Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tudod, hogyan dolgoznak a bőrödön a kémiai és a fizikai fényszűrők? És azt, hogy mikor célszerű a napon tartózkodni az optimális D-vitamin-termeléshez? Most elmagyarázzuk!
Az erős nyári napsütés a legfőbb öregedési források között számon tartott környezeti öregedés szempontjából legalább olyan rossz hatással lehet a bőrünkre, mint a dohányzás, a súlyos légszennyezés vagy egy gyulladás. A nyári hónapokban ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen módszert választunk bőrünk megvédésére, illetve a kívánt barnaság elérésére. Ehhez pedig érdemes néhány alapfogalmat tisztázni, hogy megfontoltan tudjuk kiválasztani a nekünk leginkább megfelelő módszert, és elkerüljük bőrünk károsodását. A Nu Skin közleménye segít eligazodni.
A legfontosabb, hogy egy napvédő széles körű védelmet nyújtson, vagyis az UV-A és az UV-B sugarak ellen is védjen, akár fizikai fényszűrőket (melyek többnyire visszaverik, szétszórják az UV-sugarakat a bőr felszínéről), akár kémiai fényszűrőket (ezek többnyire elnyelik a napból érkező UV-sugarakat) tartalmaz. Az általában 6-10-től egészen 50+-ig jelölt fényvédő faktor (SPF) pedig azt mutatja, hogy egy napvédő termék milyen mértékben képes megszűrni az UV-B sugarakat; hogy általa mennyi idővel lehet tovább tartózkodni a napon a leégés veszélye nélkül.
Mi a különbség a háromféle UV-sugárzás között?
- UV-A: a leghosszabb hullámhosszal rendelkező UV-sugarak egyben a legveszélyesebbek is, mivel a bőr mélyebb rétegeibe is képesek behatolni. Felelősek a ráncokért, a bőr ruganyosságának csökkentéséért és az öregedés egyéb látható jeleiért. Képesek még az üvegen is áthaladni!
- UV-B: az UV-A sugarakhoz képest rövidebb hullámhosszúak, így csak a bőr felsőbb rétegeibe hatolnak be. Ezek felelősek elsődlegesen a bőr felületi barnulási és leégési folyamataiért, valamint a bőrrák kialakulásában is lényeges szerepet játszanak.
- UV-C: ezek a legrövidebb hullámhosszúságú UV-sugarak, melyeket az ózonréteg elnyel, így nem érik el a bőrünket.
Az optimális D-vitamin-termeléshez célszerű napvédő nélkül a kora délelőtti, vagy a késő délutáni órákban naponta kb. 15-30 percet napon tölteni. Ez az időtartam a leégés veszélye nélkül elég lehet megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődéséhez. Jó hír az érzékeny bőrűeknek és a napallergiásoknak, hogy ezen túl a helyes táplálkozásunkkal is segíthetjük D-vitamin-ellátásunkat, a vitamin ugyanis nagy mennyiségben található tengeri halakban, csukamájolajban, kisebb mennyiségben pedig tojásban és májban is előfordul.
Ha még több hasznos tudnivalóról olvasnál, kattints ide!
