyben a hercegnőnek egy kétéltűt kell megcsókolnia, hogy megtörje az átkot. Ugyancsak az ő hagyatéka az Ezerszőr (az erdei lány) című, mélyebb lélektani rétegeket boncolgató, elfeledett remekmű is.
A családi pokol, ami a legsötétebb meséket szülte
Dortchen ragyogó képzelőereje mögött azonban egy súlyosan traumatikus gyerekkor húzódott meg, ami alapjaiban határozta meg a történetei hangulatát. A Wild család feje, egy jómódú helyi patikus, mai fogalmaink szerint kegyetlen, bántalmazó apa volt. Rendszeres dührohamai, fizikai és lelki terrorja elől
a gyerekek sokszor szó szerint a szomszédos Grimm-házba menekültek védelemért és nyugalomért.
A zsarnok családfő ráadásul tűzzel-vassal tiltotta Dortchen és Wilhelm kibontakozó szerelmét is, a lányt pedig hosszú időre elzárta a külvilágtól.
Az irodalomtörténészek szerint ez a mindennapos családi elnyomás magyarázza, hogy Dorothea miért pont a legfélelmetesebb, leginkább szorongató történeteket hordozta a fejében. A Jancsi és Juliska kegyetlen szülői elhagyása, vagy az Ezerszőr című mese – amelyben a királylány a saját apja beteges közeledése elől kénytelen elmenekülni otthonról – mind-mind a lány saját gyerekkori félelmeinek szimbolikus lenyomatai voltak. A mesélés számára egyfajta terápia volt, a Grimm fivérek szobája pedig a béke szigete, ahova a családi pokol elől elszökhetett.
Mesegyűjtésből lángoló szerelem
Miközben Dortchen ontotta magából a meséket, a közös munka során valami egészen más is kibontakozott a kasseli szobában. Wilhelm Grimm és Dorothea között mély, tiszta szerelem szövődött. A kapcsolatuk azonban az apa szigorú tiltása, majd a férfi halála után a Grimm család szegénysége miatt hosszú évekig nem teljesedhetett be. Dorothea türelmesen, több mint egy évtizeden át várt szerelmére, miközben folyamatosan támogatta a fivérek munkáját, és hűségesen gondozta a formálódó mesegyűjteményt.
Végül 1825-ben, amikor a Grimm-mesék első komolyabb sikerei már anyagi biztonságot hoztak, Wilhelm és Dortchen összeházasodtak.
Dorothea Wild így nemcsak múzsája és legfőbb forrása lett a világ leghíresebb mesekönyvének, hanem hivatalosan is a Grimm család tagjává vált. Amikor legközelebb a gyermekeinknek mesélünk a sötét erdőben eltévedt testvérekről vagy a kútba esett aranygolyóról, jusson eszünkbe ez a bátor lány, aki a saját traumáit formálta örök érvényű csodává.
Kapcsolódó: A Grimm testvérek meséi eredetileg sokkal kegyetlenebbek voltak, mint amiket ma ismerünk.
